Hirdetés
Hirdetés

Nem sietik el a „családi fészekből való kirepülést” a fiatalok

•  Fotó: 123RF

Fotó: 123RF

A romániai fiatalok átlagban 27,7 évesen költöztek ki a családi fészekből, ehhez képest az európai átlag valamivel kevesebb: 26,3 év – derült ki az Eurostat nemrég közzétett, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Székelyföldre is egyre inkább begyűrűzik ez a trend.

Barabás Hajnal

2024. október 08., 21:042024. október 08., 21:04

Az Európai Unió statisztikai hivatalának frissen közzétett felmérése szerint az unióban tavaly átlagban 26,3 évesen költöztek ki a szülői házból a fiatalok. Romániában ehhez képest későbbi életkorban hagyták el a „mamahotelt”, átlagban 27,7 évesen. Magyarországon hasonló ez az átlag, ahol 27,1 évesen költöztek el otthonról.

A két véglet

A dokumentumban kiemeltek olyan országokat is, amelyekben a fiatalok átlagban 30 éves koruk után költöztek ki a családi fészekből.

Horvátország viszi a zászlót ebben a kérdésben, hiszen ott átlagban 31,8 évesen, Szlovákiában átlagban 31 évesen, Görögországban pedig átlagban 30,6 évesen függetlenedtek a fiatalok. Spanyolországban, Bulgáriában és Olaszországban is 30 év feletti ez az átlag.

Ennek ellenpólusaként Finnországban jóval fiatalabb életkorban teremtenek otthont maguknak a fiatalok, átlagban 21,4 évesen, Svédországban és Dániában 21,8 évesen, Észtországban 22,8 évesen.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

Az elmúlt évtizedben, 2013 és 2023 között ugyanakkor valamelyest csökkent az az átlagos életkor, amikor függetlenednek lakhatás szempontjából a fiatalok a szüleiktől, mind uniós szinten, mind romániai viszonylatban. 2013-ban például Romániában 28,5 év volt az átlag, ehhez képest, mint már fentebb írtuk, 2023-ra ez az átlag 27,7 évre csökkent.

A nemek szerinti elosztásban Romániában a férfiak sokkal később hagyják el a családi fészket, mint a nők.

A férfiak átlagban 30 évesen költöznek el a szüleiktől, a nők pedig 25,3 évesen. Ez a trend az unióra is érvényes.

Mi a magyarázat a számok mögött?

A statisztikai adatok mögött húzódó társadalmi jelenségekről Gergely Orsolya szociológust kérdeztük. Elsőként leszögezte, hogy ezt a témát nehéz számokban mérni, ugyanis bár arra lehet választ kapni, hogy az adott fiatal külön háztartásban él-e, de hogy azt egyedül fenn tudja-e tartani, vagy csak szülői segítséggel, ezt már nehezebb felmérni.

Idézet
A statisztikák alapján az elmondható, hogy valóban létezik az a trend, ami a fejlett nyugati társadalmakra jellemző, hogy a fiatalok egyre később kezdenek munkába állni, egyre később alapítanak családot, egyre később vállalnak gyermeket. A kitolódott fiatal felnőttkor jelensége pedig elsősorban a középosztályra jellemző”

– magyarázta a szakember. Hozzátette, ez a nemzetközi trend elért már hozzánk is, de nem lehet általánosítani, hogy minden romániai fiatalra jellemző lenne, viszont a középosztályra, a városon élő, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalokra inkább érvényes.

Hirdetés

„Székelyföldön ugyanis azt látjuk, hogy a vidéki térségben él még a patrilokalitás hagyománya, ami azt jelenti, hogy a fiatal pár a fiú szüleihez költözik, vagy a fiú szüleihez közeli lakhelyt választanak, ugyanarra az udvarra” – mutatott rá Gergely Orsolya, hozzátéve, annak ellenére, hogy térségünkben évszázados ez a hagyomány, mégsem feltétlenül az egyetlen uralkodó minta. Ugyanis ezzel párhuzamosan a neolokalitás sem ritka, azaz, hogy a fiatal párok új helyen alapítanak családot. Például

az elmúlt egy-két évtizedben vált jellemzővé, hogy a külföldön megszerzett kezdő anyagi tőkével vásárolnak lakást, vagy építenek házat maguknak a fiatalok.

Következésképp többféle trend van érvényben egymás mellett, ami a fiatalok önállósodását illeti: léteznek a fentebb említett hagyományok, és ezek mellett érezhető már a begyűrűző nyugati trend, hogy egyre későbbi életkorra tolódik a „családi fészekből való kirepülés”.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

Ide tartozik az is, hogy Székelyföldön is lazultak azok a társadalmi szabályok és elvárások, amelyek '89 előtt, vagy a 2000-es évek előtt uralkodóak voltak.

Idézet
Már nem elvárás a szülők, a család vagy a közösség részéről, hogy a fiatal pár együttélése feltétlenül a házasság után kezdődjön. Így kettős helyzetekre is akad sok példa, ugyanis amíg a fiatalok külföldön dolgoznak, addig gyakorlatilag elköltöztek otthonról, együtt élnek, de csak átmenetileg, mert amikor itthon vannak, szezonálisan, hosszabb-rövidebb időre, akkor megint a szülői háznál laknak.

Azaz még nem alapítottak családot, még nem házasodtak össze, még nem született gyermekük, és még nem költöztek el otthonról, de gyakorlatilag az év egy részében nem a családnál laknak. Úgyhogy ez a kettősség is jellemző a térségben élő fiatalok egy jelentős csoportjára” – mondta.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

Hozzáfűzte, mivel Székelyföld hangsúlyosan rurális térség, így egy kicsit korábban történik a családtól való elszakadás, mint a nyugati országokban.

Családi transzferszolgáltatások

Mindemellett Kelet-Közép Európában, akárcsak nálunk Székelyföldön sokkal jelentősebbek a családi transzferszolgáltatások, mint a fejlettebb Nyugaton.

Idézet
Ez azt jelenti, hogy a felnőtt gyermeket kiköltözés után is segítik a szüleik anyagilag, segítik a gyermeknevelésben, támogatják őket, és fordítva is igaz, hogy a fiatal felnőttek is gondozzák, gondoskodnak a szüleikről öreg korukban. Ezek a családi tradicionális kapcsolatok a mi térségünkben jóval erősebbek, mint a nyugati társadalmakban, ezért is ez a leválás nem jelent egy erős határvonalat az életükben”

– fejtette ki a szociológus. Ezzel ellentétben például Dániában, Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Svájcban, vagy éppen Nagy-Britanniában az a társadalmi minta, hogy aki 18 éves elmúlt, annak már önállóan kell boldogulnia az életben külön háztartásban.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

„A mi társadalmunkban a családi transzferszolgáltatás, segítés azért sokkal jelentősebb, mivel a munkaerőpiac nem nyújtja azokat a lehetőségeket, hogy önállóan boldogulni lehessen, szükséges a szociális háló, ami segít ebben” – jegyezte meg.

Térségünkben egyébként inkább azok maradnak hosszabb ideig a szüleikkel, akik családot és stabil párkapcsolatot nem alapítanak.

„Tehát létezik a kapunyitási pánik, hogy nem lépnek ki a családból, nem lépnek be a munkaerőpiacra, vagy hogyha be is lépnek, maradnak a kényelmesebb »mamahotelben«, és ezt a szülők tudják hosszú távon finanszírozni” – magyarázta Gergely Orsolya.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

A statisztikák szerint a nők jóval korábbi életkorban lépnek ki a szülői házból, mint a férfiak, ezért megkérdeztük, hogy mi állhat e mögött. A szociológus szerint ez inkább annak tudható be, hogy a nők tradicionálisan azt a nevelést kapják, hogy miután férjhez mennek, el kell költözzenek. Tehát

évszázados rutin, hogy a nők hamarabb és könnyebben kilépnek a családból. Velük ellentétben a család férfi tagjait kiszolgálja az anya, a nagymama, emiatt lassabb lehet az önállósodásuk.

„Ez inkább a vidékre jellemzőbb, a trend változóban van, lehet, hogy már a városon élő fiatal férfiak azt mondanák, hogy őket nem szolgálták ki, és nem is kell” – tette hozzá.

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett

Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről

Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről
2026. november 20., péntek

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése

A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése
2026. november 20., péntek

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók
Hirdetés
2026. november 20., péntek

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján

Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján
2026. november 20., péntek

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket

Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket
2026. november 20., péntek

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács

November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Közvitán az önkéntes település-összevonás: adókedvezményt és fejlesztési támogatást ígér a kormány

Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.

Közvitán az önkéntes település-összevonás: adókedvezményt és fejlesztési támogatást ígér a kormány
2026. november 20., péntek

Rendkívüli ülés a kórház energetikai beruházása miatt

Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.

Rendkívüli ülés a kórház energetikai beruházása miatt
2026. november 20., péntek

Folytatódik az árcsökkenés: 9 lej felé közelít a benzin ára

A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.

Folytatódik az árcsökkenés: 9 lej felé közelít a benzin ára
Hirdetés