
A szakemberek szerint a mellprotézis nem csak esztétikai célokat szolgál, vagyis tévesen sorolták be az ilyen gyógyászati segédeszközök listájára. A helyzeten már sokan és sokszor próbáltak változtatni, eddig eredmény nélkül.
2010. április 14., 16:032010. április 14., 16:03
2010. április 14., 16:462010. április 14., 16:46
„Nagyon kevés az a műtéten átesett nő, aki mellprotézist vásárol, ami főleg a pénzhiánynak, és nem utolsó sorban a felvilágosítás hiányának tudható be. Sokszor nem is tájékoztatják a műtéten átesett nőket a lehetőségeikről, mint ahogy arról sem, hogy milyen következményekkel járhat a mell elvesztése. Rosszabb esetben annak, hogy az érintett nő már belefárad és feladja. Vannak, akik mellprotézis helyett különböző textíliákat tömnek a melltartóba, ami irritálhatja a műtét helyét, kellemetlen szagot áraszthat, és bár külsőre pótolni látszik a hiányzó mellet, vagy melleket, nem oldja meg a súlykülönbség okozta problémákat” – tette hozzá Elekes.
Sok az olyan nő is, aki, mivel nem engedheti meg magának, hogy újonnan beszerezze a segédeszközt, külföldről vásárol használtat. „Ezzel az a probléma, hogy azok nem az illető méreteire készültek. Ha mégis szerencséje van, és hasonló, akkor az is gond, hogy azt már valaki használta 2 évig. A szilikon folyékonnyá válik, a külső burkolat megrepedezik, és előfordulhat, hogy használat közben meglyukad és folyni kezd” – magyarázta Elekes István.
Egy mellprotézis ára a melltartóval együtt 400 és 700 lej között mozog, és a gyártó egy éves garanciát vállal rá. Az Európai Unióban azonban ezek használati ideje 2–3 év.
A vállalat sajtószóvivője, Vargancsik Tekla a székelyhon.ro-nak elmondta, hogy a Romániai Rákbetegek Egyesülete aláírásgyűjtést indított azért, hogy a mellprotézist a CNAS vegye fel a támogatott segédeszközök listájára. „A petíciót mindeddig több mint 44.200-an írták alá, de semmi visszajelzés nem érkezett az Országos Egészségbiztosító Pénztártól. Magyarországon például nem csak, hogy ingyenes a mellprotézis, de a kemoterápián átesett betegeknek még parókát is adnak két évente” – tette hozzá.
A Maros megyei tanács megszavazta a tulajdonában lévő légikikötő idei, közel tízmillió lejes támogatását. A döntés célja a működés biztosítása és a turizmus fellendítése, különös tekintettel a március 29-én induló bázisnyitásra és az új járatokra.
Fotókiállítás nyílik a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem film-média szakos diákjainak munkáiból. A Hapci király című előadást is bemutatják március 21-én, a bábművészet világnapján.
Modern oktatási eszközöket, a fejlesztéshez szükséges felszereléseket vásároltak uniós pénzből a Maros megyében működő három inkluzív oktatási intézménynek és a nevelési tanácsadó központnak. A részletekről Péter Ferenc tanácselnök számolt be.
Útburkolat-felújítási munkálatok zajlanak Marosvásárhelyen március 20-tól április 20-ig a Băneasa utcában, a Ion Heliade Rădulescu utca és a Raktár utca közötti szakaszon. A munkák célja az úthálózat és a közlekedésbiztonság javítása.
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke jelenlétében nyitották meg az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóját szerdán este Szovátán. Idén rendhagyó módon nem egy, hanem hét helyszínen lépnek fel a táncosok.
Több különböző helyszínre is égő száraz növényzet miatt riasztották a tűzoltókat Maros megyében.
Maros megye első, római településhez köthető temetőjét tárják fel a megyei múzeum munkatársai Maroskeresztúron. Ottjártunkkor egy olyan sírnál dolgoztak a szakemberek, amelyben húsz gyermekcsontvázat találtak.
Tűz ütött ki egy lakóház tetőzetében Dicsőszentmártonban, személyi sérülés nem történt.
Az országos költségvetés tervezete felemás képet mutat a Maros megyei nagyberuházások tekintetében. Míg a segesvári elkerülőút jelentős forrásokhoz jut, a szászrégeni és a marosvásárhelyi forgalmat tehermentesítő projektek csak jelképes összegeket kaptak.
Számos tarlótűzhöz riasztották a Maros megyei hivatásos és önkéntes tűzoltókat hétvégén. A beavatkozások során összesen mintegy 60 hektárnyi terület égett le – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.