
A szakemberek szerint a mellprotézis nem csak esztétikai célokat szolgál, vagyis tévesen sorolták be az ilyen gyógyászati segédeszközök listájára. A helyzeten már sokan és sokszor próbáltak változtatni, eddig eredmény nélkül.
2010. április 14., 16:032010. április 14., 16:03
2010. április 14., 16:462010. április 14., 16:46
„Nagyon kevés az a műtéten átesett nő, aki mellprotézist vásárol, ami főleg a pénzhiánynak, és nem utolsó sorban a felvilágosítás hiányának tudható be. Sokszor nem is tájékoztatják a műtéten átesett nőket a lehetőségeikről, mint ahogy arról sem, hogy milyen következményekkel járhat a mell elvesztése. Rosszabb esetben annak, hogy az érintett nő már belefárad és feladja. Vannak, akik mellprotézis helyett különböző textíliákat tömnek a melltartóba, ami irritálhatja a műtét helyét, kellemetlen szagot áraszthat, és bár külsőre pótolni látszik a hiányzó mellet, vagy melleket, nem oldja meg a súlykülönbség okozta problémákat” – tette hozzá Elekes.
Sok az olyan nő is, aki, mivel nem engedheti meg magának, hogy újonnan beszerezze a segédeszközt, külföldről vásárol használtat. „Ezzel az a probléma, hogy azok nem az illető méreteire készültek. Ha mégis szerencséje van, és hasonló, akkor az is gond, hogy azt már valaki használta 2 évig. A szilikon folyékonnyá válik, a külső burkolat megrepedezik, és előfordulhat, hogy használat közben meglyukad és folyni kezd” – magyarázta Elekes István.
Egy mellprotézis ára a melltartóval együtt 400 és 700 lej között mozog, és a gyártó egy éves garanciát vállal rá. Az Európai Unióban azonban ezek használati ideje 2–3 év.
A vállalat sajtószóvivője, Vargancsik Tekla a székelyhon.ro-nak elmondta, hogy a Romániai Rákbetegek Egyesülete aláírásgyűjtést indított azért, hogy a mellprotézist a CNAS vegye fel a támogatott segédeszközök listájára. „A petíciót mindeddig több mint 44.200-an írták alá, de semmi visszajelzés nem érkezett az Országos Egészségbiztosító Pénztártól. Magyarországon például nem csak, hogy ingyenes a mellprotézis, de a kemoterápián átesett betegeknek még parókát is adnak két évente” – tette hozzá.
Visszatértek a nagy kárókatonának is nevezett kormoránok a Maros megyei folyókra, tavakra és hatalmas pusztításokat végeznek – panaszkodnak a szabadidős horgászok, és aláírásokat gyűjtenek, hogy a védett madarakat lehessen elriasztani, kilőni.
Feltehetően a Ratosnya-patakba esett ember keresésére riasztották a szászrégeni tűzoltókat péntek este.
Egy marosszentikirályi cégnél keletkezett tűzhöz riasztották pénteken kora este a marosvásárhelyi tűzoltókat.
Két férfit vettek őrizetbe a rendőrök, miután több mint 26 ezer lejnek veszett nyoma egy gépkocsiból. A pénz egy vállalat tulajdonát képezte, az ügyben négy házkutatást is tartottak.
Csaknem napi szinten látnak medvét a Maros megyei településeken és ezekről riasztásokat is küldenek. A vadállatok által okozott károkat összesítő jegyzék egyre hosszabb, a kártérítések azonban késnek. A megengedett 71 nagyvadból 19-et lőttek ki eddig.
Mintegy 50 négyzetméteren csaptak fel a lángok szerda éjszaka egy gazdasági melléképületben a Maros megyei Erdőidecsen.
Adományokat gyűjt az Angyalok a Városban Egyesület, hogy száz pár minőségi, meleg, téli cipőt vásárolhasson árva, félárva és nehéz sorsú Maros megyei gyerekeknek a Száz lélek, száz cipő kezdeményezés keretében.
Vizsgáznak vasárnap az országos rezidensvizsgán Marosvásárhelyen, ahol 834 jelentkező méretteti meg magát az általános orvostudomány, a fogorvostudomány és a gyógyszerészet szakterületén.
Eltűnt egy 13 éves lány a Maros megyei Nyárádtőről. A rendőrség a lakosság segítségét kéri a megtalálásához.
Maros megyei óvodák apró mesemondói népviseletbe öltözve érkeztek meg csütörtökön reggel a Stefánia napköziotthon mesemondó-versenyére. A szervezők szerint az élőszavas mese olyan erőt ad a gyerekeknek a későbbiekben is, amelyből bátran meríthetnek.