A teljes Kossuth Lajos utca épített örökségként van nyilvántartva
Fotó: Barabás Ákos
Külföldi városokban járva szinte minden lépésnél lencsevégre kaphatunk egy-egy patinás épületet, melynek látványa a múltbéli időkbe repít vissza. Hazatérve azonban gyorsan felébredünk a mámorból, hiszen Székelyudvarhelyen az egyébként is foghíjasan karbantartott történelmi épületeken oda nem illő reklámok virítanak az élénk színű festék fölött, homlokzataik omladoznak, és a hőszigetelő, műanyag nyílászárókra cserélt ablakokban, kirakatokban látjuk viszont tükörképünket. Noha a törvény megszabja, miként újíthatók fel a műemléképületek és védett utcaszakaszok, nálunk mégis inkább negatív példákat látni.
2017. augusztus 26., 12:242017. augusztus 26., 12:24
2017. augusztus 26., 12:252017. augusztus 26., 12:25
A műemlékvédelmi szabályozások Székelyudvarhelyen elsősorban a történelmi központ védett övezetére, illetve a város más területein lévő minősített műemlékekre és azok védelmi övezeteire érvényesek. Udvarhely fenntartható fejlesztési stratégiája szerint a 2010-ben kiadott műemlékvédelmi nyilvántartásában a városban 29 műemlék és 5 védett utcaszakasz van, többségük a történelmi belvárosban található.
Mihály Zita, a Hargita Megyei Műemlékvédelmi Hivatal szaktanácsadója rámutatott, hogy Székelyudvarhely új általános városrendezési tervét (PUG – Plan Urbanistic General) még nem fogadta el a helyi önkormányzat, így jelenleg is a régi, szakhatósági jóváhagyás nélküli terv van érvényben. Ennek értelmében a műemléképületek körüli száz méteres sugarú terület védett zónának minősül. Ugyan az új PUG-ot jóváhagyta a művelődési minisztérium, de abban a műemlékvédelmi épületek körüli övezetek nincsenek egyértelműen behatárolva. Mihály Zita szerint mindegyiket külön kellene meghatározni, ezzel szemben jelenleg hatalmas, egybeolvasztott területként szerepelnek a nyilvántartásban a védett övezetek. Ez a szakember szerint azért előnytelen, mivel így különböző adókötelezettségek vonatkoznak a zóna épületeire, és pontosan meg kell határozni, hogy melyik műemlék övezetében van az adott ingatlan.
A szaktanácsadó elmagyarázta azt is, hogy a védett zónákban, például egyes utcákban az épületek nem egyenként védettek, hanem a teljes városrész áll műemléki védettség alatt. Ezekben az utcákban az összes épületnek használati kötelezvénye van, ebben szerepelnek a tulajdonosok kötelezettségei és a nekik járó kedvezmények, illetve az is megszabott, hogy miként kell karbantartani az épületeket. Ám
mivel a műemlékvédelmi hivatal a dokumentumot csak a sürgős esetekben készítette el. Általában az egyházi tulajdonú épületek tulajdonosai kaptak ilyeneket, illetve azoknak az épületeknek a tulajdonosai, amelyek eladás előtt állnak.
Szentimre utcai ingatlanok. A régi épületeket a korabeli módszerekkel építették fel, a felújítás során ez jelenti a legnagyobb problémát
Fotó: Barabás Ákos
– mondta Mihály Zita. Abban az esetben, ha az épület nem rendelkezik használati kötelezvényével, a városrendezési tervben meghatározott általános szabályok lépnek érvénybe: a felújítási terv szerint van meghatározva, hogy miként kell karbantartani az épületeket, azaz hogyan kell felújítani a homlokzatot, tetőt, kicserélni a nyílászárókat, miként lehet kihelyezni a cégtáblákat. Az utcákra nem lehet használati kötelezvényt kiállítani, mivel ezt a városrendezési terv előírásában határozzák meg. Rendszerint a már meglévő utcaképet kell fenntartani – mondta a szakember.
A szabályok betartatása a helyi önkormányzattól és a városvezetőségtől függ. „Erre törvény van, a hivatalokon múlik, hogy ezt hogyan tartatják be. A megyei műemlékvédelmi hivatalnak kevés eszköze van arra, hogy kötelezze a hivatalokat a törvények betartására” – vázolta a helyzetet Mihály Zita.
Az urbanisztikai bizonylatokba be kell kerüljön a szakhatósági jóváhagyás. A szakember ennek kapcsán elmondta, hogy jelenleg rengeteg a probléma, ugyanis Székelyudvarhelyen sok esetben hiányzik az urbanisztikai bizonylat.
a Szentimre utca 25. szám alatt. A munkálatról a műemlékvédelmi igazgatóság nem értesült, csak utólag jutott tudomásukra a bontás.
Udvarhelyi sajátosság a vár körüli építkezés
Fotó: Barabás Ákos
Mihály Zita elmondta, hogy a Szentimre utca felső részében, a 25., 39. és 41. számok alatti épületek védettség alatt voltak, hiszen olyan házakról van szó, amelyek az erdélyi kisvárosok és mezővárosok jellegzetes háztípusai. Olyan építmények ezek, amelyekben mesterek, kézművesek laktak, az épületben volt a műhelyük, és az utcára néző épületrészben az üzletük, az emeleten pedig a lakásuk.
Helyi jellegzetesség ugyanakkor a Székely Támadt-vár körül épített apró házsor is, máshol nem létezik ilyen.
A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a régi épületek a korabeli módszerekkel építették fel, ezeket nem lehet modern eljárásokkal helyettesíteni. Ugyanakkor kivesztek a régi mesterségek is, emiatt még nehezebb a felújításuk – magyarázta Mihály Zita.
A Vár utca
Fotó: Barabás Ákos
Hozzátette, az általuk jóváhagyott tervek kivitelezése viszont már a restaurálástól függ. A felügyelő szerint kevés olyan restaurátor van, aki megfelelően végzi el ezeket a munkálatokat. Gondot okoz az is, hogy a hivatal inkább adminisztratív szempontból felügyeli ezeket a munkálatokat, nem követik a műemlékvédelmi szempontok alapján zajló szakmai kivitelezést.
A műemlékek vagy azok védelmi övezetében (városi övezetben száz méter) álló ingatlanok tulajdonosai kötelesek betartani a 2001/422-es és az 1991/50-es törvényeket. Érdeklődésünkre a polgármesteri hivatal sajtóosztálya közölte, a védett épületeken végzett munkálatokra minden esetben javasolt urbanisztikai bizonylatot igényelni a polgármesteri hivataltól, hiszen a szigorú előírásokba nem illeszkedő, építési engedély nélkül elvégzett munkálatok miatt pénzbüntetést is kaphatnak a tulajdonosok. Mivel a védett ingatlanokon végzett engedély nélküli munkálatok nem csupán kihágásnak, hanem bűncselekménynek minősülnek, ezért az urbanisztikai osztály köteles bírósági útra terelni ezeket az ügyeket. A törvények alapján
A hivatal illetékesei szerint a törvények nem elég egyértelműek, így esetenként nem áll rendelkezésükre olyan törvényes eszköz, amivel hivatali szinten megakadályozhatják a nemkívánatos beavatkozásokat.
Kováts fotólabor, eredeti vitrinjeivel. Műemlékvédelmi épület
Fotó: Pál Árpád
Az engedélyezési folyamat az urbanisztikai jóváhagyás kiváltásával kezdődik. A bizonylatban az urbanisztikai osztály közli az adott munkálatra vonatkozó összes szabályozást, illetve listát adnak a munkálatra beszerzendő szakhatósági engedélyekről is. Ha védett épületet alakítanak át, mindig kötelező beszerezni a műemlékvédelmi hivatal engedélyét. Az urbanisztikai bizonylatban felsoroltak alapján egy szakember elkészíti a szükséges dokumentációt, figyelembe véve a szakhatósági engedély feltételeit. Ha a tervek megfelelnek a vonatkozó szabályozásoknak, a polgármesteri hivatal kiállítja az építési engedélyt.
Székelyudvarhelyi műemléképületek
A művelődési és örökségvédelmi minisztérium Hargita megyei műemlékeinek listáján épített örökségként szerepel a Budvár vára, a Bethlen Gábor utca egy szakasza, céhes épületei miatt a Vár utca, a teljes Kossuth Lajos utca, továbbá a Városháza és a Márton Áron tér, a Jézus-kápolna, a belvárosi unitárius templom, a városi kórház, a Tamási Áron Gimnázium és a Szent Miklós-hegyi római katolikus plébánia épületegyüttese. Műemlékvédelmi épületnek számít a Kossuth Lajos utca 11. szám alatt a város első nyomdájának épülete, ahol ma kereskedelmi egység működik, a 20. szám alatt az egykori Bukarest vendéglő épülete, a Kováts fotólabor, eredeti vitrinjeivel. A Márton Áron téren a református templom, a Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium és a Benedek Elek Pedagógiai Líceum épülete, valamint a Tamási Áron Gimnázium bentlakása. Épített örökség a Nyírő-villa, az Orbán Balázs utca 132-es szám alatti lakóház és az Ugron-kúria. A polgármesteri hivatal épülete is épített örökségnek számít, valamint a Városháza tér 12-es szám alatt álló lakóház. A Szentimre utcában több, Erdélyben ritkaságnak számító egyedi lakóház volt, a listán szerepel a 25., 33., 39. és 41. szám. A ferences rendi kolostortemplom és épületegyüttese, az Eötvös József Szakközépiskola, a Székely Támadt-vár romjai, a Villanytelep utca 9-es szám alatti épület és a Tompa László-emlékház is a listán szerepel.
Az ország nyolc megyéjére jelentős esőzésekre vonatkozó riasztást, a régiók többségére pedig figyelmeztetést adott ki rossz idő miatt csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem ért egyet azzal, hogy a helyi közigazgatás reformja az elbocsátásokra irányuljon – jelentette ki szerda este Sorin Grindeanu.
A tüntetések biztosan állandósulnak, mindössze az egyéb tiltakozási formák időpontja kérdéses még a tanügyben. Az általános sztrájk lehetősége is felmerült, de az órák bojkottálása nem hoz látványos eredményt a szakszervezet képviselője szerint.
A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Két parkoló autónak és egy villanyoszlopnak ütközött neki egy elszabadult kamion csütörtök hajnalban Kolozsváron. A teherautó végül egy tömbháznak csapódva állt meg, sofőrje megsérült.
Nicușor Dan államfő szerda este kijelentette, egyáltalán nem elégedett az oktatás helyzetével, és ígéretet tett a tanügyi szakszervezetek vezetőinek, hogy a tanévkezdés után két hónappal kiértékelik a helyzetet a számadatok alapján.
Szeptember 16-án, kedden 17 órától elstartol a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Karának és a helyi önkormányzatnak közösen és célzottan az időseknek szervezett előadásorozata.
A hátrányos helyzetűeket közelebb vinni a rendszerhez, egyúttal az egészséghez – ezt a célt tűzte maga elé a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és további négy partnere négy országból. Szerdán az eddigi eredményeket értékelték ki Mikóújfaluban.
Két személy, egyikük egy 14 éves fiú, életét vesztette szerdán az 1C jelzésű országút Nagybánya és Miszmogyorós (Tăuții-Măgherăuș) közötti szakaszán bekövetkezett közúti balesetben, tájékoztatott Florina Meteș, a Máramaros megyei rendőrség szóvivője.
szóljon hozzá!