Fotó: Barabás Ákos
Főtt a tokány, sült a miccs, ínycsiklandó illatok terjengtek szombaton Nagygalambfalván, a birkatartók Juhé! fesztiválján. Az eseményen volt állatmustra is, amelyen a legszebb jószágokat díjazták. A juhtartók szerint mindenképp érdemes fajtiszta állatok tartására törekedni, ugyanakkor azokat törzskönyveztetni is kell, hiszen így lényegesen nagyobb az állami támogatás.
2017. szeptember 03., 20:302017. szeptember 03., 20:30
2017. szeptember 03., 20:312017. szeptember 03., 20:31
Igazán jól érezhették magukat a Juhé! fesztiválon azok, akik szeretnek közösen ünnepelni és kedvelik a birkahúsból készült ételeket. Ínycsiklandó illatok lepték el ugyanis a környéket: az állattartók által készített miccs sült a rácsokon, a főzőverseny részvevőinek többsége birkatokányt főzött, ugyanakkor olyan is akadt köztük, aki nyársra tűzve pirította a juhot. Az ínyencek juhtejből készült termékeket is vásárolhattak, volt zsendice, orda, sajt, túró stb. Nehéz volt úgy elmenni a sátrak előtt, hogy az ember ne akarja megkóstolni a készülő finomságokat, de ez sem jelentett gondot, hiszen
Tavaly az anyagiak hiánya miatt maradt el a Juhé!, és bár idén sem rózsásabb a helyzet, a galambfalvi polgármesteri hivatal, a Székelykeresztúr térségi juhtartók szövetsége, valamint a Homoród–Rika–Küküllő Leader Egyesület mindent megtett az egynapos fesztivál megszervezéséért – tudtuk meg Gyerkó Levente polgármestertől, aki hozzátette, az ünnep a szponzoroknak is köszönhető. Azért is fontosnak tartotta a fesztivált, mert az elmúlt egy évben több gazda is felkereste azzal, hogy szükség van a juhtartók találkozására, a tapasztalatcserékre és a közös ünnepre.
Fotó: Barabás Ákos
Egyébként nagy öröm számára, hogy évről évre javulnak a juhállományok, és hogy egész Udvarhelyszékről eljönnek a gazdák bemutatni állataikat. Évekkel ezelőtt egyedi fesztivált szerettek volna szervezni, ami hasznos a környékbeli gazdáknak, és Gyerkó úgy érzi, ez mára megvalósult.
– fogalmazott a polgármester, aki maga is juhtartó gazda.
Fotó: Barabás Ákos
A rendezvény egyik legérdekesebb programja a juhkiállítás volt, amelyen huszonöt gazda állatait tekinthették meg a kíváncsiskodók. A juhokat fajták szerint – cigája, curkán, suffolk – díjazták, küllemüket, valamint a fajtajellemzőket is figyelembe véve. A díjak átadása előtt Bándi Zoltán, a Székelykeresztúr térségi juhtartók szövetségének elnöke rámutatott, az utóbbi évek tapasztalatai alapján folyamatosan
Arra is kitért, hogy egyre több gazda igyekszik törzskönyveztetni állatait – a környékbeli állományok hatvan százaléka esetében már el is kezdődött a folyamat –, aminek anyagi hozadéka is lesz, hiszen 120 lej többlettámogatást lehet igényelni az államtól. Hegyvidéken egyébként legalább ötven törzskönyvezett juhot kell tartani a többlettámogatás kéréséhez. „A jövőre gondolva én ezt látom járható útnak a juhászat szempontjából” – magyarázta Bándi.
Fotó: Barabás Ákos
Berke (cigája) fajtájú juhokat tart Mátéfi Domokos, aki 1999-ben kezdett juhászkodni, mára pedig nagyjából hétszázas egyedszámúra duzzadt a nyája.
– fogalmazott a gazda. Ő az évek során több fajta tartásával is próbálkozott, de úgy érzi, a helyi klíma, a földrajzi adottságok és az egyéb tényezők a curkánnak és a cigájának felelnek meg legjobban, amiket őseink is tartottak. Erre egyre többen kezdenek rájönni, miként arra is, hogy az állatokat törzskönyveztetni kell a többlettámogatásért, illetve a fajták megőrzéséért is.
Fotó: Barabás Ákos
„Sokan azt gondolják, hogy villogni jövünk el a hasonló rendezvényekre, de ez nem így van. Azért vagyunk itt, hogy lássák, hogy vagyunk, hogy szívvel-lélekkel dolgozunk és szeretjük, amit csinálunk. Azt is bizonyítjuk, hogy meg lehet élni a juhtartásból. Vannak nehézségek, de melyik szakmában nincsenek?” – tette fel a kérdést Mátéfi.
A kilencvenes évek elején kezdte a szakmát, és jelenleg nyolcszáz juhot tart Nagy Elemér, aki a kiállítás cigája kategóriájának nyertese volt. Elmondta, a juhtartók egyik legnagyobb problémája, hogy nem lehet megbízható „pakulárt” találni, aki vigyázna állataikra. Pedig a körülmények nem rosszak, hiszen
Fotó: Barabás Ákos
Úgy véli, ha nem volnának állami támogatások, egyáltalán nem érné meg juhokat tartani, hiszen nem lehetne nyereséget termelni. Így sokszor nagyobb tételben is nehéz dolga van, és a helyzet egyre csak romlik. Az egyik baj például az, hogy most is ugyanannyit fizetnek a juhtej literéért, mint tíz éve, vagyis a birkák tartása egyre drágább, de több pénzt nem lehet termelni belőlük. „Hol könnyebb, hol nehezebb, de ha ebbe a szakmába kezdtünk bele, akkor nem szabad abbahagyni” – magyarázta Nagy. Egyébként hasznos dolognak tartotta a mostanihoz hasonló rendezvényeket, hiszen jó dolog találkozni a kollégákkal, és a közös ünneplés mellett tanulni is lehet egymástól.
A tűzoltók zárójelentése szerint rövidzárlat lehetett az oka a pénteki gyergyószentmiklósi tűzesetnek, amely egy használaton kívüli raktárból indult, majd több szomszédos épületre is átterjedve okozott hatalmas kárt. Személyi sérülés nem történt.
Az 112-es sürgősségi segélyhívón riasztották a marosvásárhelyi rendőrséget szombat délelőtt, mert egy férfi azzal fenyegetőzött, hogy egy tömbházlakásban megereszti, majd berobbantja a gázt.
Közzétették Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) legutóbbi Brassai Sajtófotó-pályázatának eredményét. Kollégánk, Pinti Attila a drónfotó-kategóriában első díjat kapott.
Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.
Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
Négy település önkéntes tűzoltói siettek pénteken délután Gyergyószentmiklósra, ahol egy csarnok tetőszerkezete kapott lángra.
Megkezdte a közterületen elhagyott személygépkocsik elszállítását a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség. Egyelőre négy parkolóhelyet szabadítottak fel.
Hagyományőrzéssel és közösségépítéssel ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az Erdélyi Múzeum Egyesület sepsiszentgyörgyi fiókegyesülete, mely a hét elején tojásíró kalákát, majd a termésből kiállítást szervezett.
Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.
szóljon hozzá!