
Fotó: Kocsis B. János
A kürtőskalácsot is népszerűsíti, illetve a Székelyföldön kedvelt édességekből nyújt ízelítőt az Édes ízek Székelyföldről című könyv, amelyet kedden mutattak be a szerzők egy részének a jelenlétében Sepsiszentgyörgyön. Az igényes kivitelezésű, látványos fázisfotókkal illusztrált kötet nemcsak recepteket, hanem hozzájuk kapcsolódó történeteket is tartalmaz.
2021. március 02., 19:222021. március 02., 19:22
A Rákóczi Szövetség és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület közös kiadásában megjelent könyvet tízezer példányban nyomtatták ki, az ára – amint a hátlapon is olvasható – „egy jó szó”. Első alkalommal március 8-án, a nők napján vehetik kézbe az érdeklődők, a Kovászna megyei cukrászdákban vásárló hölgyek kapnak egy példányt ajándékba, majd később a különböző rendezvényeken, eseményeken ajándékoznak belőle.
A tervek szerint Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen is bemutatják. Annál is inkább, mert a hat szerző Székelyföld különböző térségeiben él. Tamás Sándor, a támogató Kovászna Megye Tanácsának elnöke a keddi bemutatón felidézte, hogy a 2019-es Kürtőskalács – édes ízek fesztiválján a zsűri tagjaival beszélgetve merült fel a receptes könyv ötlete. Így kérték fel a zsűritagokat, Jánossy Alíz gyergyószentmiklósi gasztro-újságírót, Szász Elemér székelyudvarhelyi gasztrobloggert, Farkas Ferencet, a sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség cukrászmesterét, Kabai Jánost, az egrestői Eldi pékség termelési igazgatóját, Szőcs Ilona pszichológust, a csernátoni Malomkert turisztikai központ vezetőjét, Bocskor István pékmestert, a csíkszentmártoni Bocskor Pékség vezetőjét, hogy tegyék közzé saját kürtőskalácsreceptjüket, valamint kedvenc édességeik receptjét.
Így kerültek be a kötetbe a gyerekkor ízeit idéző hagyományos, de újragondolt édességek is. A könyv főszereplője a kürtőskalács, mindegyik szerző megosztja a saját receptjét, de külön fejezet foglalkozik a székely családok ünnepi kalácsával.
Fotó: Kocsis B. János
Tamás Sándor elmondta, jelenleg Székelyföldön mintegy kétezer család él abból, hogy kürtőskalácsot süt, forgalmaz, de a sütemény az egész világon megtalálható, a román tengerparton, Bécsben, vagy éppen az Amerikai Egyesült Államokban.
A szerzők közül Jánossy Alíz, Farkas Ferenc, Szőcs Ilona és Bocskor István vettek részt a keddi bemutatón. Jánossy Alíz a dalauziról mesélt, az örmény édesség a mai müzliszelethez hasonlít, mézből, dióból, mákból állítják össze. Egykor az örmény kereskedők üzleti tárgyalásainak fontos kelléke volt, ha a kalmár kitette az asztalra, jelezte, hogy komoly a szándéka, létrejöhet az egyezség. Ha nem volt az asztalon a dalauzi, a vendég érthette, nem lesz üzlet.
Fotó: Kocsis B. János
Szőcs Ilona elmondta, receptjei mind élményekhez kapcsolódnak, lelkész feleségként az egyházközösségben sütöttek kürtőskalácsot, az ürmösi málé a szegények eledele volt, de megsütötték farsangkor, guzsalyas összejövetelekre, a tejföles lepény pedig az esküvők, keresztelők elmaradhatatlan édessége, vargabélest laskakészítéskor sütöttek, gyümölcsös lepényt pedig vendégvárásra.
Beért a többéves munka, egyre gyakrabban tapasztalja, hogy meggyőződésből minőségi alapanyagokat használnak a kürtőskalácsot sütők, beleteszik a vajat, mert megtapasztalták, hogy mennyivel jobb az eredmény, mutatott rá Bocskor István. Fontosnak tartja a hagyományos recepteket, bár azokat is újra lehet gondolni, mint ahogy ő tette az aranygaluskával.
Farkas Ferenc cukrászmester szerint nyugodtan neki lehet fogni a cukrászdákban csodált, vásárolt sütemények elkészítésének, csak bátorság és idő kell hozzá. A könyvben a rigójancsi és a szavarin receptjét alakította háziasra. Tamás Sándor szerint a kötet több mint receptes könyv, gasztronómiai élmény, hanem időutazás, nosztalgiakörút egész Székelyföldön.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
szóljon hozzá!