Nem fogunk unatkozni

– Kevesebb volt az útlezárás, de azért történtek 2010-ben is változások Csíkszereda utcáin. Mi valósult meg, és voltak-e kudarcok?

– Kevesebb volt a központban az útfelújítási munkálat, nem zavarta a forgalmat az elmúlt évekhez hasonlóan, hiszen 2010-ben inkább a városszéleken: Hajnal u., Hunyadi János u., Somlyón és Csobotfalván történtek a komolyabb, hosszabb időre történő útlezárások, beavatkozások, másfelől sikerült kellőképpen kiváltani más utcákkal a lezárt részeket, úgy mint a Rebreanu utca II. szakasza, Jégpálya u., Sadoveanu utca útkereszteződése esetében. Ugyanakkor a Hargita utcában volt egy szakaszos felújítás, amit egy rövid ideig tartó félsávos útlezárással oldottunk meg. Így összesen közel 4 kilométer utat aszfaltoztunk le. Járdák felújítása: Gábor Áron, Hóvirág, Bolyai, Jégpálya, Hargita, Tető, Kossuth Lajos, Baromtér utcákban és a Lendület sétányon történt, míg parkoló a Hargita utcában valamint a Fenyő Szálloda és az 5Kutya között készült. A Taploca utca felújításának folytatása sajnos, elmaradt, nem sikerült átrágnunk magunkat a sok formakövetelményen, amelyet az országos útügy elénk gördített – no de legalább az Electrica itt előttünk lefekteti a kábeleket –, valamint egy másik kudarc, hogy a lakónegyedek rendezési tervei hosszas huzavona és óvások után még csak terv szintjén vannak.

– Sok panasz volt az egyes útszakaszok – Brassói, Hargita, Taploca vége, Rét, Forrás – átadása miatt az országos útügynek – itt ugyanis nem történt semmi. Megérte ez a városnak?

– Mind a városlakóknak, mind nekem is sok bosszúságot okozott, hiszen szinte egész nyáron gödrösek voltak az itteni utak. Ugyan mi folyamatosan jeleztük az itt felmerülő gondokat, de az országos útügy csak a vállát vonogatta és az UMB-t okolta, ők meg egyébbel voltak elfoglalva, hiszen a város egyszer kiállított nekik egy büntetést az aszfaltkeverő állomás működtetése miatt… Nagy nehezen a nyár folyamán megmocskolták ugyan a gödröket, de már körvonalazódik a szenvedés az új gödrök miatt, amit a tél és tavasz folyamán ezeken a szakaszokon találni fogunk. Bár a hótalanítás már nem a város pénzéből történik, az igazi nyereség majd akkor lesz, ha új aszfaltréteg kerül ezekre az utakra, és a város erre költendő pénzét más felújításokra tudjuk fordítani.

– A kábelek föld alá helyezése folytatódott – itt is elhúzódó munkálatok vannak, türelmet igényel. A végeredmény kárpótol majd?

– Legutóbb, mikor a Tudor utcát bejártam, meglepett a látvány, és jó érzéssel töltött el, ahogy felnéztem. Helyére kerültek a dolgok, lehet látni az eget, a fákat, a háztetőt, és nincs a kábelrengeteg. Bízom benne, hogy nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel, és másokat is kárpótol a mai felásásért a tiszta holnap.

Szeretnénk folytatni, hogy minden évben legalább egy utcában földbe kerüljenek a kábelek. Nem könnyű dolog, sok egyeztetésre van szükség, hol az egyik, hol a másik cégnek, vagy pénze, vagy embere, vagy akarata nincs, hogy sikeres legyen egy ilyen kezdeményezés.

– A lakosság türelmére sokszor kell alapozni, mert egyes munkálatok elhúzódnak. A vízhálózat cseréje például Zsögödben, és a helyreállítás is...

– Valóban így van. És úgy látom, hogy általánosságban, mintha nagyobb lenne a bizalom, a türelem az emberekben az elmúlt évekhez képest, hiszen vannak előzmények, megvalósítások, amik bizonyára minket igazolnak. Nem úgy, mint régen, mikor a lakók még nem hitték, hogy rövidesen megvalósul az elkezdett munka, és úgy gondolták, hogy hangos szóval, elégedetlenséggel kell bennünket noszogatni. Természetesen vannak egyedi esetek, ahol a mi türelmünk is elfogyott már, ugyanakkor tehetetlenek vagyunk, hiszen nem az önkormányzat áll a kötött szerződések mögött, nem a város a megrendelő. Ilyenkor nehezen tudunk tárgyalni a kivitelezővel. Ilyen a zsögödi vízhálózat cseréje, a helyreállítások, pontosabban ennek a hiánya, a Borvíz útja, ahol bár folyamatosan követjük a munkát, több tucat átiratot gyártunk, nem vesznek mindig komolyan. Mi meg nem akarjuk leállíttatni teljesen a munkálatokat, mert akkor elvesznének az uniós vagy a bukaresti pénzek.

– Hogy foglalná össze a fizetéses parkolás bevezetésének egy éves időszakát? Mert talán ez váltotta ki a legnagyobb ellenszenvet az autósok részéről a forgalmi változások mellett.

– Az érthetőbb ellenszenvet a fizetéses parkolók bővítése váltotta ki, de bizonyára, ha 6 év elteltével még mindig van például, aki a Kossuth utcában ellenszenvesnek tartja, hogy a lakása előtt csak délután és hétvégén parkolhat ingyen, szinte természetes, hogy más utcákban, hasonló adózónában, lesznek akik nem veszik jó néven, ha napközben a parkolás nekik sem ingyenes. Pedig ettől tud például a Kossuth utcában is több száz autós megállni, parkolni, napi ügyeket intézni.
Másfelől pedig ugye, az emberek szeretik a rendet, és elvárják, hogy megbüntessék azt, aki vétkezik, a gond ott kezdődik, mikor őket is rajtakapják – kiderül, hogy mindenkiben van egy kis javítani való, –, de ezért már nem hajlandók fizetni. A tandíjat pedig elég sokan megfizették, ez megint ugye, ellenszenvet válthatott ki. Az autó – épp úg,y mint a TV, számítógép – túl nagy teret foglal el az életünkben, csakhogy már kezdte elfoglalni a zöldövezetet, járdát, bejáratot, bicikliutat. A kényelem, hogy minél közelebb megállni a bejárathoz, nagy úr, ennek a visszaszorítása, a kényelem megvonása megint ellenszenvvel jár. És vannak a hangoskodók, akik a szabályok alól ki akarnak bújni, akik úgy látják, hogy nekik alanyi jogon jár egy parkolóhely, akár a járdán, zöldövezeten, bicikliúton, buszmegállóban… Érdekes lenne kielemezni egyszer, hogy az esetek többségében kik is azok.

Nos, ezek az ellenszenvek inkább intézményi szinteken csapódtak vissza. Különbnél különb esetek vannak, pl. az ügyfél elmegy és egyenruhában jön vissza a problémát rendezni, vagy egy viszontszámlával egy ellenőrző szerv részéről, esetleg minden lehetséges helyen, minden lehetséges személyt feljelentenek. Bizonyára, vannak jogos sérelmek is. Hiszen vannak még hiányosságok, mint minden szolgáltatásnál. Baj van az ügyfélcentrikussággal, a tudattal, hogy ez igazából nem az autókért, hanem az emberért van – nem könnyű az eddigi rossz szokásokat helyes mederbe terelni, ez sok konfliktust okoz, amit ugye, még szakértőknek is nehéz feladat lenne kezelni, nem csak egy egyszerű parkolóőrnek –, de bízom benne, hogy 2011 folyamán ez ügyben is sikerül előrelépést tenni.

Az önkormányzat szempontjából az elsődleges célok összességében megvalósultak, van parkolási lehetőség még a központban is, több értelmet kaptak a forgalmi táblák: a megállni tilos, gyalogátjáró, körforgalom… Könnyebben megkülönböztetik az autóvezetők a parkolótól a zöldövezetet, a járdát, a bicikliutat, ahol ugyan meg lehet állni, de nem szabad. Lett egy parkolási fegyelem, és ezt szerintem a többség értékeli.

Nem utolsósorban a városnak ez a tevékenység már nem veszteség, hanem egy bevételi forrás. Évi 175 000 lej nem egy elhanyagolható összeg, amit lehet közszállításra, utakra, parkolók építésére fordítani. Ugyanakkor, ezen parkolók takarítása, hótalanítása nem a város költségvetését terheli, és itt minőségi javulást is látok, hiszen télen, ha szükséges 30–40 emberrel is eltakarítják a havat, ez már tavalyelőtt is meglátszott a parkolókon, ami ugye az autóknak is, de főleg az ügyfeleknek jó. Szintén pozitívum, hogy idén várhatóan este ki lehet váltani a másnapi parkolási jegyet, valamint már 50 baniért is lehet parkolni.

– Takarékosságokra is kényszerült Csíkszereda 2010-ben, látható jelekkel. Hogy érintenek ezek, mi várható 2011-ben, folytatódhat a fejlődés?

– Nem volt könnyű az év közepén átszervezni a hivatal működését, a szolgáltatásokat. A megszorító intézkedések és leépítések mellett 25%-kal csökkenteni kellett a tervezett kiadásokat. Csíkszeredában az elmúlt években folyamatosan a hatékonyság jegyében szerveztük a munkát, a költségek elég pontosan előre ki voltak számolva, így hát ez esetben nem maradt más hátra, hogy megvonjunk bizonyos szolgáltatásokat lemondjuk egy-két egyébként normális dologról. Így történt ez a közvilágítás esetében is, 650 égőt kapcsoltunk ki, hogy eleget tegyünk Bukarest elvárásainak. De ez csak a „látványos” része volt annak, ennél fájdalmasabb intézkedésekre más intézményeinknél is sort kellett keríteni.

Bizakodó vagyok, úgy látom, hogy nem fogunk unatkozni 2011-ben, sok kisebb, szinte mindenütt történő beruházás helyett, több komolyabb beruházás van kilátásban, mint: a Márton Áron Gimnázium felújítása, uszoda építése, elkezdődik az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretén belül a városközpont felújítása, 26 tömbház hőszigetelése, de lesz út, járda, parkoló, víz- és csatornázási munkálat is.