Hirdetés
Hirdetés

Nem sietik el a „családi fészekből való kirepülést” a fiatalok

•  Fotó: 123RF

Fotó: 123RF

A romániai fiatalok átlagban 27,7 évesen költöztek ki a családi fészekből, ehhez képest az európai átlag valamivel kevesebb: 26,3 év – derült ki az Eurostat nemrég közzétett, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Székelyföldre is egyre inkább begyűrűzik ez a trend.

Barabás Hajnal

2024. október 08., 21:042024. október 08., 21:04

Az Európai Unió statisztikai hivatalának frissen közzétett felmérése szerint az unióban tavaly átlagban 26,3 évesen költöztek ki a szülői házból a fiatalok. Romániában ehhez képest későbbi életkorban hagyták el a „mamahotelt”, átlagban 27,7 évesen. Magyarországon hasonló ez az átlag, ahol 27,1 évesen költöztek el otthonról.

A két véglet

A dokumentumban kiemeltek olyan országokat is, amelyekben a fiatalok átlagban 30 éves koruk után költöztek ki a családi fészekből.

Horvátország viszi a zászlót ebben a kérdésben, hiszen ott átlagban 31,8 évesen, Szlovákiában átlagban 31 évesen, Görögországban pedig átlagban 30,6 évesen függetlenedtek a fiatalok. Spanyolországban, Bulgáriában és Olaszországban is 30 év feletti ez az átlag.

Ennek ellenpólusaként Finnországban jóval fiatalabb életkorban teremtenek otthont maguknak a fiatalok, átlagban 21,4 évesen, Svédországban és Dániában 21,8 évesen, Észtországban 22,8 évesen.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

Az elmúlt évtizedben, 2013 és 2023 között ugyanakkor valamelyest csökkent az az átlagos életkor, amikor függetlenednek lakhatás szempontjából a fiatalok a szüleiktől, mind uniós szinten, mind romániai viszonylatban. 2013-ban például Romániában 28,5 év volt az átlag, ehhez képest, mint már fentebb írtuk, 2023-ra ez az átlag 27,7 évre csökkent.

A nemek szerinti elosztásban Romániában a férfiak sokkal később hagyják el a családi fészket, mint a nők.

A férfiak átlagban 30 évesen költöznek el a szüleiktől, a nők pedig 25,3 évesen. Ez a trend az unióra is érvényes.

Mi a magyarázat a számok mögött?

A statisztikai adatok mögött húzódó társadalmi jelenségekről Gergely Orsolya szociológust kérdeztük. Elsőként leszögezte, hogy ezt a témát nehéz számokban mérni, ugyanis bár arra lehet választ kapni, hogy az adott fiatal külön háztartásban él-e, de hogy azt egyedül fenn tudja-e tartani, vagy csak szülői segítséggel, ezt már nehezebb felmérni.

Idézet
A statisztikák alapján az elmondható, hogy valóban létezik az a trend, ami a fejlett nyugati társadalmakra jellemző, hogy a fiatalok egyre később kezdenek munkába állni, egyre később alapítanak családot, egyre később vállalnak gyermeket. A kitolódott fiatal felnőttkor jelensége pedig elsősorban a középosztályra jellemző”

– magyarázta a szakember. Hozzátette, ez a nemzetközi trend elért már hozzánk is, de nem lehet általánosítani, hogy minden romániai fiatalra jellemző lenne, viszont a középosztályra, a városon élő, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalokra inkább érvényes.

Hirdetés

„Székelyföldön ugyanis azt látjuk, hogy a vidéki térségben él még a patrilokalitás hagyománya, ami azt jelenti, hogy a fiatal pár a fiú szüleihez költözik, vagy a fiú szüleihez közeli lakhelyt választanak, ugyanarra az udvarra” – mutatott rá Gergely Orsolya, hozzátéve, annak ellenére, hogy térségünkben évszázados ez a hagyomány, mégsem feltétlenül az egyetlen uralkodó minta. Ugyanis ezzel párhuzamosan a neolokalitás sem ritka, azaz, hogy a fiatal párok új helyen alapítanak családot. Például

az elmúlt egy-két évtizedben vált jellemzővé, hogy a külföldön megszerzett kezdő anyagi tőkével vásárolnak lakást, vagy építenek házat maguknak a fiatalok.

Következésképp többféle trend van érvényben egymás mellett, ami a fiatalok önállósodását illeti: léteznek a fentebb említett hagyományok, és ezek mellett érezhető már a begyűrűző nyugati trend, hogy egyre későbbi életkorra tolódik a „családi fészekből való kirepülés”.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

Ide tartozik az is, hogy Székelyföldön is lazultak azok a társadalmi szabályok és elvárások, amelyek '89 előtt, vagy a 2000-es évek előtt uralkodóak voltak.

Idézet
Már nem elvárás a szülők, a család vagy a közösség részéről, hogy a fiatal pár együttélése feltétlenül a házasság után kezdődjön. Így kettős helyzetekre is akad sok példa, ugyanis amíg a fiatalok külföldön dolgoznak, addig gyakorlatilag elköltöztek otthonról, együtt élnek, de csak átmenetileg, mert amikor itthon vannak, szezonálisan, hosszabb-rövidebb időre, akkor megint a szülői háznál laknak.

Azaz még nem alapítottak családot, még nem házasodtak össze, még nem született gyermekük, és még nem költöztek el otthonról, de gyakorlatilag az év egy részében nem a családnál laknak. Úgyhogy ez a kettősség is jellemző a térségben élő fiatalok egy jelentős csoportjára” – mondta.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

Hozzáfűzte, mivel Székelyföld hangsúlyosan rurális térség, így egy kicsit korábban történik a családtól való elszakadás, mint a nyugati országokban.

Családi transzferszolgáltatások

Mindemellett Kelet-Közép Európában, akárcsak nálunk Székelyföldön sokkal jelentősebbek a családi transzferszolgáltatások, mint a fejlettebb Nyugaton.

Idézet
Ez azt jelenti, hogy a felnőtt gyermeket kiköltözés után is segítik a szüleik anyagilag, segítik a gyermeknevelésben, támogatják őket, és fordítva is igaz, hogy a fiatal felnőttek is gondozzák, gondoskodnak a szüleikről öreg korukban. Ezek a családi tradicionális kapcsolatok a mi térségünkben jóval erősebbek, mint a nyugati társadalmakban, ezért is ez a leválás nem jelent egy erős határvonalat az életükben”

– fejtette ki a szociológus. Ezzel ellentétben például Dániában, Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Svájcban, vagy éppen Nagy-Britanniában az a társadalmi minta, hogy aki 18 éves elmúlt, annak már önállóan kell boldogulnia az életben külön háztartásban.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

„A mi társadalmunkban a családi transzferszolgáltatás, segítés azért sokkal jelentősebb, mivel a munkaerőpiac nem nyújtja azokat a lehetőségeket, hogy önállóan boldogulni lehessen, szükséges a szociális háló, ami segít ebben” – jegyezte meg.

Térségünkben egyébként inkább azok maradnak hosszabb ideig a szüleikkel, akik családot és stabil párkapcsolatot nem alapítanak.

„Tehát létezik a kapunyitási pánik, hogy nem lépnek ki a családból, nem lépnek be a munkaerőpiacra, vagy hogyha be is lépnek, maradnak a kényelmesebb »mamahotelben«, és ezt a szülők tudják hosszú távon finanszírozni” – magyarázta Gergely Orsolya.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

A statisztikák szerint a nők jóval korábbi életkorban lépnek ki a szülői házból, mint a férfiak, ezért megkérdeztük, hogy mi állhat e mögött. A szociológus szerint ez inkább annak tudható be, hogy a nők tradicionálisan azt a nevelést kapják, hogy miután férjhez mennek, el kell költözzenek. Tehát

évszázados rutin, hogy a nők hamarabb és könnyebben kilépnek a családból. Velük ellentétben a család férfi tagjait kiszolgálja az anya, a nagymama, emiatt lassabb lehet az önállósodásuk.

„Ez inkább a vidékre jellemzőbb, a trend változóban van, lehet, hogy már a városon élő fiatal férfiak azt mondanák, hogy őket nem szolgálták ki, és nem is kell” – tette hozzá.

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 22., péntek

Könnyekkel és mosollyal megélt magyarság a zarándokvonat sepsiszentgyörgyi állomásán

Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.

Könnyekkel és mosollyal megélt magyarság a zarándokvonat sepsiszentgyörgyi állomásán
Hirdetés
2026. május 22., péntek

Itt kérhetünk segítséget a csíksomlyói pünkösdi búcsú ideje alatt

Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.

Itt kérhetünk segítséget a csíksomlyói pünkösdi búcsú ideje alatt
2026. május 22., péntek

Elsőfokú árvízriasztást adtak ki több székelyföldi folyóra is

Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.

Elsőfokú árvízriasztást adtak ki több székelyföldi folyóra is
2026. május 22., péntek

1,2 milliárd lejt utaltak az áprilisi gyermeknevelési pótlékok kifizetésére

Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) átutalta az áprilisi gyermeknevelési pótlékok (gyerekpénz) kifizetéséhez szükséges összeget.

1,2 milliárd lejt utaltak az áprilisi gyermeknevelési pótlékok kifizetésére
Hirdetés
2026. május 22., péntek

Zavarossá vált a csapvíz az esőzések miatt, nem ajánlott ivóvízként fogyasztani

A heves esőzések és a patakokban felgyűlt hordalék miatt zavarossá vált a csapvíz Kovásznán, Barátoson, Pákén és Orbaiteleken. A szolgáltató ellenőrzi a vízminőséget, és arra kéri a lakókat, hogy a biztonság kedvéért egyelőre ne fogyasszanak belőle.

Zavarossá vált a csapvíz az esőzések miatt, nem ajánlott ivóvízként fogyasztani
2026. május 22., péntek

Az idők viharában elpusztult Rákóczi-vár ismét teljes méltóságában áll előttünk – videó

Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.

Az idők viharában elpusztult Rákóczi-vár ismét teljes méltóságában áll előttünk – videó
2026. május 22., péntek

Négy év bujkálás után börtönbe került a Colectiv-ügy egyik elítéltje

A Colectiv-ügyben elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut, aki négy évvel ezelőtt, az ítélet kihirdetése előtt elszökött Romániából, bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.

Négy év bujkálás után börtönbe került a Colectiv-ügy egyik elítéltje
Hirdetés
2026. május 22., péntek

Mire meggyógyult az aradi beteg, máshonnan jelentettek egy hantavírusgyanús esetet

Hantavírusgyanús esetet jelentettek Krassó-Szörény megyéből – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Mire meggyógyult az aradi beteg, máshonnan jelentettek egy hantavírusgyanús esetet
2026. május 22., péntek

Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette

Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette, több súlyos sérült van – írja az MTI Magyar Péter miniszterelnök péntek délelőtti Facebook-bejelentésére hivatkozva.

Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette
2026. május 22., péntek

Két sarkalatos pont a 2027 januárjától érkező új közalkalmazotti bértörvényben

Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.

Két sarkalatos pont a 2027 januárjától érkező új közalkalmazotti bértörvényben
Hirdetés