
Fotó: Kocsis B. János
A kürtőskalácsot is népszerűsíti, illetve a Székelyföldön kedvelt édességekből nyújt ízelítőt az Édes ízek Székelyföldről című könyv, amelyet kedden mutattak be a szerzők egy részének a jelenlétében Sepsiszentgyörgyön. Az igényes kivitelezésű, látványos fázisfotókkal illusztrált kötet nemcsak recepteket, hanem hozzájuk kapcsolódó történeteket is tartalmaz.
2021. március 02., 19:222021. március 02., 19:22
A Rákóczi Szövetség és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület közös kiadásában megjelent könyvet tízezer példányban nyomtatták ki, az ára – amint a hátlapon is olvasható – „egy jó szó”. Első alkalommal március 8-án, a nők napján vehetik kézbe az érdeklődők, a Kovászna megyei cukrászdákban vásárló hölgyek kapnak egy példányt ajándékba, majd később a különböző rendezvényeken, eseményeken ajándékoznak belőle.
A tervek szerint Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen is bemutatják. Annál is inkább, mert a hat szerző Székelyföld különböző térségeiben él. Tamás Sándor, a támogató Kovászna Megye Tanácsának elnöke a keddi bemutatón felidézte, hogy a 2019-es Kürtőskalács – édes ízek fesztiválján a zsűri tagjaival beszélgetve merült fel a receptes könyv ötlete. Így kérték fel a zsűritagokat, Jánossy Alíz gyergyószentmiklósi gasztro-újságírót, Szász Elemér székelyudvarhelyi gasztrobloggert, Farkas Ferencet, a sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség cukrászmesterét, Kabai Jánost, az egrestői Eldi pékség termelési igazgatóját, Szőcs Ilona pszichológust, a csernátoni Malomkert turisztikai központ vezetőjét, Bocskor István pékmestert, a csíkszentmártoni Bocskor Pékség vezetőjét, hogy tegyék közzé saját kürtőskalácsreceptjüket, valamint kedvenc édességeik receptjét.
Így kerültek be a kötetbe a gyerekkor ízeit idéző hagyományos, de újragondolt édességek is. A könyv főszereplője a kürtőskalács, mindegyik szerző megosztja a saját receptjét, de külön fejezet foglalkozik a székely családok ünnepi kalácsával.
Fotó: Kocsis B. János
Tamás Sándor elmondta, jelenleg Székelyföldön mintegy kétezer család él abból, hogy kürtőskalácsot süt, forgalmaz, de a sütemény az egész világon megtalálható, a román tengerparton, Bécsben, vagy éppen az Amerikai Egyesült Államokban.
A szerzők közül Jánossy Alíz, Farkas Ferenc, Szőcs Ilona és Bocskor István vettek részt a keddi bemutatón. Jánossy Alíz a dalauziról mesélt, az örmény édesség a mai müzliszelethez hasonlít, mézből, dióból, mákból állítják össze. Egykor az örmény kereskedők üzleti tárgyalásainak fontos kelléke volt, ha a kalmár kitette az asztalra, jelezte, hogy komoly a szándéka, létrejöhet az egyezség. Ha nem volt az asztalon a dalauzi, a vendég érthette, nem lesz üzlet.
Fotó: Kocsis B. János
Szőcs Ilona elmondta, receptjei mind élményekhez kapcsolódnak, lelkész feleségként az egyházközösségben sütöttek kürtőskalácsot, az ürmösi málé a szegények eledele volt, de megsütötték farsangkor, guzsalyas összejövetelekre, a tejföles lepény pedig az esküvők, keresztelők elmaradhatatlan édessége, vargabélest laskakészítéskor sütöttek, gyümölcsös lepényt pedig vendégvárásra.
Beért a többéves munka, egyre gyakrabban tapasztalja, hogy meggyőződésből minőségi alapanyagokat használnak a kürtőskalácsot sütők, beleteszik a vajat, mert megtapasztalták, hogy mennyivel jobb az eredmény, mutatott rá Bocskor István. Fontosnak tartja a hagyományos recepteket, bár azokat is újra lehet gondolni, mint ahogy ő tette az aranygaluskával.
Farkas Ferenc cukrászmester szerint nyugodtan neki lehet fogni a cukrászdákban csodált, vásárolt sütemények elkészítésének, csak bátorság és idő kell hozzá. A könyvben a rigójancsi és a szavarin receptjét alakította háziasra. Tamás Sándor szerint a kötet több mint receptes könyv, gasztronómiai élmény, hanem időutazás, nosztalgiakörút egész Székelyföldön.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!