
Fotó: 123RF
A romániai fiatalok átlagban 27,7 évesen költöztek ki a családi fészekből, ehhez képest az európai átlag valamivel kevesebb: 26,3 év – derült ki az Eurostat nemrég közzétett, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Székelyföldre is egyre inkább begyűrűzik ez a trend.
2024. október 08., 21:042024. október 08., 21:04
Az Európai Unió statisztikai hivatalának frissen közzétett felmérése szerint az unióban tavaly átlagban 26,3 évesen költöztek ki a szülői házból a fiatalok. Romániában ehhez képest későbbi életkorban hagyták el a „mamahotelt”, átlagban 27,7 évesen. Magyarországon hasonló ez az átlag, ahol 27,1 évesen költöztek el otthonról.
A dokumentumban kiemeltek olyan országokat is, amelyekben a fiatalok átlagban 30 éves koruk után költöztek ki a családi fészekből.
Ennek ellenpólusaként Finnországban jóval fiatalabb életkorban teremtenek otthont maguknak a fiatalok, átlagban 21,4 évesen, Svédországban és Dániában 21,8 évesen, Észtországban 22,8 évesen.
Fotó: Pexels.com
Az elmúlt évtizedben, 2013 és 2023 között ugyanakkor valamelyest csökkent az az átlagos életkor, amikor függetlenednek lakhatás szempontjából a fiatalok a szüleiktől, mind uniós szinten, mind romániai viszonylatban. 2013-ban például Romániában 28,5 év volt az átlag, ehhez képest, mint már fentebb írtuk, 2023-ra ez az átlag 27,7 évre csökkent.
A férfiak átlagban 30 évesen költöznek el a szüleiktől, a nők pedig 25,3 évesen. Ez a trend az unióra is érvényes.
A statisztikai adatok mögött húzódó társadalmi jelenségekről Gergely Orsolya szociológust kérdeztük. Elsőként leszögezte, hogy ezt a témát nehéz számokban mérni, ugyanis bár arra lehet választ kapni, hogy az adott fiatal külön háztartásban él-e, de hogy azt egyedül fenn tudja-e tartani, vagy csak szülői segítséggel, ezt már nehezebb felmérni.
– magyarázta a szakember. Hozzátette, ez a nemzetközi trend elért már hozzánk is, de nem lehet általánosítani, hogy minden romániai fiatalra jellemző lenne, viszont a középosztályra, a városon élő, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalokra inkább érvényes.
„Székelyföldön ugyanis azt látjuk, hogy a vidéki térségben él még a patrilokalitás hagyománya, ami azt jelenti, hogy a fiatal pár a fiú szüleihez költözik, vagy a fiú szüleihez közeli lakhelyt választanak, ugyanarra az udvarra” – mutatott rá Gergely Orsolya, hozzátéve, annak ellenére, hogy térségünkben évszázados ez a hagyomány, mégsem feltétlenül az egyetlen uralkodó minta. Ugyanis ezzel párhuzamosan a neolokalitás sem ritka, azaz, hogy a fiatal párok új helyen alapítanak családot. Például
Következésképp többféle trend van érvényben egymás mellett, ami a fiatalok önállósodását illeti: léteznek a fentebb említett hagyományok, és ezek mellett érezhető már a begyűrűző nyugati trend, hogy egyre későbbi életkorra tolódik a „családi fészekből való kirepülés”.
Fotó: Pexels.com
Ide tartozik az is, hogy Székelyföldön is lazultak azok a társadalmi szabályok és elvárások, amelyek '89 előtt, vagy a 2000-es évek előtt uralkodóak voltak.
Azaz még nem alapítottak családot, még nem házasodtak össze, még nem született gyermekük, és még nem költöztek el otthonról, de gyakorlatilag az év egy részében nem a családnál laknak. Úgyhogy ez a kettősség is jellemző a térségben élő fiatalok egy jelentős csoportjára” – mondta.
Fotó: Pexels.com
Hozzáfűzte, mivel Székelyföld hangsúlyosan rurális térség, így egy kicsit korábban történik a családtól való elszakadás, mint a nyugati országokban.
Mindemellett Kelet-Közép Európában, akárcsak nálunk Székelyföldön sokkal jelentősebbek a családi transzferszolgáltatások, mint a fejlettebb Nyugaton.
– fejtette ki a szociológus. Ezzel ellentétben például Dániában, Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Svájcban, vagy éppen Nagy-Britanniában az a társadalmi minta, hogy aki 18 éves elmúlt, annak már önállóan kell boldogulnia az életben külön háztartásban.
Fotó: Pexels.com
„A mi társadalmunkban a családi transzferszolgáltatás, segítés azért sokkal jelentősebb, mivel a munkaerőpiac nem nyújtja azokat a lehetőségeket, hogy önállóan boldogulni lehessen, szükséges a szociális háló, ami segít ebben” – jegyezte meg.
„Tehát létezik a kapunyitási pánik, hogy nem lépnek ki a családból, nem lépnek be a munkaerőpiacra, vagy hogyha be is lépnek, maradnak a kényelmesebb »mamahotelben«, és ezt a szülők tudják hosszú távon finanszírozni” – magyarázta Gergely Orsolya.
Fotó: Pixabay.com
A statisztikák szerint a nők jóval korábbi életkorban lépnek ki a szülői házból, mint a férfiak, ezért megkérdeztük, hogy mi állhat e mögött. A szociológus szerint ez inkább annak tudható be, hogy a nők tradicionálisan azt a nevelést kapják, hogy miután férjhez mennek, el kell költözzenek. Tehát
„Ez inkább a vidékre jellemzőbb, a trend változóban van, lehet, hogy már a városon élő fiatal férfiak azt mondanák, hogy őket nem szolgálták ki, és nem is kell” – tette hozzá.
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.
Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.
5 hozzászólás