Nem eléggé motiváló a felajánlott fizetés
Egyre több a munkahely, de nincs elég szakképzett munkaerő. Archív
Fotó: Veres Nándor
A Hargita megyei nyilvántartott álláskeresők közül sokan inkább szociális segélyből élnek, munkát, ha keresnek is, nehezen találnak az iskolai végzettség hiányában. Furcsa helyzetet teremt ugyanakkor az is, hogy az állásbörzéken sorokban várnak „pecsétre” az állástalanok. Mivel csak ennek felmutatásával jogosultak a munkanélküli vagy adott esetben szociális segélyre.
Barabás Hajnal
2017. május 03., 10:342017. május 03., 10:34
2017. május 03., 10:352017. május 03., 10:35
„A probléma az, hogy külföld »elszívja« a munkaerőt, akik itthon maradnak, magas fizetéseket igényelnek, de sokszor nincs meg a megfelelő szakmai tudásuk hozzá. Valóban nehéz jó munkaerőt találni”– osztotta meg tapasztalatait egy csíkszeredai építkezéssel foglalkozó cég vezetője. Betöltetlen állást pedig egyre többet hirdetnek.
– vázolta a helyzetet megkeresésünkre Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség aligazgatója.
Kötelező az állásbörzéken a részvétel
Az ügynökség egyébként rendszeresen szervez állásbörzéket, ezekre pedig kötelesek elmenniük a nyilvántartott álláskeresőknek. Jánó Edit elmondta, a munkaadók sokszor panaszkodtak, hogy nem kapnak jó munkaerőt, és hogy úgy látják, egyes álláskeresők nem is akarnak dolgozni. Egyébként a jegyzékükben szereplő munkanélküliek többsége szociális segélyezett, számukra kötelező, hogy az ügynökségnél regisztráltassák magukat álláskeresőkként, ellenkező esetben nem jogosultak támogatásra.
Hargita megyében a 136 ezres aktív népességből márciusban 7055 álláskeresőt tartottak nyilván, legnagyobb részük, azaz 5190-en nem részesülnek munkanélküli segélyben, a támogatást ugyanis a ledolgozott évek számától függően 6–12 hónapig kaphatják. Megtudtuk azt is, hogy 3169-en két évnél is hosszabb ideje vannak az ügynökség rendszerében, olyanok is akadnak közöttük, akik több mint 10 éve a nyilvántartásban szerepelnek, és soha nem álltak alkalmazásban.
Jánó Edit a téma kapcsán még hozzátette, nincs adatuk arról, hogy a munkaképes népességből hányan dolgoznak külföldön, illetve hányan vannak, akik inkább „saját szakállra” tevékenykednek, vagy akik mezőgazdasági tevékenységből tartják fenn magukat. Egyébként az intézmény honlapjára feltöltött szabad állások listájából kiderül, hogy többnyire a kereskedelem és szolgáltatás területén, illetve a könnyűiparban ajánlanak munkahelyeket, a foglalkozásokat tekintve többek között eladási ügynököket, pincéreket, szakácsokat, bárosokat, építészeti és varrodai munkásokat keresnek.
Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (románul: Blocul Naţional Sindical) elnöke az Adevărul országos napilapnak nyilatkozva elmondta, több tényező is hozzájárult ahhoz a paradox helyzethez, hogy
A szakszervezeti tömb elnöke szerint egyrészt a munkaadók elvárásai nincsenek összhangban az álláskeresők iskolai végzettségével, szakképesítésével, ugyanakkor a fizetések nagysága sem eléggé motiváló. Bár sok nyilvántartott elvileg állást keres, a gyakorlatban inkább „feketén” dolgoznak, szociális segélyből vagy a külföldön dolgozó rokonoktól kapott pénzből élnek. Sokan közülük hosszú ideje nincsenek alkalmazásban és álláskeresőként tartják nyilván az ügynökségeknél.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Nem tudták igazolni több mint 23 köbméter faanyag eredetét, elkobozták a készletet
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Nem tudták igazolni több mint 23 köbméter faanyag eredetét, elkobozták a készletet
Feloldanák a létszámstopot az egészségügyben
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Feloldanák a létszámstopot az egészségügyben
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
A Természettudományi Osztály bemutatja: Vakáció a múzeumban
A Természettudományi Osztály bemutatja: Vakáció a múzeumban
Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség
Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön
Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot
A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!