Ha végignézi valaki a városi, vagy távolsági járatokat üzemeltető cégek honlapjait, feltűnő, hogy mindenütt buszvezetői állásra keresnek jelentkezőket, de nagy az igény a szakmára a világhálón, vagy az újságokban megjelenő hirdetések szerint is. Ha viszont valamelyik ajánlatnál megjelenik a külföldi szó, az ott megjelölt béreknek jó esetben az egyharmadát éri el az itthon kínált javadalmazás. Ez pedig világosan mutatja a lehetőségeket – és a korlátokat.

Székelyföld alaposan lemaradt az ágazati bérversenyben, itt a romániai nagyvárosokhoz képest is jóval szerényebb alapfizetést egészítik ki a különböző pótlékok – ilyen körülmények között kell keresni folyamatosan az utánpótlást. ,,Sok figyelmet, felelősséget igénylő munkakörről van szó, és manapság, aki megszerzi a megfelelő kategóriájú vezetői engedélyt, nem buszt vezet, hanem elmegy külföldre kamionozni, olyan fizetésért, amelyet mi itt, Romániában tényleg nem tudunk kínálni. Ott 3000 eurót is kapnak havonta, nekünk ez, a szükséges járulékokkal, adókkal együtt ez havi 6000 eurós kiadás lenne” – vázolta a helyzetet Ioan Truță, a marosvásárhelyi helyi közszállítást biztosító cégtársulás illetékese. Ő úgy vélte, rövidtávon nem megoldódni, hanem súlyosbodni fog ez a helyzet, ahogy fogalmazott:

Emiatt már problémák jelentkeznek az üzemeltetésben, és szerinte eljuthatnak odáig, hogy nem tudják maradéktalanul biztosítani a menetrendben szereplő járatokat a sofőrök hiánya miatt. Egy további gond a szakma kiöregedése is, a vezetők közül egyre többen közelítik a nyugdíjkorhatárt, ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok szerint 65 év fölöttiek már nem dolgozhatnak ezen a területen – említette az illetékes, hozzátéve, több alkalmazottjuk idén vagy jövőben eléri ezt a kort.

Pár éve a cég fizette a jelentkezők autósiskolai oktatását – jöttek is néhányan, akik egy év után, miután gyakorlatot szereztek, elmentek külföldre kamionozni – számolt be Truță. Hozzátette, a törvény ugyanakkor csak 21 éves kortól teszi lehetővé a buszvezetést, kamiont vezetni viszont 18 éves kor után már lehet, így aki hivatásos akar lenni, nem vár három évet, hogy a busz volánja mögé ülhessen. Ha pedig már elment kamiont vezetni, nem jön vissza az autóbuszhoz – állítja.

– ez a véleménye egy szentegyházi, különjáratokat üzemeltető busztársaság vezetőjének, aki azt is elmondta, két sofőr hagyta ott nemrég, és emiatt két gépjárművét is kénytelen eladni, mert nem tud olyan bérszintet biztosítani, mint a nagyobb versenytársak. ,,Árakat nem tudunk emelni, mert a piac ezt nem teszi lehetővé. Úgy látom, hogy a kilométerárakhoz képest mi jól fizetünk. Ha egy fuvarja sincs a sofőrnek, akkor is nettó 1400 lej a havi bére, rövid utak esetén napi 100 lej pótlék jár, ha hosszabb időt vezet, vagy határon túli útra megy, akkor napi 150 lej és teljes ellátás jár, de így sem tudjuk az alkalmazottakat megtartani” – vázolta Gábos József. Úgy látja, hogy a nagyobb társaságoknak kedvez a mostani helyzet, de például az külföldi autópálya-építések is komoly elszívó erőt jelentenek, a sofőrök betonkeverőre vagy billenős teherautóra váltanak a buszokról. ,,Azt a fizetést mi soha nem fogjuk tudni biztosítani” – állapította meg.

Az általa elmondottakat látszik megerősíteni az egyik jelentős, Maros és Hargita megyében is távolsági és megyeközi menetrendszerű autóbuszjáratokat üzemeltető cég illetékese, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyben, de annyit elárult, hogy náluk nincs hiány sofőrökből, és úgy látja,

Van olyan kisebb, távolsági járatokat fenntartó csíkszeredai busztársaság is, amely nyugdíjas, vagy részmunkaidős sofőröket is szívesen alkalmazna, ha jönnének. A cég illetékese szerint a külföldi lehetőségek sokkal vonzóbbak. ,,A menetrend szerinti járatoknál árat sem nagyon tudunk változtatni, nincs miből olyan fizetést adni, ami motiválná az embereket. Ha odajutunk, hogy nem lesz, akit küldeni egy útvonalra, akkor nem kizárt, hogy járatok maradnak el, eddig még ilyen nem történt. Nagyon nehéz a helyzet” – vélekedett az illetékes.