Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:17

Szegénységi adatok: a lakosság egynegyede él nélkülözésben

12:50

Magyar alkotás nyerte az Alter-Native Filmfesztivál fődíját

12:39

Három góllal verték Máltát a fiatal romániai futsalosok

12:11

Győzelemmel zárta a tornát a magyar jégkorong-válogatott Épinalban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

Beazonosította a rendőrség az udvarhelyszéki zászlórongálások gyanúsítottjait

Erdélyi ismert üzletember-testvérpárhoz is köthető a nagyszabású rendőrségi akció

Nem taníthat a két diák felpofozása miatt feljelentett pedagógus

A román védelmi miniszter szerint Oroszország alig tudja tartani az ukrajnai frontot

Nem lesz több digitális hulladékgyűjtő sziget Csíkszeredában

Beazonosította a rendőrség az udvarhelyszéki zászlórongálások gyanúsítottjait

Megúszta vádemelés nélkül a magyarokat Tik-Tokon gyalázó férfi

Lángra lobbanó gázok, elbontott gátak és át nem vett munka a beszakadt parajdi sóbányánál – videóval

Nehéz betartatni a műemlékvédelmi előírásokat Székelyudvarhelyen

A teljes Kossuth Lajos utca épített örökségként van nyilvántartva

Fotó: Barabás Ákos

Külföldi városokban járva szinte minden lépésnél lencsevégre kaphatunk egy-egy patinás épületet, melynek látványa a múltbéli időkbe repít vissza. Hazatérve azonban gyorsan felébredünk a mámorból, hiszen Székelyudvarhelyen az egyébként is foghíjasan karbantartott történelmi épületeken oda nem illő reklámok virítanak az élénk színű festék fölött, homlokzataik omladoznak, és a hőszigetelő, műanyag nyílászárókra cserélt ablakokban, kirakatokban látjuk viszont tükörképünket. Noha a törvény megszabja, miként újíthatók fel a műemléképületek és védett utcaszakaszok, nálunk mégis inkább negatív példákat látni.

Veres Réka

2017. augusztus 26., 12:242017. augusztus 26., 12:24

2017. augusztus 26., 12:252017. augusztus 26., 12:25

A műemlékvédelmi szabályozások Székelyudvarhelyen elsősorban a történelmi központ védett övezetére, illetve a város más területein lévő minősített műemlékekre és azok védelmi övezeteire érvényesek. Udvarhely fenntartható fejlesztési stratégiája szerint a 2010-ben kiadott műemlékvédelmi nyilvántartásában a városban 29 műemlék és 5 védett utcaszakasz van, többségük a történelmi belvárosban található.

Visszás PUG

Mihály Zita, a Hargita Megyei Műemlékvédelmi Hivatal szaktanácsadója rámutatott, hogy Székelyudvarhely új általános városrendezési tervét (PUG – Plan Urbanistic General) még nem fogadta el a helyi önkormányzat, így jelenleg is a régi, szakhatósági jóváhagyás nélküli terv van érvényben. Ennek értelmében a műemléképületek körüli száz méteres sugarú terület védett zónának minősül. Ugyan az új PUG-ot jóváhagyta a művelődési minisztérium, de abban a műemlékvédelmi épületek körüli övezetek nincsenek egyértelműen behatárolva. Mihály Zita szerint mindegyiket külön kellene meghatározni, ezzel szemben jelenleg hatalmas, egybeolvasztott területként szerepelnek a nyilvántartásban a védett övezetek. Ez a szakember szerint azért előnytelen, mivel így különböző adókötelezettségek vonatkoznak a zóna épületeire, és pontosan meg kell határozni, hogy melyik műemlék övezetében van az adott ingatlan.

A házak „használati utasítása”

A szaktanácsadó elmagyarázta azt is, hogy a védett zónákban, például egyes utcákban az épületek nem egyenként védettek, hanem a teljes városrész áll műemléki védettség alatt. Ezekben az utcákban az összes épületnek használati kötelezvénye van, ebben szerepelnek a tulajdonosok kötelezettségei és a nekik járó kedvezmények, illetve az is megszabott, hogy miként kell karbantartani az épületeket. Ám

a legtöbb esetben ezeket a kötelezettségek még nem írták meg, illetve adták át az érintett ingatlanok tulajdonosainak,

mivel a műemlékvédelmi hivatal a dokumentumot csak a sürgős esetekben készítette el. Általában az egyházi tulajdonú épületek tulajdonosai kaptak ilyeneket, illetve azoknak az épületeknek a tulajdonosai, amelyek eladás előtt állnak.

Szentimre utcai ingatlanok. A régi épületeket a korabeli módszerekkel építették fel, a felújítás során ez jelenti a legnagyobb problémát

Fotó: Barabás Ákos

Mintegy négyszáz műemlék esetében utólag kell megírni ezeket a kötelezvényeket, de ezek kiállításán egy ember dolgozik, ezért nehéz a munkát elvégezni, jelenleg 10–15 százaléka van meg

– mondta Mihály Zita. Abban az esetben, ha az épület nem rendelkezik használati kötelezvényével, a városrendezési tervben meghatározott általános szabályok lépnek érvénybe: a felújítási terv szerint van meghatározva, hogy miként kell karbantartani az épületeket, azaz hogyan kell felújítani a homlokzatot, tetőt, kicserélni a nyílászárókat, miként lehet kihelyezni a cégtáblákat. Az utcákra nem lehet használati kötelezvényt kiállítani, mivel ezt a városrendezési terv előírásában határozzák meg. Rendszerint a már meglévő utcaképet kell fenntartani – mondta a szakember.

Példátlan rombolások

A szabályok betartatása a helyi önkormányzattól és a városvezetőségtől függ. „Erre törvény van, a hivatalokon múlik, hogy ezt hogyan tartatják be. A megyei műemlékvédelmi hivatalnak kevés eszköze van arra, hogy kötelezze a hivatalokat a törvények betartására” – vázolta a helyzetet Mihály Zita.

Az urbanisztikai bizonylatokba be kell kerüljön a szakhatósági jóváhagyás. A szakember ennek kapcsán elmondta, hogy jelenleg rengeteg a probléma, ugyanis Székelyudvarhelyen sok esetben hiányzik az urbanisztikai bizonylat.

Olyan esettel is találkozott Székelyudvarhelyen, amire eddig a megyében sem volt példa: a polgármesteri hivatal engedélyével bontottak le egy műemléket

a Szentimre utca 25. szám alatt. A munkálatról a műemlékvédelmi igazgatóság nem értesült, csak utólag jutott tudomásukra a bontás.

Udvarhelyi sajátosság a vár körüli építkezés

Fotó: Barabás Ákos

Mihály Zita elmondta, hogy a Szentimre utca felső részében, a 25., 39. és 41. számok alatti épületek védettség alatt voltak, hiszen olyan házakról van szó, amelyek az erdélyi kisvárosok és mezővárosok jellegzetes háztípusai. Olyan építmények ezek, amelyekben mesterek, kézművesek laktak, az épületben volt a műhelyük, és az utcára néző épületrészben az üzletük, az emeleten pedig a lakásuk.

Sajnos ezekre senki nem szentelt figyelmet, annak ellenére, hogy már csak ezek az udvarhelyi házak őrzik az eltűnőben lévő épületstílust.

Helyi jellegzetesség ugyanakkor a Székely Támadt-vár körül épített apró házsor is, máshol nem létezik ilyen.

A restaurálás a legnagyobb gond

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a régi épületek a korabeli módszerekkel építették fel, ezeket nem lehet modern eljárásokkal helyettesíteni. Ugyanakkor kivesztek a régi mesterségek is, emiatt még nehezebb a felújításuk – magyarázta Mihály Zita.

A Vár utca

Fotó: Barabás Ákos

Hozzátette, az általuk jóváhagyott tervek kivitelezése viszont már a restaurálástól függ. A felügyelő szerint kevés olyan restaurátor van, aki megfelelően végzi el ezeket a munkálatokat. Gondot okoz az is, hogy a hivatal inkább adminisztratív szempontból felügyeli ezeket a munkálatokat, nem követik a műemlékvédelmi szempontok alapján zajló szakmai kivitelezést.

Szakhatósági jóváhagyás

A műemlékek vagy azok védelmi övezetében (városi övezetben száz méter) álló ingatlanok tulajdonosai kötelesek betartani a 2001/422-es és az 1991/50-es törvényeket. Érdeklődésünkre a polgármesteri hivatal sajtóosztálya közölte, a védett épületeken végzett munkálatokra minden esetben javasolt urbanisztikai bizonylatot igényelni a polgármesteri hivataltól, hiszen a szigorú előírásokba nem illeszkedő, építési engedély nélkül elvégzett munkálatok miatt pénzbüntetést is kaphatnak a tulajdonosok. Mivel a védett ingatlanokon végzett engedély nélküli munkálatok nem csupán kihágásnak, hanem bűncselekménynek minősülnek, ezért az urbanisztikai osztály köteles bírósági útra terelni ezeket az ügyeket. A törvények alapján

akár börtönbüntetés is járhat egy védett épületen engedély nélkül elvégzett átalakítási munkálatért.

A hivatal illetékesei szerint a törvények nem elég egyértelműek, így esetenként nem áll rendelkezésükre olyan törvényes eszköz, amivel hivatali szinten megakadályozhatják a nemkívánatos beavatkozásokat.

Kováts fotólabor, eredeti vitrinjeivel. Műemlékvédelmi épület

Fotó: Pál Árpád

Az engedélyezési folyamat az urbanisztikai jóváhagyás kiváltásával kezdődik. A bizonylatban az urbanisztikai osztály közli az adott munkálatra vonatkozó összes szabályozást, illetve listát adnak a munkálatra beszerzendő szakhatósági engedélyekről is. Ha védett épületet alakítanak át, mindig kötelező beszerezni a műemlékvédelmi hivatal engedélyét. Az urbanisztikai bizonylatban felsoroltak alapján egy szakember elkészíti a szükséges dokumentációt, figyelembe véve a szakhatósági engedély feltételeit. Ha a tervek megfelelnek a vonatkozó szabályozásoknak, a polgármesteri hivatal kiállítja az építési engedélyt.

Székelyudvarhelyi műemléképületek

A művelődési és örökségvédelmi minisztérium Hargita megyei műemlékeinek listáján épített örökségként szerepel a Budvár vára, a Bethlen Gábor utca egy szakasza, céhes épületei miatt a Vár utca, a teljes Kossuth Lajos utca, továbbá a Városháza és a Márton Áron tér, a Jézus-kápolna, a belvárosi unitárius templom, a városi kórház, a Tamási Áron Gimnázium és a Szent Miklós-hegyi római katolikus plébánia épületegyüttese. Műemlékvédelmi épületnek számít a Kossuth Lajos utca 11. szám alatt a város első nyomdájának épülete, ahol ma kereskedelmi egység működik, a 20. szám alatt az egykori Bukarest vendéglő épülete, a Kováts fotólabor, eredeti vitrinjeivel. A Márton Áron téren a református templom, a Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium és a Benedek Elek Pedagógiai Líceum épülete, valamint a Tamási Áron Gimnázium bentlakása. Épített örökség a Nyírő-villa, az Orbán Balázs utca 132-es szám alatti lakóház és az Ugron-kúria. A polgármesteri hivatal épülete is épített örökségnek számít, valamint a Városháza tér 12-es szám alatt álló lakóház. A Szentimre utcában több, Erdélyben ritkaságnak számító egyedi lakóház volt, a listán szerepel a 25., 33., 39. és 41. szám. A ferences rendi kolostortemplom és épületegyüttese, az Eötvös József Szakközépiskola, a Székely Támadt-vár romjai, a Villanytelep utca 9-es szám alatti épület és a Tompa László-emlékház is a listán szerepel.