Fotó: 123RF
A romániai fiatalok átlagban 27,7 évesen költöztek ki a családi fészekből, ehhez képest az európai átlag valamivel kevesebb: 26,3 év – derült ki az Eurostat nemrég közzétett, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Székelyföldre is egyre inkább begyűrűzik ez a trend.
2024. október 08., 21:042024. október 08., 21:04
Az Európai Unió statisztikai hivatalának frissen közzétett felmérése szerint az unióban tavaly átlagban 26,3 évesen költöztek ki a szülői házból a fiatalok. Romániában ehhez képest későbbi életkorban hagyták el a „mamahotelt”, átlagban 27,7 évesen. Magyarországon hasonló ez az átlag, ahol 27,1 évesen költöztek el otthonról.
A dokumentumban kiemeltek olyan országokat is, amelyekben a fiatalok átlagban 30 éves koruk után költöztek ki a családi fészekből.
Ennek ellenpólusaként Finnországban jóval fiatalabb életkorban teremtenek otthont maguknak a fiatalok, átlagban 21,4 évesen, Svédországban és Dániában 21,8 évesen, Észtországban 22,8 évesen.
Fotó: Pexels.com
Az elmúlt évtizedben, 2013 és 2023 között ugyanakkor valamelyest csökkent az az átlagos életkor, amikor függetlenednek lakhatás szempontjából a fiatalok a szüleiktől, mind uniós szinten, mind romániai viszonylatban. 2013-ban például Romániában 28,5 év volt az átlag, ehhez képest, mint már fentebb írtuk, 2023-ra ez az átlag 27,7 évre csökkent.
A férfiak átlagban 30 évesen költöznek el a szüleiktől, a nők pedig 25,3 évesen. Ez a trend az unióra is érvényes.
A statisztikai adatok mögött húzódó társadalmi jelenségekről Gergely Orsolya szociológust kérdeztük. Elsőként leszögezte, hogy ezt a témát nehéz számokban mérni, ugyanis bár arra lehet választ kapni, hogy az adott fiatal külön háztartásban él-e, de hogy azt egyedül fenn tudja-e tartani, vagy csak szülői segítséggel, ezt már nehezebb felmérni.
– magyarázta a szakember. Hozzátette, ez a nemzetközi trend elért már hozzánk is, de nem lehet általánosítani, hogy minden romániai fiatalra jellemző lenne, viszont a középosztályra, a városon élő, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalokra inkább érvényes.
„Székelyföldön ugyanis azt látjuk, hogy a vidéki térségben él még a patrilokalitás hagyománya, ami azt jelenti, hogy a fiatal pár a fiú szüleihez költözik, vagy a fiú szüleihez közeli lakhelyt választanak, ugyanarra az udvarra” – mutatott rá Gergely Orsolya, hozzátéve, annak ellenére, hogy térségünkben évszázados ez a hagyomány, mégsem feltétlenül az egyetlen uralkodó minta. Ugyanis ezzel párhuzamosan a neolokalitás sem ritka, azaz, hogy a fiatal párok új helyen alapítanak családot. Például
Következésképp többféle trend van érvényben egymás mellett, ami a fiatalok önállósodását illeti: léteznek a fentebb említett hagyományok, és ezek mellett érezhető már a begyűrűző nyugati trend, hogy egyre későbbi életkorra tolódik a „családi fészekből való kirepülés”.
Fotó: Pexels.com
Ide tartozik az is, hogy Székelyföldön is lazultak azok a társadalmi szabályok és elvárások, amelyek '89 előtt, vagy a 2000-es évek előtt uralkodóak voltak.
Azaz még nem alapítottak családot, még nem házasodtak össze, még nem született gyermekük, és még nem költöztek el otthonról, de gyakorlatilag az év egy részében nem a családnál laknak. Úgyhogy ez a kettősség is jellemző a térségben élő fiatalok egy jelentős csoportjára” – mondta.
Fotó: Pexels.com
Hozzáfűzte, mivel Székelyföld hangsúlyosan rurális térség, így egy kicsit korábban történik a családtól való elszakadás, mint a nyugati országokban.
Mindemellett Kelet-Közép Európában, akárcsak nálunk Székelyföldön sokkal jelentősebbek a családi transzferszolgáltatások, mint a fejlettebb Nyugaton.
– fejtette ki a szociológus. Ezzel ellentétben például Dániában, Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Svájcban, vagy éppen Nagy-Britanniában az a társadalmi minta, hogy aki 18 éves elmúlt, annak már önállóan kell boldogulnia az életben külön háztartásban.
Fotó: Pexels.com
„A mi társadalmunkban a családi transzferszolgáltatás, segítés azért sokkal jelentősebb, mivel a munkaerőpiac nem nyújtja azokat a lehetőségeket, hogy önállóan boldogulni lehessen, szükséges a szociális háló, ami segít ebben” – jegyezte meg.
„Tehát létezik a kapunyitási pánik, hogy nem lépnek ki a családból, nem lépnek be a munkaerőpiacra, vagy hogyha be is lépnek, maradnak a kényelmesebb »mamahotelben«, és ezt a szülők tudják hosszú távon finanszírozni” – magyarázta Gergely Orsolya.
Fotó: Pixabay.com
A statisztikák szerint a nők jóval korábbi életkorban lépnek ki a szülői házból, mint a férfiak, ezért megkérdeztük, hogy mi állhat e mögött. A szociológus szerint ez inkább annak tudható be, hogy a nők tradicionálisan azt a nevelést kapják, hogy miután férjhez mennek, el kell költözzenek. Tehát
„Ez inkább a vidékre jellemzőbb, a trend változóban van, lehet, hogy már a városon élő fiatal férfiak azt mondanák, hogy őket nem szolgálták ki, és nem is kell” – tette hozzá.
Nyílt pályás korizás, edzések, korisuli és más programok is várják a jég szerelmeseit, ugyanis szerdától már nyitják a korcsolyapályát Székelyudvarhelyen.
Felcsíkon Csíkszentdomokos fekete vasárnapjaként tartják számon 1944. október 8-át. Pontosan nyolcvan esztendővel ezelőtt a Maniu-gárdisták egy csoportja betört Csíkszentdomokosra és tizenegy ártatlan embert ölt meg a temető alatti Gábor-kertben.
Hargita megyéből a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceumnak ítéltek állami elismerést az oktatás nemzetközi napja alkalmából, amelyet személyesen Klaus Iohannis államelnök adott át Bukarestben kedden.
A 2024/25-ös színházi évadban immár harmadik alkalommal vezetik be színházbérletet Kovásznán. Ennek előnye az, hogy a színházszerető közönség egyszerre tudja több előadásra a helyét lefoglalni, másfelől árkedvezményt biztosít a tulajdonosának.
A tanintézmények által elért eredmények elismeréseképpen kedd délután három Kovászna megyei iskola igazgatója vehet át kitüntetést személyesen Klaus Iohannis államelnöktől.
Bajbajutott haszonállathoz riasztották a gyergyóhollói tűzoltókat kedden délután: egy szarvasmarhát kellett kiemelniük egy gödörből.
Az idei év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest 6 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett autók száma Romániában, de 37 százalékkal csökkent a teljesen elektromos járműveké.
Október 29-én Bukarestben bejelentik annak a tíz romániai városnak a nevét, amelyek bejuthatnak a klímasemlegességi vetélkedő országos döntőjébe. A középszakaszban a pályázók között maradt Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy is.
Havi 133 lej értékű támogatással ösztönzi idén is a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek óvodai oktatását Marosvásárhely szociális igazgatósága. A kérést bármikor leadhatják a szülők a szociális osztály székhelyén.
„Nemet mondunk az egyenlőtlenségre! Egyforma fizetéseket akarunk! A megyei tanács diszkriminál minket!” – ilyen és hasonló feliratú táblákkal vonultak kedden a Maros megyei tanács épülete elé tiltakozni a gyermekvédelmi igazgatóságon dolgozók.
1 hozzászólás