Nemcsak a félreeső falvakban, hanem nagyvárosi iskolákban is fűtenek még csempekályhával. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Bizonytalan egyes tanintézmények fűtése, főként a csempekályhákat használó létesítmények esetében – hívta fel a figyelmet a Maros megyei főtanfelügyelő. Ennek okán a tűzoltóság a napokban ellenőrzi az érintett tanintézményeket. A Hargita megyei iskolákban, óvodákban nem kell tartani attól, hogy a gyerekeket hideg osztálytermek várnák reggelente.
Maros megyében 784 tanintézmény működik, ezekből 525-ben gázzal működő kazán biztosítja a fűtést, a többiben fás kályhák, csempekályhák, konvektorok és villannyal működő melegítők vannak. Ioan Macarie főtanfelügyelő, a prefektusi kollégiumon arról számolt be, hogy
Példaként említette, hogy az Unirea Nemzeti Kollégiumban kilencven éves csempekályhák vannak, de hasonlóképpen régi csempékkel fűtenek a Nicolae Bălcescu iskolában és a Művészeti Gimnáziumban. Ugyanakkor vannak olyan tanintézmények például a Szászrégen melletti alsóidecsi iskola, ahol nagyon régi a kazán, bármikor elromolhat. A főtanfelügyelő beszámolója nyomán Mircea Duşa prefektus elrendelte, hogy a tűzoltóság szerdáig ellenőrizze azokat a tanintézményeket, amelyekben gondok vannak, és készítsen jelentést a tapasztaltakról.
A Művészeti Gimnázium igazgatónője, Veer Renata érdeklődésünkre elmondta, hogy
Emellett 17 rossz állapotban van, de működőképes – ezeket egy szakcég felmérte, s rámutatott, hogy mennyibe kerül a felújításuk. Ezt az összesítést továbbították a városházának, ahonnan ígéretet kaptak, hogy a legközelebbi költségvetés-kiegészítéskor belefoglalják azt a költségvetésbe. Az igazgatónő azt mondta, bízik benne, hogy mihamarabb fel tudják újítani a kályhákat, amelyeket annak ellenére, hogy nem tökéletesek, használják, hiszen nem jelent veszélyt a gyermekekre nézve. Ami az Unirea Nemzeti Kollégiumban levő csempekályhákat illeti, Holló László, a tulajdonos, a Római Katolikus Státus képviselője a Marosvásárhelyi Rádió román szerkesztőségének azt nyilatkozta, hogy minden csempekályhát két évvel ezelőtt ellenőriztettek, s még egy évig garanciában vannak.
A marosvásárhelyi városháza sajtószóvivője, Cosmin Blaga érdeklődésünkre azt mondta,
A városháza folyamatosan ellenőrizteti a fűtésrendszert, befektetéseket is eszközöl, hogy a gyermekek biztonságban és megfelelő körülmények között tanulhassanak
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő kifejtette, noha egyre elterjedtebb a központi fűtés, jó néhány – főképp félreeső vidéki – helyen még csempékkel, kályhákkal fűtenek a megyében is. Az illetékes kiemelte: a szóban forgó fűtőegységek nagy része csempekályha, de egyes helyeken még nem járt le a fémkályhák kora. „Ezek esetében biztonsági eljárás szükséges, például egy fémrács köréje, ami nem engedi közel a gyerekeket. Ezt minden iskola megoldotta” – mutatott rá. Ugyanakkor normális az igény – folytatta Görbe –, hogy az ilyen fűtőegységeket le kell cserélni, de ahol ez nem lehetséges, a legfontosabb, hogy legyenek meg az előírt biztonsági intézkedések, azok hiányában ugyanis veszélyt jelentenek. Továbbá megjegyezte, az önkormányzatok törekednek arra, hogy kicseréljék az idejétmúlt dobkályhákat az iskolákban, „kinek, ahogy sikerül, hiszen minden pénzbe kerül”.
mivel nagyon felmelegedhetnek, ugyanakkor nem zárnak jól, ezáltal gázok kerülhetnek a légtérbe. A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság tavalyi ellenőrzései során úgy tapasztalták, hogy a vidéki iskolák alegységeiben, a kevés lélekszámú, félreeső falvakban maradtak még fémkályhák. Mivel az iskolák fenntartása az önkormányzatok feladata, fontos, hogy teremtsék meg a feltételeket a kályhák cseréjére, foglalják be ezeket költségvetésükbe – áll az egészségügyi igazgatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott korábbi állásfoglalásában.
Robbanás történt
Nemrég a Mezőfeléhez tartozó szabadi általános iskolában történt egy baleset a csempekályha használata közben. A diákok gázszagot éreztek és kimentek az osztályból, majd értesítették erről a takarítónőt. Az asszony egy égő gyufával ellenőrizte, hogy valóban gond van-e a kályhánál. A csempekályha ajtaján bedobott gyufa meggyújtotta az abban felgyűlt földgázt, s a kicsapódó lángok megégették a takarítónőt és egy kíváncsiskodó diákot.
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
1 hozzászólás