Nem sietik el a „családi fészekből való kirepülést” a fiatalok

•  Fotó: 123RF

Fotó: 123RF

A romániai fiatalok átlagban 27,7 évesen költöztek ki a családi fészekből, ehhez képest az európai átlag valamivel kevesebb: 26,3 év – derült ki az Eurostat nemrég közzétett, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Székelyföldre is egyre inkább begyűrűzik ez a trend.

Barabás Hajnal

2024. október 08., 21:042024. október 08., 21:04

Az Európai Unió statisztikai hivatalának frissen közzétett felmérése szerint az unióban tavaly átlagban 26,3 évesen költöztek ki a szülői házból a fiatalok. Romániában ehhez képest későbbi életkorban hagyták el a „mamahotelt”, átlagban 27,7 évesen. Magyarországon hasonló ez az átlag, ahol 27,1 évesen költöztek el otthonról.

A két véglet

A dokumentumban kiemeltek olyan országokat is, amelyekben a fiatalok átlagban 30 éves koruk után költöztek ki a családi fészekből.

Horvátország viszi a zászlót ebben a kérdésben, hiszen ott átlagban 31,8 évesen, Szlovákiában átlagban 31 évesen, Görögországban pedig átlagban 30,6 évesen függetlenedtek a fiatalok. Spanyolországban, Bulgáriában és Olaszországban is 30 év feletti ez az átlag.

Ennek ellenpólusaként Finnországban jóval fiatalabb életkorban teremtenek otthont maguknak a fiatalok, átlagban 21,4 évesen, Svédországban és Dániában 21,8 évesen, Észtországban 22,8 évesen.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

Az elmúlt évtizedben, 2013 és 2023 között ugyanakkor valamelyest csökkent az az átlagos életkor, amikor függetlenednek lakhatás szempontjából a fiatalok a szüleiktől, mind uniós szinten, mind romániai viszonylatban. 2013-ban például Romániában 28,5 év volt az átlag, ehhez képest, mint már fentebb írtuk, 2023-ra ez az átlag 27,7 évre csökkent.

A nemek szerinti elosztásban Romániában a férfiak sokkal később hagyják el a családi fészket, mint a nők.

A férfiak átlagban 30 évesen költöznek el a szüleiktől, a nők pedig 25,3 évesen. Ez a trend az unióra is érvényes.

Mi a magyarázat a számok mögött?

A statisztikai adatok mögött húzódó társadalmi jelenségekről Gergely Orsolya szociológust kérdeztük. Elsőként leszögezte, hogy ezt a témát nehéz számokban mérni, ugyanis bár arra lehet választ kapni, hogy az adott fiatal külön háztartásban él-e, de hogy azt egyedül fenn tudja-e tartani, vagy csak szülői segítséggel, ezt már nehezebb felmérni.

Idézet
A statisztikák alapján az elmondható, hogy valóban létezik az a trend, ami a fejlett nyugati társadalmakra jellemző, hogy a fiatalok egyre később kezdenek munkába állni, egyre később alapítanak családot, egyre később vállalnak gyermeket. A kitolódott fiatal felnőttkor jelensége pedig elsősorban a középosztályra jellemző”

– magyarázta a szakember. Hozzátette, ez a nemzetközi trend elért már hozzánk is, de nem lehet általánosítani, hogy minden romániai fiatalra jellemző lenne, viszont a középosztályra, a városon élő, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalokra inkább érvényes.

„Székelyföldön ugyanis azt látjuk, hogy a vidéki térségben él még a patrilokalitás hagyománya, ami azt jelenti, hogy a fiatal pár a fiú szüleihez költözik, vagy a fiú szüleihez közeli lakhelyt választanak, ugyanarra az udvarra” – mutatott rá Gergely Orsolya, hozzátéve, annak ellenére, hogy térségünkben évszázados ez a hagyomány, mégsem feltétlenül az egyetlen uralkodó minta. Ugyanis ezzel párhuzamosan a neolokalitás sem ritka, azaz, hogy a fiatal párok új helyen alapítanak családot. Például

az elmúlt egy-két évtizedben vált jellemzővé, hogy a külföldön megszerzett kezdő anyagi tőkével vásárolnak lakást, vagy építenek házat maguknak a fiatalok.

Következésképp többféle trend van érvényben egymás mellett, ami a fiatalok önállósodását illeti: léteznek a fentebb említett hagyományok, és ezek mellett érezhető már a begyűrűző nyugati trend, hogy egyre későbbi életkorra tolódik a „családi fészekből való kirepülés”.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

Ide tartozik az is, hogy Székelyföldön is lazultak azok a társadalmi szabályok és elvárások, amelyek '89 előtt, vagy a 2000-es évek előtt uralkodóak voltak.

Idézet
Már nem elvárás a szülők, a család vagy a közösség részéről, hogy a fiatal pár együttélése feltétlenül a házasság után kezdődjön. Így kettős helyzetekre is akad sok példa, ugyanis amíg a fiatalok külföldön dolgoznak, addig gyakorlatilag elköltöztek otthonról, együtt élnek, de csak átmenetileg, mert amikor itthon vannak, szezonálisan, hosszabb-rövidebb időre, akkor megint a szülői háznál laknak.

Azaz még nem alapítottak családot, még nem házasodtak össze, még nem született gyermekük, és még nem költöztek el otthonról, de gyakorlatilag az év egy részében nem a családnál laknak. Úgyhogy ez a kettősség is jellemző a térségben élő fiatalok egy jelentős csoportjára” – mondta.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

Hozzáfűzte, mivel Székelyföld hangsúlyosan rurális térség, így egy kicsit korábban történik a családtól való elszakadás, mint a nyugati országokban.

Családi transzferszolgáltatások

Mindemellett Kelet-Közép Európában, akárcsak nálunk Székelyföldön sokkal jelentősebbek a családi transzferszolgáltatások, mint a fejlettebb Nyugaton.

Idézet
Ez azt jelenti, hogy a felnőtt gyermeket kiköltözés után is segítik a szüleik anyagilag, segítik a gyermeknevelésben, támogatják őket, és fordítva is igaz, hogy a fiatal felnőttek is gondozzák, gondoskodnak a szüleikről öreg korukban. Ezek a családi tradicionális kapcsolatok a mi térségünkben jóval erősebbek, mint a nyugati társadalmakban, ezért is ez a leválás nem jelent egy erős határvonalat az életükben”

– fejtette ki a szociológus. Ezzel ellentétben például Dániában, Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Svájcban, vagy éppen Nagy-Britanniában az a társadalmi minta, hogy aki 18 éves elmúlt, annak már önállóan kell boldogulnia az életben külön háztartásban.

•  Fotó: Pexels.com Galéria

Fotó: Pexels.com

„A mi társadalmunkban a családi transzferszolgáltatás, segítés azért sokkal jelentősebb, mivel a munkaerőpiac nem nyújtja azokat a lehetőségeket, hogy önállóan boldogulni lehessen, szükséges a szociális háló, ami segít ebben” – jegyezte meg.

Térségünkben egyébként inkább azok maradnak hosszabb ideig a szüleikkel, akik családot és stabil párkapcsolatot nem alapítanak.

„Tehát létezik a kapunyitási pánik, hogy nem lépnek ki a családból, nem lépnek be a munkaerőpiacra, vagy hogyha be is lépnek, maradnak a kényelmesebb »mamahotelben«, és ezt a szülők tudják hosszú távon finanszírozni” – magyarázta Gergely Orsolya.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

A statisztikák szerint a nők jóval korábbi életkorban lépnek ki a szülői házból, mint a férfiak, ezért megkérdeztük, hogy mi állhat e mögött. A szociológus szerint ez inkább annak tudható be, hogy a nők tradicionálisan azt a nevelést kapják, hogy miután férjhez mennek, el kell költözzenek. Tehát

évszázados rutin, hogy a nők hamarabb és könnyebben kilépnek a családból. Velük ellentétben a család férfi tagjait kiszolgálja az anya, a nagymama, emiatt lassabb lehet az önállósodásuk.

„Ez inkább a vidékre jellemzőbb, a trend változóban van, lehet, hogy már a városon élő fiatal férfiak azt mondanák, hogy őket nem szolgálták ki, és nem is kell” – tette hozzá.

5 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 04., csütörtök

Élvezzük ki, amíg még tart: ismét kánikula van az ország több megyéjében

Kánikulára figyelmeztető előrejelzéseket adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Élvezzük ki, amíg még tart: ismét kánikula van az ország több megyéjében
2025. szeptember 04., csütörtök

A csíksomlyói Szék útján láttak medvét

A csíksomlyói Szék útján tűnt fel egy medve, amiről RO-Alertben is figyelmeztették a csíkszeredaiakat szerdán, éjfél után.

A csíksomlyói Szék útján láttak medvét
A csíksomlyói Szék útján láttak medvét
2025. szeptember 04., csütörtök

A csíksomlyói Szék útján láttak medvét

2025. szeptember 04., csütörtök

Ennyi volt az átlagnyugdíj Romániában augusztusban

Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.

Ennyi volt az átlagnyugdíj Romániában augusztusban
Ennyi volt az átlagnyugdíj Romániában augusztusban
2025. szeptember 04., csütörtök

Ennyi volt az átlagnyugdíj Romániában augusztusban

2025. szeptember 04., csütörtök

Akár ötszáz alkalmazottat is meneszthetnek a Maros megyei önkormányzatoktól

Maros megyében akár 503, jelenleg a polgármesteri hivatalokban, a megyei tanácsnál dolgozó alkalmazott vesztheti el az állását, az előrejelzések szerint. Végleges döntés nincs, szeptember 15-ig hozhatják meg a megszorító intézkedéseket.

Akár ötszáz alkalmazottat is meneszthetnek a Maros megyei önkormányzatoktól
2025. szeptember 03., szerda

„Aki segítséget kér, az erős és bátor” – húszéves a Hallgatlak lelkisegély-szolgálat

A segítségkérés nem gyengeség, hanem bátorság jele – ezt üzeni a Hallgatlak lelkisegély-szolgálat, amely idén húsz éve nyújt anonim és ingyenes lelki támaszt azoknak, akik krízishelyzetben érzik magukat.

„Aki segítséget kér, az erős és bátor” – húszéves a Hallgatlak lelkisegély-szolgálat
2025. szeptember 03., szerda

Megvan, mikor lehetnek a kisdiákok képességfelmérő vizsgái az új tanévben

Közvitára bocsátotta szerdán az oktatási tárca a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgáinak menetrendjéről szóló miniszteri rendeletet.

Megvan, mikor lehetnek a kisdiákok képességfelmérő vizsgái az új tanévben
2025. szeptember 03., szerda

Pîslaru: Brüsszel nagyon elégedett a jelenlegi kormánnyal

Az Európai Unió képviselői és a brüsszeli tárgyalópartnerek nagyon elégedettek a jelenlegi kormánnyal és azzal, ahogyan kitart a népszerűtlen intézkedések mellett – nyilatkozta Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.

Pîslaru: Brüsszel nagyon elégedett a jelenlegi kormánnyal
2025. szeptember 03., szerda

Mindenkit érintő szektorban jöhet az újabb áfaemelés január 1-jétől

A koalíciós pártok nem mérlegelik az általános áfakulcs 23–24 százalékra emelését – jelentette ki szerdán Cernavodán Nicușor Dan államfő.

Mindenkit érintő szektorban jöhet az újabb áfaemelés január 1-jétől
2025. szeptember 03., szerda

A jelenlegi hangulatban inkább nem megy el egyetlen tanévnyitó ünnepségre sem a miniszterelnök

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint nem lenne indokolt az általános sztrájk kirobbantása a tanügyben, mert biztosított a tanárok kötelező heti óraszáma.

A jelenlegi hangulatban inkább nem megy el egyetlen tanévnyitó ünnepségre sem a miniszterelnök
2025. szeptember 03., szerda

Éjszaka is dolgoznak a vízhálózaton

Az Aquaserv tájékoztatása szerint vízszünetre kell számítani a Székelykeresztúrhoz tartozó Székelyszenterzsébeten, valamint Marosvásárhely egyes utcáiban.

Éjszaka is dolgoznak a vízhálózaton
Éjszaka is dolgoznak a vízhálózaton
2025. szeptember 03., szerda

Éjszaka is dolgoznak a vízhálózaton