Nehéz betartatni a műemlékvédelmi előírásokat Székelyudvarhelyen
A teljes Kossuth Lajos utca épített örökségként van nyilvántartva
Fotó: Barabás Ákos
Külföldi városokban járva szinte minden lépésnél lencsevégre kaphatunk egy-egy patinás épületet, melynek látványa a múltbéli időkbe repít vissza. Hazatérve azonban gyorsan felébredünk a mámorból, hiszen Székelyudvarhelyen az egyébként is foghíjasan karbantartott történelmi épületeken oda nem illő reklámok virítanak az élénk színű festék fölött, homlokzataik omladoznak, és a hőszigetelő, műanyag nyílászárókra cserélt ablakokban, kirakatokban látjuk viszont tükörképünket. Noha a törvény megszabja, miként újíthatók fel a műemléképületek és védett utcaszakaszok, nálunk mégis inkább negatív példákat látni.
Veres Réka
2017. augusztus 26., 12:242017. augusztus 26., 12:24
2017. augusztus 26., 12:252017. augusztus 26., 12:25
A műemlékvédelmi szabályozások Székelyudvarhelyen elsősorban a történelmi központ védett övezetére, illetve a város más területein lévő minősített műemlékekre és azok védelmi övezeteire érvényesek. Udvarhely fenntartható fejlesztési stratégiája szerint a 2010-ben kiadott műemlékvédelmi nyilvántartásában a városban 29 műemlék és 5 védett utcaszakasz van, többségük a történelmi belvárosban található.
Visszás PUG
Mihály Zita, a Hargita Megyei Műemlékvédelmi Hivatal szaktanácsadója rámutatott, hogy Székelyudvarhely új általános városrendezési tervét (PUG – Plan Urbanistic General) még nem fogadta el a helyi önkormányzat, így jelenleg is a régi, szakhatósági jóváhagyás nélküli terv van érvényben. Ennek értelmében a műemléképületek körüli száz méteres sugarú terület védett zónának minősül. Ugyan az új PUG-ot jóváhagyta a művelődési minisztérium, de abban a műemlékvédelmi épületek körüli övezetek nincsenek egyértelműen behatárolva. Mihály Zita szerint mindegyiket külön kellene meghatározni, ezzel szemben jelenleg hatalmas, egybeolvasztott területként szerepelnek a nyilvántartásban a védett övezetek. Ez a szakember szerint azért előnytelen, mivel így különböző adókötelezettségek vonatkoznak a zóna épületeire, és pontosan meg kell határozni, hogy melyik műemlék övezetében van az adott ingatlan.
A házak „használati utasítása”
A szaktanácsadó elmagyarázta azt is, hogy a védett zónákban, például egyes utcákban az épületek nem egyenként védettek, hanem a teljes városrész áll műemléki védettség alatt. Ezekben az utcákban az összes épületnek használati kötelezvénye van, ebben szerepelnek a tulajdonosok kötelezettségei és a nekik járó kedvezmények, illetve az is megszabott, hogy miként kell karbantartani az épületeket. Ám
mivel a műemlékvédelmi hivatal a dokumentumot csak a sürgős esetekben készítette el. Általában az egyházi tulajdonú épületek tulajdonosai kaptak ilyeneket, illetve azoknak az épületeknek a tulajdonosai, amelyek eladás előtt állnak.
Szentimre utcai ingatlanok. A régi épületeket a korabeli módszerekkel építették fel, a felújítás során ez jelenti a legnagyobb problémát
Fotó: Barabás Ákos
– mondta Mihály Zita. Abban az esetben, ha az épület nem rendelkezik használati kötelezvényével, a városrendezési tervben meghatározott általános szabályok lépnek érvénybe: a felújítási terv szerint van meghatározva, hogy miként kell karbantartani az épületeket, azaz hogyan kell felújítani a homlokzatot, tetőt, kicserélni a nyílászárókat, miként lehet kihelyezni a cégtáblákat. Az utcákra nem lehet használati kötelezvényt kiállítani, mivel ezt a városrendezési terv előírásában határozzák meg. Rendszerint a már meglévő utcaképet kell fenntartani – mondta a szakember.
Példátlan rombolások
A szabályok betartatása a helyi önkormányzattól és a városvezetőségtől függ. „Erre törvény van, a hivatalokon múlik, hogy ezt hogyan tartatják be. A megyei műemlékvédelmi hivatalnak kevés eszköze van arra, hogy kötelezze a hivatalokat a törvények betartására” – vázolta a helyzetet Mihály Zita.
Az urbanisztikai bizonylatokba be kell kerüljön a szakhatósági jóváhagyás. A szakember ennek kapcsán elmondta, hogy jelenleg rengeteg a probléma, ugyanis Székelyudvarhelyen sok esetben hiányzik az urbanisztikai bizonylat.
a Szentimre utca 25. szám alatt. A munkálatról a műemlékvédelmi igazgatóság nem értesült, csak utólag jutott tudomásukra a bontás.
Udvarhelyi sajátosság a vár körüli építkezés
Fotó: Barabás Ákos
Mihály Zita elmondta, hogy a Szentimre utca felső részében, a 25., 39. és 41. számok alatti épületek védettség alatt voltak, hiszen olyan házakról van szó, amelyek az erdélyi kisvárosok és mezővárosok jellegzetes háztípusai. Olyan építmények ezek, amelyekben mesterek, kézművesek laktak, az épületben volt a műhelyük, és az utcára néző épületrészben az üzletük, az emeleten pedig a lakásuk.
Helyi jellegzetesség ugyanakkor a Székely Támadt-vár körül épített apró házsor is, máshol nem létezik ilyen.
A restaurálás a legnagyobb gond
A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a régi épületek a korabeli módszerekkel építették fel, ezeket nem lehet modern eljárásokkal helyettesíteni. Ugyanakkor kivesztek a régi mesterségek is, emiatt még nehezebb a felújításuk – magyarázta Mihály Zita.
A Vár utca
Fotó: Barabás Ákos
Hozzátette, az általuk jóváhagyott tervek kivitelezése viszont már a restaurálástól függ. A felügyelő szerint kevés olyan restaurátor van, aki megfelelően végzi el ezeket a munkálatokat. Gondot okoz az is, hogy a hivatal inkább adminisztratív szempontból felügyeli ezeket a munkálatokat, nem követik a műemlékvédelmi szempontok alapján zajló szakmai kivitelezést.
Szakhatósági jóváhagyás
A műemlékek vagy azok védelmi övezetében (városi övezetben száz méter) álló ingatlanok tulajdonosai kötelesek betartani a 2001/422-es és az 1991/50-es törvényeket. Érdeklődésünkre a polgármesteri hivatal sajtóosztálya közölte, a védett épületeken végzett munkálatokra minden esetben javasolt urbanisztikai bizonylatot igényelni a polgármesteri hivataltól, hiszen a szigorú előírásokba nem illeszkedő, építési engedély nélkül elvégzett munkálatok miatt pénzbüntetést is kaphatnak a tulajdonosok. Mivel a védett ingatlanokon végzett engedély nélküli munkálatok nem csupán kihágásnak, hanem bűncselekménynek minősülnek, ezért az urbanisztikai osztály köteles bírósági útra terelni ezeket az ügyeket. A törvények alapján
A hivatal illetékesei szerint a törvények nem elég egyértelműek, így esetenként nem áll rendelkezésükre olyan törvényes eszköz, amivel hivatali szinten megakadályozhatják a nemkívánatos beavatkozásokat.
Kováts fotólabor, eredeti vitrinjeivel. Műemlékvédelmi épület
Fotó: Pál Árpád
Az engedélyezési folyamat az urbanisztikai jóváhagyás kiváltásával kezdődik. A bizonylatban az urbanisztikai osztály közli az adott munkálatra vonatkozó összes szabályozást, illetve listát adnak a munkálatra beszerzendő szakhatósági engedélyekről is. Ha védett épületet alakítanak át, mindig kötelező beszerezni a műemlékvédelmi hivatal engedélyét. Az urbanisztikai bizonylatban felsoroltak alapján egy szakember elkészíti a szükséges dokumentációt, figyelembe véve a szakhatósági engedély feltételeit. Ha a tervek megfelelnek a vonatkozó szabályozásoknak, a polgármesteri hivatal kiállítja az építési engedélyt.
Székelyudvarhelyi műemléképületek
A művelődési és örökségvédelmi minisztérium Hargita megyei műemlékeinek listáján épített örökségként szerepel a Budvár vára, a Bethlen Gábor utca egy szakasza, céhes épületei miatt a Vár utca, a teljes Kossuth Lajos utca, továbbá a Városháza és a Márton Áron tér, a Jézus-kápolna, a belvárosi unitárius templom, a városi kórház, a Tamási Áron Gimnázium és a Szent Miklós-hegyi római katolikus plébánia épületegyüttese. Műemlékvédelmi épületnek számít a Kossuth Lajos utca 11. szám alatt a város első nyomdájának épülete, ahol ma kereskedelmi egység működik, a 20. szám alatt az egykori Bukarest vendéglő épülete, a Kováts fotólabor, eredeti vitrinjeivel. A Márton Áron téren a református templom, a Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium és a Benedek Elek Pedagógiai Líceum épülete, valamint a Tamási Áron Gimnázium bentlakása. Épített örökség a Nyírő-villa, az Orbán Balázs utca 132-es szám alatti lakóház és az Ugron-kúria. A polgármesteri hivatal épülete is épített örökségnek számít, valamint a Városháza tér 12-es szám alatt álló lakóház. A Szentimre utcában több, Erdélyben ritkaságnak számító egyedi lakóház volt, a listán szerepel a 25., 33., 39. és 41. szám. A ferences rendi kolostortemplom és épületegyüttese, az Eötvös József Szakközépiskola, a Székely Támadt-vár romjai, a Villanytelep utca 9-es szám alatti épület és a Tompa László-emlékház is a listán szerepel.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Két városban is medvét láttak hétfőn Hargita megyében
Székelyudvarhelyen és Maroshévízen is medvét láttak hétfőn este; mindkét esetben hívták a 112-t – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Két városban is medvét láttak hétfőn Hargita megyében
Az RMDSZ támogatóinak listája címmel hozták nyilvánosságra a Szövetség tavalyi bevételét
Több mint 630 ezer eurót könyvelt el az RMDSZ tavaly tagdíjakból, adományokból és egyéb bevételekből a Hivatalos Közlönyben megjelent adatokat elemző Cotidianul szerint. Ehhez társul még több mint 11,5 millió euró, amelyet a Kormányfőtitkárságtól kaptak.
Az RMDSZ támogatóinak listája címmel hozták nyilvánosságra a Szövetség tavalyi bevételét
Megdöbbentő dolgot közölt az ügyészség a fiatal lányt kegyetlenül meggyilkoló gyanúsítottról
Előzetes letartóztatásba helyezték azt a 39 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy pénteken megölt egy 18 éves lányt egy perbáthidai kecskefarmon.
Megdöbbentő dolgot közölt az ügyészség a fiatal lányt kegyetlenül meggyilkoló gyanúsítottról
Tarr Zoltán: rendszerváltásra van szükség a magyarságpolitikában
Rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben egyaránt – erről beszélt a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa hétfőn Budapesten.
Tarr Zoltán: rendszerváltásra van szükség a magyarságpolitikában
Kelemen Hunor szerint kisebbségi kormánnyal nem lehetne eredményesen kormányozni
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn kijelentette, közölte Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnökkel, hogy véleménye szerint az elsődleges cél a koalíció helyreállítása.
Kelemen Hunor szerint kisebbségi kormánnyal nem lehetne eredményesen kormányozni
Politikai források: csütörtökön kezdődnek a kormányalakítási tárgyalások
Nicușor Dan államelnök csütörtökön és pénteken hivatalos tanácskozásra várja kormányalakítás céljából a parlamenti pártokat – nyilatkozták hétfőn politikai források.
Politikai források: csütörtökön kezdődnek a kormányalakítási tárgyalások
Gyorshajtás, alkohol és hamis jogosítvány miatt intézkedtek a közlekedésrendészek
Több ittas sofőrt, jogosítvány nélkül vezető autóst és egy feltételezhetően hamis jogosítvánnyal közlekedő sofőrt is kiszűrtek a rendőrök a hétvégi ellenőrzések során Hargita megyében.
Gyorshajtás, alkohol és hamis jogosítvány miatt intézkedtek a közlekedésrendészek
PSD-RMDSZ kisebbségi kormány is szóba jöhet Sorin Grindeanu szerint
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy inkább egy stabil, mintsem vészmegoldásként gyorsan összerakott kormányt szeretne, még akkor is, ha ez egy héttel meghosszabbítja a tárgyalásokat.
PSD-RMDSZ kisebbségi kormány is szóba jöhet Sorin Grindeanu szerint
Politikusa szerint a PSD elfogadna egy technokrata miniszterelnököt is
Daniel Zamfir hétfőn kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) kész vállalni a kormányzást akár saját miniszterelnökkel, akár egy másik koalíciós párt által jelölt kormányfővel, de egy technokrata miniszterelnök lehetőségét sem zárja ki.
Politikusa szerint a PSD elfogadna egy technokrata miniszterelnököt is
Pogány Induló lesz a Besúgó-sorozat készítője új filmjének főszereplője
Pogány Induló, azaz Szirmai Marcell alakítja az Egyke, Szentgyörgyi Bálint első mozifilmje címszerepét. A besúgó című sorozattal ismertté vált rendező alkotása a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával készül.
Pogány Induló lesz a Besúgó-sorozat készítője új filmjének főszereplője
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!