
Fotó: Kristó Róbert
Nemrég hozták nyilvánosságra az év elején lebonyolított mezőgazdasági összeírás első, ideiglenesnek számító adatait. A Hargita megyei számok némi fejtőrésre, mi több, helyenként vitára adnak okot, hiszen első látásra úgy tűnik, jó pár tízezer hektár terület egyszerűen köddé vált. Az illetékesek szerint azonban a helyzet nem ilyen egyszerű, az adatokat számos tényező befolyásolhatja. Ezeket vettük górcső alá.
2011. július 21., 17:382011. július 21., 17:38
2011. július 21., 19:022011. július 21., 19:02
Érdekes adatokat hozott előtérbe az általános mezőgazdasági összeírás
Ugyebár azt mindenki tudja, ez az összeírás bevallásos alapon történt. Így például megtörténhetett, hogy valaki bizonyos, például havasi területeket nem használ, és úgy látta, hogy arról nem is érdemes beszélni. Ez az egyik oka, hogy esetenként nem találnak a számok – kezdte fejtegetését a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Török Jenő kihangsúlyozta, mindenkinek az volt a célja, hogy minél reálisabb adatok szülessenek, hiszen az uniós támogatási rendszerek kidolgozásában ezeket veszik alapul. „Összességében véve rá kellett jöjjünk, nincs is olyan nagy baj, mint ahogy azt egyesek feltételezték” – állapította meg.
A kirívó példa
A felmérés részleges feldolgozása után az egyik legkirívóbb adat a szántóterületekkel kapcsolatban látott napvilágot. Hiszen míg az eddigi statisztikák szerint 91 715 hektár szántót tartottak számon a megyében, a felmérés során csupán 45 860 hektárt jelentettek be. Ezzel együtt legelős és kaszálós területből 310 144 hektárt írtak össze a kérdezőbiztosok, ez mintegy hatezer hektárral több mint amit a korábbi statisztikák jegyezték.
„A szántókból elvileg hiányzik 45 855 hektár” – jegyezte meg Török Jenő. Elmondta, ennek egyik lehetséges oka, hogy a gazdák megváltoztatták a földek használati formáját, azaz szántó helyett kaszálóként hasznosítják a területet. Ezt a változást viszont nem vezetették be a mezőgazdasági regiszterbe, annak ellenére, hogy a törvény kötelezné őket erre. „Amit öt évnél tovább nem szántanak fel, kaszálóként minősíthető. A havasi kaszálók egy része viszont beerdősödött, a szántók egy részét kaszálóként használják, és innen lesznek ezek a számok” – magyarázta az igazgató, aki úgy fogalmazott, több szakember is hasonló véleményen van.
Van, ami mégis hiányzik
Mint azt Török Jenőtől megtudtuk, a korábbi adatok szerint a megye összmezőgazdasági területe 396 338 ha. Az összeírás során regisztrált terület nagysága 372 284 ha. Ez azt jelenti, hogy 24 054 ha sorsa bizonytalan. Tulajdonképpen ez az a mennyiség, amit valószínű, nem vallottak be a gazdák, vagy, beerdősödött területekről lévén szó, nem tartották fontosnak megemlíteni – említette Török.
Az általános mezőgazdasági összeírás eddig nyilvánosságra hozott adatai egyébként az állatállomány szempontjából is eltéréseket mutatnak. Ezek összehasonlításában 2010 november 30-át vettük referencia időpontnak. Így például a nyilvántartásban szereplő 76 287 szarvasmarha helyett a recenzió alatt 63 067 állatot regisztráltak. Az illetékesek szerint minden községben van eltérés a két adat között, van ahol jelentős, máshol kisebb mértékű.
Az illetékesek szerint ennek legfőbb oka, hogy az állatlétszám mozgást kevesen jelentik le a mezőgazdasági nyilvántartónak. Juhoknál is hasonló a helyzet, a 185 217 egyedhez képest az adatbiztosok 160 895 juhot jegyeztek. Ám azt tudni kell, hogy jelenleg a juhok száma meghaladja a 200 ezret. Kecskéknél viszont több szerepel a recenzió eredményeként (19 025), mint a novemberi statisztikában szereplő adat (18 122).
A méhcsaládok tekintetében is komoly eltérések vannak. A kérdezőbiztosok 23 018 méhcsaládot regisztráltak, míg a korábbi statisztikák mindössze 16 335 családot tartottak számon. Mint kiderült, ennek két oka van: vannak olyan termelők, akik nem tagjai a Hargita Megyei Méhészek egyesületének, így nem szerepelnek az adatbázisban. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy mivel az egyesületi tagságdíjat a méhcsaládok száma alapján állapítják meg, egyes tagok szándékosan kisebb számot vallottak be az érdekvédelmi egyesületnél.
Egészen elképesztő tűzesetet rögzített egy térfigyelő kamera a Hunyad megyei Szászvárosban szerdán. A felvételek tanúsága szerint egy négyes Golfból szivárgott az üzemanyag, de a sofőr elindult vele, szikra keletkezett, és lángcsíkot hagyott maga után.
A kormány március végéig bemutatja a villamosenergia árának csökkentését célzó intézkedési tervét – jelentette ki Ilie Bolojan csütörtökön.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, amely alapján a földgáz árát jövő tavaszig a jelenlegi szinten tartják.
Bár szerdára várták, Hankó Balázs miniszter csütörtökön tudott hosszabb lélegzetvételű látogatást tenni Kézdivásárhelyre. És ha már jött, újfent nyilvánvalóvá tette: a székelyek változatlanul számíthatnak a magyar kormány támogatására.
Két súlyos betegséggel kezelt gyermek számára keresnek sürgősen 0 Rh pozitív véradókat, valamint trombocita-donorokat. A felhívás elsősorban a Marosvásárhelyen élőket érinti, de a családok más településekről is segítik az önkéntesek utaztatását.
Románia azok közé az uniós tagországok közé tartozik, amelyekben a legkisebb mértékben nőtt az üzemanyag ára a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta – nyilatkozta csütörtökön Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közvitára bocsátotta csütörtökön az oktatási minisztérium a tantárgyversenyeken kiemelkedően teljesítő tanulók középiskolai beiratkozásának módszertanát szabályozó rendelet tervezetét.
Megerősödő szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia egész területére.
A szerencsejáték-termek működésének engedélyezését önkormányzati hatáskörbe utaló sürgősségi kormányrendelet tisztázását kéri a Brassó megyei prefektustól Barcarozsnyó polgármestere.
Együtt a nemzet! Gyarapodó Erdély címmel készült összegző kiadvány azokról az eredményekről, amelyeket az erdélyi magyar közösség és a magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben közösen ért el. A kiadványt az erdélyi magyar családokhoz is eljuttatják.
szóljon hozzá!