Népszámlálás: a magyar nemzetiség alkategóriájaként jelölhető be a székely identitás

Székelyföldön élénk vitát váltott ki, hogy a kérdőív két hete nyilvánosságra bocsátott eredeti tervezetében a magyar nemzetiségnél nem szerepeltek alkategóriák. A közösségi portálokon a székely autonómia-mozgalom egyes véleményformálói azt hangoztatták, hogy

A bukaresti nagykoalíciós kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azonban arra az – előző népszámlálásoknál is felmerült – aggodalomra hivatkozott, amely szerint a többféle regionális identitás etnikai identitásként történő „felkínálása” lehetővé teszi azt, hogy az adatok összesítésénél vagy későbbi „rosszindulatú értelmezésénél” a székelyeket ne számolják bele a magyar identitásba.

Ezt az aggályt erősítette például az is, hogy a legutóbbi népszámlálás kérdőívén nemcsak a székelyt, hanem a magyar nemzetiség román nyelvű szinonimáját, az – általában a magyarországi (vagyis nem erdélyi) magyarra alkalmazott – „ungurt” is külön alkategóriaként be lehetett jelölni.

Tíz napja kiadott felhívásában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is arra biztatta szimpatizánsait, hogy vallják magukat magyarnak a népszámláláson, hozzátéve, hogy az SZNT által bevezetendő székely személyi kártya majd lehetőséget teremt arra, hogy a székelyek számolják meg önmagukat, „nem a román állam hatóságai”.

A székely identitás „eltüntetéséről” kirobbant vita nyomán Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke bejelentette:

Hozzátette azonban, hogy a csángót a 2011-es népszámláláson sem sikerült a magyar nemzetiség alkategóriájaként feltüntetni, mert a csángók között olyanok is vannak, akik magyarnak, és olyanok is, akik románnak tekintik magukat.

Ami az anyanyelvre vonatkozó kérdést illeti, a népszámlálási kérdőíven (a legutóbbi, 2011-es adatlappal ellentétben) már

A romániai településeken a népszámláláson kimutatott etnikai arányoktól függ, hogy egy kisebbségnek joga van-e anyanyelvű ügyintézésre és köztéri feliratozásra.

A legutóbbi 2011-es népszámláláson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító 20 százalékos küszöböt.