
Egyre több a munkahely, de nincs elég szakképzett munkaerő. Archív
Fotó: Veres Nándor
A Hargita megyei nyilvántartott álláskeresők közül sokan inkább szociális segélyből élnek, munkát, ha keresnek is, nehezen találnak az iskolai végzettség hiányában. Furcsa helyzetet teremt ugyanakkor az is, hogy az állásbörzéken sorokban várnak „pecsétre” az állástalanok. Mivel csak ennek felmutatásával jogosultak a munkanélküli vagy adott esetben szociális segélyre.
2017. május 03., 10:342017. május 03., 10:34
2017. május 03., 10:352017. május 03., 10:35
„A probléma az, hogy külföld »elszívja« a munkaerőt, akik itthon maradnak, magas fizetéseket igényelnek, de sokszor nincs meg a megfelelő szakmai tudásuk hozzá. Valóban nehéz jó munkaerőt találni”– osztotta meg tapasztalatait egy csíkszeredai építkezéssel foglalkozó cég vezetője. Betöltetlen állást pedig egyre többet hirdetnek.
– vázolta a helyzetet megkeresésünkre Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség aligazgatója.
Kötelező az állásbörzéken a részvétel
Az ügynökség egyébként rendszeresen szervez állásbörzéket, ezekre pedig kötelesek elmenniük a nyilvántartott álláskeresőknek. Jánó Edit elmondta, a munkaadók sokszor panaszkodtak, hogy nem kapnak jó munkaerőt, és hogy úgy látják, egyes álláskeresők nem is akarnak dolgozni. Egyébként a jegyzékükben szereplő munkanélküliek többsége szociális segélyezett, számukra kötelező, hogy az ügynökségnél regisztráltassák magukat álláskeresőkként, ellenkező esetben nem jogosultak támogatásra.
Hargita megyében a 136 ezres aktív népességből márciusban 7055 álláskeresőt tartottak nyilván, legnagyobb részük, azaz 5190-en nem részesülnek munkanélküli segélyben, a támogatást ugyanis a ledolgozott évek számától függően 6–12 hónapig kaphatják. Megtudtuk azt is, hogy 3169-en két évnél is hosszabb ideje vannak az ügynökség rendszerében, olyanok is akadnak közöttük, akik több mint 10 éve a nyilvántartásban szerepelnek, és soha nem álltak alkalmazásban.
Jánó Edit a téma kapcsán még hozzátette, nincs adatuk arról, hogy a munkaképes népességből hányan dolgoznak külföldön, illetve hányan vannak, akik inkább „saját szakállra” tevékenykednek, vagy akik mezőgazdasági tevékenységből tartják fenn magukat. Egyébként az intézmény honlapjára feltöltött szabad állások listájából kiderül, hogy többnyire a kereskedelem és szolgáltatás területén, illetve a könnyűiparban ajánlanak munkahelyeket, a foglalkozásokat tekintve többek között eladási ügynököket, pincéreket, szakácsokat, bárosokat, építészeti és varrodai munkásokat keresnek.
Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (románul: Blocul Naţional Sindical) elnöke az Adevărul országos napilapnak nyilatkozva elmondta, több tényező is hozzájárult ahhoz a paradox helyzethez, hogy
A szakszervezeti tömb elnöke szerint egyrészt a munkaadók elvárásai nincsenek összhangban az álláskeresők iskolai végzettségével, szakképesítésével, ugyanakkor a fizetések nagysága sem eléggé motiváló. Bár sok nyilvántartott elvileg állást keres, a gyakorlatban inkább „feketén” dolgoznak, szociális segélyből vagy a külföldön dolgozó rokonoktól kapott pénzből élnek. Sokan közülük hosszú ideje nincsenek alkalmazásban és álláskeresőként tartják nyilván az ügynökségeknél.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
szóljon hozzá!