
Magányos gólya az egyik csíkszentsimoni fészekben. Hosszas utazás után nehézkes élelemszerzés
Fotó: Gecse Noémi
Bár több fehér gólya is „hazaköltözött” az elmúlt két hétben Hargita megyébe, az időjárás nem kedvez számukra. Az elmúlt napokra jellemző mínusz fokok és a kiadós havazás miatt nehezebben tudnak táplálékhoz jutni, hiszen a szántóföldeket hó borítja. Van-e ok az aggodalomra? Szakembert kérdeztünk.
2018. március 26., 09:232018. március 26., 09:23
Már több mint két hete megjöttek az első fehér gólyák Hargita megyébe, azóta pedig további példányok is érkeztek, ám a visszatérő hideg és a kiadós havazás miatt a „hazaköltözés” kissé korainak bizonyult. Nem is a mínusz fokok okozzák a legnagyobb problémát – mint ahogy azt a legtöbben gondolnánk –, hanem a hótakaró, hiszen így sokkal nehezebben találnak táplálékot – tudtuk meg Demeter László csíkszeredai biológustól.
A biológus elmondása szerint az időjárástól is függ, hogy mikor érkeznek meg Hargita megyébe a fehér gólyák, de ez általában március vége és április eleje között esedékes.
– húzta alá Demeter. Hozzátette, ha hosszan tartó fagyok lennének, nagyobb volna a probléma, de jelenleg ez nem tevődik fel, hiszen nappal megenyhül az idő, és a vizes területeken, szántókon megolvad a jég, így sok gerinctelen állat előjön, főleg a földi giliszta. Ezáltal táplálékhoz jutnak a gólyák, de
„A gólya ragadozó madár, rovarokat, halakat, kétéltűeket, hüllőket, kisebb emlősöket, rágcsálókat fogyaszt, ezért kenyérrel például hiába etetik. Ezt a hideget tehát még megbírják, de a táplálék szempontjából szűkösebb, koplalósabb számukra ez az időszak. Az előrejelzések szerint azonban felmelegedés következik, úgyhogy egyelőre nincs veszély” – közölte a szakember.
Megtudtuk azt is, hogy a gólyáknak hagyományossá vált útvonalaik vannak: a nyugat-európai állomány Gibraltár, a kelet-európai populáció a Boszporusz felé indul el, utóbbihoz tartoznak a Hargita megyei gólyák is. A meleg légáramlatok miatt repülnek a két említett tengerszoros felé, hiszen a nagytesű madarak nem tudják átrepülni a nyílt tengert.
A gólyák a Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak, mindkét fő útvonal 12 ezer kilométernél is hosszabb. A telet Afrikában töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva március végén jelennek meg a Kárpát-medencében.
– hívta fel a figyelmet Demeter. Mint a biológustól megtudtuk, ilyenkor a hímek a hímekkel, a tojók pedig a tojókkal vívnak meg. Ez a költés elején, általában áprilisban figyelhető meg.
„Csíkszentsimonban a helybéliek segíteni szoktak a visszatérő gólyáknak az újonnan érkezőkkel szemben. Sok olyan harcról is lehet hallani, amikor az egyik gólya majdnem megöli a másikat, és az ilyen sérült madaraknak is segíteni szoktak a helyiek. Vigyázni kell azonban, mert a csőrükkel akár ki is tudják csípni az ember szemét, hiszen így védekeznek” – figyelmeztetett Demeter. Hozzátette, a fiatal gólyák már az első évtől vonulnak, de csak három-négy éves korukban lesznek ivarérettek. Ezért a megyében nyaranta több ilyen fiatal, még nem költő gólyacsoportot lehet látni, ezek fákon éjszakáznak.
Rekordnak számító gólyapopuláció
Demeter László kiemelte, az utóbbi években Székelyföldön az országos átlaggal ellentétben a gólyapopuláció növekedett, a Csíki-medencében körülbelül 150 pár költ. Ebből a legtöbb Alcsíkon fészkel, Csíkszentsimon község például országos szinten is „rekordernek” számít az ötvennél is több költő gólyapár miatt.
„Az 1990-es évek végétől végeztem számlálásokat, akkor közel száz gólyapár költött a medencében, most 150. Ez nagymértékben összefügg a természeti adottságokkal, hiszen nagyon sok kaszáló található nálunk. A fiókák kikelése után van a legtöbb táplálékra szükségük, és pontosan ekkor kezdődik a kaszálás is, ennek köszönhetően pedig könnyűvé válik a sáskák vadászása, hiszen nem tudnak elbújni. Érdekes, hogy a gólyák már ismerik a kaszálógép hangját, így amikor valahol elkezdenek ezzel dolgozni, rövidesen érkeznek is a madarak. Régebben főként csűrökön építették a fészkeket, majd a ’80-as és ’90-es években fokozatosan átköltöztek a villanyoszlopokra. Jelenleg az oszlopokon 250–280 gólyafészek található a megyében” – sorolta a tudnivalókat a biológus.
Demeter László zárásként arról is beszélt, hogy bár a fekete gólyák átvonulnak a Csíki-medencén, fészekről nincs tudomásunk a térségben. Mivel a fekete gólyák inkább lomberdőkhöz kapcsolódnak, és az alacsonyabb vidékeket kedvelik, a Kászonokban, az Úz-völgyében és Udvarhelyszék több pontján költenek. Tudni kell ugyanakkor a fekete gólyákról, hogy nemcsak színükben, hanem minden másban is a fehér gólyák ellentétei: a sokkal nyugodtabb és rejtettebb életformát kedvelik, ezért ritkán találkozik velük az ember.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
2 hozzászólás