
Egyre több a munkahely, de nincs elég szakképzett munkaerő. Archív
Fotó: Veres Nándor
A Hargita megyei nyilvántartott álláskeresők közül sokan inkább szociális segélyből élnek, munkát, ha keresnek is, nehezen találnak az iskolai végzettség hiányában. Furcsa helyzetet teremt ugyanakkor az is, hogy az állásbörzéken sorokban várnak „pecsétre” az állástalanok. Mivel csak ennek felmutatásával jogosultak a munkanélküli vagy adott esetben szociális segélyre.
2017. május 03., 10:342017. május 03., 10:34
2017. május 03., 10:352017. május 03., 10:35
„A probléma az, hogy külföld »elszívja« a munkaerőt, akik itthon maradnak, magas fizetéseket igényelnek, de sokszor nincs meg a megfelelő szakmai tudásuk hozzá. Valóban nehéz jó munkaerőt találni”– osztotta meg tapasztalatait egy csíkszeredai építkezéssel foglalkozó cég vezetője. Betöltetlen állást pedig egyre többet hirdetnek.
– vázolta a helyzetet megkeresésünkre Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség aligazgatója.
Kötelező az állásbörzéken a részvétel
Az ügynökség egyébként rendszeresen szervez állásbörzéket, ezekre pedig kötelesek elmenniük a nyilvántartott álláskeresőknek. Jánó Edit elmondta, a munkaadók sokszor panaszkodtak, hogy nem kapnak jó munkaerőt, és hogy úgy látják, egyes álláskeresők nem is akarnak dolgozni. Egyébként a jegyzékükben szereplő munkanélküliek többsége szociális segélyezett, számukra kötelező, hogy az ügynökségnél regisztráltassák magukat álláskeresőkként, ellenkező esetben nem jogosultak támogatásra.
Hargita megyében a 136 ezres aktív népességből márciusban 7055 álláskeresőt tartottak nyilván, legnagyobb részük, azaz 5190-en nem részesülnek munkanélküli segélyben, a támogatást ugyanis a ledolgozott évek számától függően 6–12 hónapig kaphatják. Megtudtuk azt is, hogy 3169-en két évnél is hosszabb ideje vannak az ügynökség rendszerében, olyanok is akadnak közöttük, akik több mint 10 éve a nyilvántartásban szerepelnek, és soha nem álltak alkalmazásban.
Jánó Edit a téma kapcsán még hozzátette, nincs adatuk arról, hogy a munkaképes népességből hányan dolgoznak külföldön, illetve hányan vannak, akik inkább „saját szakállra” tevékenykednek, vagy akik mezőgazdasági tevékenységből tartják fenn magukat. Egyébként az intézmény honlapjára feltöltött szabad állások listájából kiderül, hogy többnyire a kereskedelem és szolgáltatás területén, illetve a könnyűiparban ajánlanak munkahelyeket, a foglalkozásokat tekintve többek között eladási ügynököket, pincéreket, szakácsokat, bárosokat, építészeti és varrodai munkásokat keresnek.
Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (románul: Blocul Naţional Sindical) elnöke az Adevărul országos napilapnak nyilatkozva elmondta, több tényező is hozzájárult ahhoz a paradox helyzethez, hogy
A szakszervezeti tömb elnöke szerint egyrészt a munkaadók elvárásai nincsenek összhangban az álláskeresők iskolai végzettségével, szakképesítésével, ugyanakkor a fizetések nagysága sem eléggé motiváló. Bár sok nyilvántartott elvileg állást keres, a gyakorlatban inkább „feketén” dolgoznak, szociális segélyből vagy a külföldön dolgozó rokonoktól kapott pénzből élnek. Sokan közülük hosszú ideje nincsenek alkalmazásban és álláskeresőként tartják nyilván az ügynökségeknél.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!