Szüszer Róbert
2019. június 06., 20:152019. június 06., 20:15
2019. június 07., 11:162019. június 07., 11:16
Nem kizárt, hogy a szovjet csapatok átvonulása óta ennyien egy időben még nem voltak az Úz-völgyében. Az viszont egészen biztos, hogy ekkora rombolás azóta nem történt. Nem a temetőkapuban, a kitépett keresztekben keletkezett komoly kár, hanem az emberi kapcsolatokban, a lassan gyógyuló lelkekben.
Biztosan tudjuk, hogy április elején már mind a csíkszentmártoni polgármester, mind pedig a Hargita megyei tanácselnök tisztában volt azzal, hogy a dormánfalvi városháza megbízásából lapátokkal felszerelt melósok cirkálnak a temetőben. Akkor még csak gödröket ástak, nem állt ott semmilyen új emlékmű. A közönség csak akkor szerzett tudomást a helyzetről, amikor a betont már kiöntötték. Ehhez is az kellett, hogy egy hagyományőrző megunja a finomkodó háttérbuzulást és világgá kürtölje, mi történik.
Aztán eltelt egy csomó idő, rengeteg egyeztetés, tárgyalás, nyomásgyakorlás történt. Nem igaz, hogy választott vagy jelölt politikusok, fogadatlan buzgómócsingok ne próbálták volna rendezni a helyzetet. De
Most már teljesen mindegy, hogy néhány futóbolond befóliázta a máshol elhantolt román katonák emlékére emelt kereszteket és emlékművet, vagy hogy egy kétes EP-jelölt erre válaszul kiment a helyszínre megveretni a társait. Ezek csak apró szégyenfoltok a történet mostani fejleményéhez képest. Mint ahogy az is az, hogy a dormánfalvi polgármester azt játszik a jogszabályokkal, amit csak akar, mert úgyis mindegy.
Sikerült addig tökölni, illetve addig hergelni egymást, amíg kicsődült oda egy csomó ember, hogy a másikat elküldje a búsba, és hogy beletapossa a földbe. Aminek az apropóját az adja, hogy a környéken már ezrek életét áldozták fel, csak úgy.
Járjunk együtt? Hát, az most nagyon nehéz lesz.
Kozán István
Megyeitanács-elnökként gyöngyözte ki magából Biró Barna Botond a parajdi betonhiány hallatán, hogy az érintett „cégnek nincs mit keresnie Parajdon, szakmai arrogancia jellemzi őket”, meg egyébként is „Mars!”. Ennél azért többet várunk.
Kozán István
Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.
Szüszer Róbert
Ezt csinálja utánunk a hanyatló nyugat és a feltörekvő kelet: egy matekzseni próbálja bizonygatni igazát egy Facebook/TikTok-sztárral szemben!
Kozán István
Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.
Kozán István
Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.
Kozán István
Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.
Vendégszerző
Habár nem minden úgy alakult, ahogyan azt annak idején megálmodtuk, a változás kétségtelen.
2 hozzászólás