Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:49

Nőtt az átlagbér Romániában az előző hónaphoz képest

10:19

Terület- és ingatlancserékkel látnak hozzá Homoródfürdő fejlesztéséhez

10:15

Az edzők egyetértettek, ez a győzelem ugyanannyit ér, mint egy hosszabbításos siker

10:11

Ismét drónokat észleltek a román-ukrán határ térségében, figyelmeztették a Tulcea megyeieket

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Magyar Péter találkozóra várja Kelemen Hunort

Nemcsak receptes könyv, hanem időutazás, nosztalgiakörút egész Székelyföldön

Fotó: Kocsis B. János

A kürtőskalácsot is népszerűsíti, illetve a Székelyföldön kedvelt édességekből nyújt ízelítőt az Édes ízek Székelyföldről című könyv, amelyet kedden mutattak be a szerzők egy részének a jelenlétében Sepsiszentgyörgyön. Az igényes kivitelezésű, látványos fázisfotókkal illusztrált kötet nemcsak recepteket, hanem hozzájuk kapcsolódó történeteket is tartalmaz.

Bíró Blanka

2021. március 02., 19:222021. március 02., 19:22

A Rákóczi Szövetség és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület közös kiadásában megjelent könyvet tízezer példányban nyomtatták ki, az ára – amint a hátlapon is olvasható – „egy jó szó”. Első alkalommal március 8-án, a nők napján vehetik kézbe az érdeklődők, a Kovászna megyei cukrászdákban vásárló hölgyek kapnak egy példányt ajándékba, majd később a különböző rendezvényeken, eseményeken ajándékoznak belőle.

A tervek szerint Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen is bemutatják. Annál is inkább, mert a hat szerző Székelyföld különböző térségeiben él. Tamás Sándor, a támogató Kovászna Megye Tanácsának elnöke a keddi bemutatón felidézte, hogy a 2019-es Kürtőskalács – édes ízek fesztiválján a zsűri tagjaival beszélgetve merült fel a receptes könyv ötlete. Így kérték fel a zsűritagokat, Jánossy Alíz gyergyószentmiklósi gasztro-újságírót, Szász Elemér székelyudvarhelyi gasztrobloggert, Farkas Ferencet, a sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség cukrászmesterét, Kabai Jánost, az egrestői Eldi pékség termelési igazgatóját, Szőcs Ilona pszichológust, a csernátoni Malomkert turisztikai központ vezetőjét, Bocskor István pékmestert, a csíkszentmártoni Bocskor Pékség vezetőjét, hogy tegyék közzé saját kürtőskalácsreceptjüket, valamint kedvenc édességeik receptjét.

Így kerültek be a kötetbe a gyerekkor ízeit idéző hagyományos, de újragondolt édességek is. A könyv főszereplője a kürtőskalács, mindegyik szerző megosztja a saját receptjét, de külön fejezet foglalkozik a székely családok ünnepi kalácsával.

Fotó: Kocsis B. János

Tamás Sándor elmondta, jelenleg Székelyföldön mintegy kétezer család él abból, hogy kürtőskalácsot süt, forgalmaz, de a sütemény az egész világon megtalálható, a román tengerparton, Bécsben, vagy éppen az Amerikai Egyesült Államokban.

A különleges nevű édességek receptje is szerepel a könyvben, de többek között benne van a hólabda, az ördögpirula, a fatörzstorta, rigójancsi, szavarin, hókifli, kókuszkocka, vargabéles, aranygaluska, péklángos elkészítésének módja is.

A szerzők közül Jánossy Alíz, Farkas Ferenc, Szőcs Ilona és Bocskor István vettek részt a keddi bemutatón. Jánossy Alíz a dalauziról mesélt, az örmény édesség a mai müzliszelethez hasonlít, mézből, dióból, mákból állítják össze. Egykor az örmény kereskedők üzleti tárgyalásainak fontos kelléke volt, ha a kalmár kitette az asztalra, jelezte, hogy komoly a szándéka, létrejöhet az egyezség. Ha nem volt az asztalon a dalauzi, a vendég érthette, nem lesz üzlet.

Fotó: Kocsis B. János

Szőcs Ilona elmondta, receptjei mind élményekhez kapcsolódnak, lelkész feleségként az egyházközösségben sütöttek kürtőskalácsot, az ürmösi málé a szegények eledele volt, de megsütötték farsangkor, guzsalyas összejövetelekre, a tejföles lepény pedig az esküvők, keresztelők elmaradhatatlan édessége, vargabélest laskakészítéskor sütöttek, gyümölcsös lepényt pedig vendégvárásra.

Beért a többéves munka, egyre gyakrabban tapasztalja, hogy meggyőződésből minőségi alapanyagokat használnak a kürtőskalácsot sütők, beleteszik a vajat, mert megtapasztalták, hogy mennyivel jobb az eredmény, mutatott rá Bocskor István. Fontosnak tartja a hagyományos recepteket, bár azokat is újra lehet gondolni, mint ahogy ő tette az aranygaluskával.

Arra biztat mindenkit, használjon helyi, jó minőségű alapanyagot, a margarin helyett vajat, az olaj helyett esetenként zsírt.

Farkas Ferenc cukrászmester szerint nyugodtan neki lehet fogni a cukrászdákban csodált, vásárolt sütemények elkészítésének, csak bátorság és idő kell hozzá. A könyvben a rigójancsi és a szavarin receptjét alakította háziasra. Tamás Sándor szerint a kötet több mint receptes könyv, gasztronómiai élmény, hanem időutazás, nosztalgiakörút egész Székelyföldön.