Kőkereszteket, ortodox emlékhelyet, zászlókat helyeztek el a Monarchia első világháborúban elesett katonáinak sírhelyén az úzvölgyi temetőben
Fotó: Pinti Attila
Rövid idő alatt az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb román-magyar botrányának tárgya lett az úzvölgyi katonai temető, miközben a helyzet nem is annyira bonyolult, mint az első látásra tűnik, és nem is annyira egyszerű, hogy pár mondatban össze lehessen foglalni. Tény, hogy a zászló még Bukarest szerint is a magyaroknak áll.
2019. június 06., 10:262019. június 06., 10:26
2019. június 06., 11:382019. június 06., 11:38
Az úzvölgyi katonai sírkert fölötti vita fő vezérfonala, hogy vannak-e ott eltemetve román katonák, vagy sem, és ennek mentén, ha törvény szerint nem is, de morálisan igazolható-e, hogy a dormánfalvi önkormányzat betonkereszteket állított fel a temetőben, továbbá igazolható-e a románok sértettsége, amiért mindez nekünk, magyaroknak nem tetszik.
Az úzvölgyi katonai temetőről tudni kell, hogy mindkét világháború áldozatai közül is nyugszanak ott: az első világháború alatt elhunyt katonák földi maradványai között valóban a magyar, az osztrák–német és az orosz katonák holttestei vannak többségben, ám a második világháború végén is temettek ide áldozatokat.
Emiatt az erdélyi románok saját románjaikra kellett fegyvert fogjanak, olyan is előfordult, hogy rokon a rokonnal találta szembe magát a harcmezőn – így aztán az első világháborús hősi halottak kérdése Romániában mindig is érzékenyebb kérdés, mint a második világégésé. (Liviu Rebreanu például ezt a történetet dolgozta fel az Akasztottak erdeje című regényében.)
Fotó: Pinti Attila
Ahogy a második világháborús áldozatok között is találhatunk román nemzetiségűt, akit nem sikerült azonosítani és itt, az úzvölgyi temetőben lelte meg végső nyughelyét.
Az úzvölgyi sírkertben nyugvó hősi halottak összeírását (az áldozat nevével, nemzetiségének megjelölésével, katonai egységével, halála – és esetleges exhumálása helyszínével együtt) először az 1926-1927-es esztendőkben végezte el az akkor még fiatal román állam megbízásából a Hősök Kultusza Társasága (Societatea Cultul Eroilor), és szakértők sokasága ért egyet abban, hogy lelkiismeretes munkát végeztek, az akkori időkben rendelkezésükre álló információkat hiány nélkül feldolgozták. Ennek a társaságnak a dokumentumait mutatta be végül a B1 bukaresti televízió, mint azt alátámasztó bizonyítékokat, hogy ott román katonák nyugszanak. A képernyőn nehezen lehetett kibetűzni az egykori kalligrafikus írást, de a mellékelt fotón nagy méretben is láthatók azok a dokumentumok, amelyeket az említett tévécsatornán Tudor Barbu bemutatott – tehát sehol egy román név!
• Forrás: Kilátó – DOM
• Forrás: Kilátó – DOM
Ugyanakkor ahhoz, hogy Tudor Barbut bármennyire is komolyan vegyük, nem árt, ha tudjuk: az illető hivatásos összeesküvés-elmélet gyáros, aki annak a pártnak kínálja fel „szaktudását”, amelyik többet fizet neki. Márpedig a valóságtól elrugaszkodott mioritikus lázálmokra mindig is volt kereslet a román politikai piacon.
A román katonák holttestére utaló bizonyítékok egyelőre csak a dormánfalvi önkormányzat birtokában vannak – legalábbis saját bevallásuk szerint, minderről pedig onnan tudunk, hogy Hargita Megye Tanácsa írásban fordult a Bákó megyei prefektúrához, kérve a dormánfalvi temetőben felállított betonkeresztek mellé előzetesen benyújtott dokumentációk listáját.
Válaszukból az derül ki, hogy a dormánfalviak a Hősök Kultusza Társasága dokumentációját egyáltalán nem használták. Ők az 1985-ben Hincioiu Gr. Grigore ezredes vezette katonai bizottság leltárára hivatkoznak. Ennek részletei nem nyilvánosak, de tegyük hozzá ismét: 1985-ben már szerepelhettek, sőt, szerepelniük kellett azon áldozatoknak is a listán, akik a második világháborúban vesztették életüket – ezért ahogy korábban, így a második világháború végén is elképzelhető, hogy román katonákat temettek el ide. Ugyanakkor nem érv az, hogy őket később temették ide – az úzvölgyi magyar, német stb, nem román katonák között rengeteg olyant találunk, akit más, a környező településeken található temetőkből exhumáltak, majd helyeztek ismét végső nyugalomra az Úz völgyében.
Ugyanakkor akár nyugszanak ott román katonák, akár nem, a sírkert felett – a román törvények szerint – az a helyi hatóság rendelkezik, amelynek területéhez tartozik.
Tény azonban, hogy egy 2010-es kormányhatározatban (Hotărârea Guvernului nr. 299/2010) módosították és kiegészítették a korábbi, Hargita megye területéről, és a Hargita megyei városok, községek és falvak tulajdonában álló javakról szóló 2001-es kormányhatározat (Hotărârea Guvernului nr. 1.351/2001) mellékleteit. Ebben pedig tételesen megjelenik az úzvölgyi temető, a Csíkszentmárton tulajdonában álló javak felsorolásánál.
• Forrás: Kilátó – DOM
Ráadásul a temető körüli botrányt tekintve szinte mellékes, hogy melyik önkormányzat gyakorolja felette az adminisztrációs jogot, amikor a román törvények ebben a kérdésben elég egyértelműek, és Dan Tanasă kérésére a Védelmi Minisztériumtól érkezett tisztázó válasz, amelyet a magyarellenes aktivista nem túl körültekintően, de közzétett a saját blogján is. A Védelmi Minisztérium ugyanarra a törvényre hivatkozik, amelyre mi, magyarok is, amikor a betonkeresztek felállításának törvénytelen voltát hangoztatjuk, ez pedig a a háborús emlékművek és sírok helyzetét szabályozó 379/2003 törvény.
A vita ugyan afölött folyik, hogy kié egyáltalán az úzvölgyi temető, azonban bármelyik önkormányzat kerülne ki belőle győztesen, van, amit a törvény sem enged meg: az ország területén található háborús sírok és emlékművek nem elidegeníthetőek, nem képezhetik követelések, tartozások behajtásának tárgyát, nem írható felül a rendeltetésük vagy a státuszuk.
A törvény egyértelműen körülírja a helyi hatóságok feladatát és jogait, ami a katonai temetőket és háborús emlékműveket illeti: kötelesek részletes leltárt vezetni a területükön található katonai temetőkről és emlékművekről, karbantartani, és gondoskodni annak biztonságáról. Mindez a helyi költségvetésben erre a célra elkülönített összegből történik, tehát a dormánfalviaktól elvileg igényelni lehetne az utóbbi 15 év alatt (amióta életbe lépett a szóban forgó törvény) általuk készített leltárt, valamint a költségvetésben a temető gondozására elkülönített összegeket visszamenőleg, évekre lebontva!
Fotó: Pinti Attila
A törvény 2015-ös kiegészítésében a 15. és a 16. cikkelyekben ennél is egyértelműbben fogalmaz: bármiféle módosítás, amely a katonai sírokat, emlékműveket, a temető területét, annak megváltoztatását érinti, a sírok áthelyezése, átalakítása stb. csak és kizárólag a Hősök Kultusza Nemzeti Hivatalának engedélyével lehetséges! A katonai sírokat tartalmazó területeken, valamint az emlékműveken történő bármilyen beavatkozáshoz a kormány engedélye szükséges, ami a Hősök Kultusza Nemzeti Hivatalának felügyelete mellett végezhető el. Emellett be kell tartani a nemzetközi egyezményeket is, ezek hiányában pedig kormányrendelet alapján lehet eljárni, és csakis azután, hogy az érintett országgal, vagy országokkal diplomáciai csatornán megtörtént a részletekbe menő egyeztetés!
A Dan Tanasă által közzétett, és a Védelmi Minisztérium által megküldött dokumentumban a hivatal még egyértelműbben fogalmaz: 2004, azaz megalakulásuk óta semmilyen, az úzvölgyi katonai temetőre vonatkozó engedélyt nem adtak ki.
Hiába szabályozza államközi egyezmény a romániai magyar és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetét, a dormánfalvi önkormányzat erre fittyet hányt. A birtokunkba jutott 1917-es térkép bizonyítja, hogy a dormánfalviak a 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének sorai fölé állították a betonkereszteket.
A román fél szerint ütlegelés, a magyar szerint lökdösődés történt péntek délután az úzvölgyi katonatemető előtt. Az összetűzés azt követően alakult ki, hogy három román aktivista vitába keveredett a helyszínen több magyarral is amiért korábban ismeretlenek szemeteszsákokkal takarták le a temetőben lévő betonkereszteket.
Lánccal és három lakattal zárták le az úzvölgyi katonai temető székely kapus bejáratát szerdán, a csíkszentmártoni önkormányzati testület határozata alapján. A látogatási tilalom harminc napig lenne érvényes, azonban a határozatot Hargita megye prefektusa megtámadta a közigazgatási bíróságon.
Átfogó kutatást indított a brassói Transilvania Egyetem a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kapcsán. A felmérés Kovászna és Hargita megye lakóinak véleményét is feltérképezi.
Március 29. és április 4. között tíz esetben szólított fel az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) közösségimédia-platformokon megjelent illegális tartalmak eltávolítására.
A Richter-skálán 3,2-es erősségű földrengés volt pénteken 14 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra kéri a román hatóságokat, határozottan lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A Bákói Ítélőtábla elévülés miatt megszüntette a büntetőeljárást az úzvölgyi temető 2019-es elfoglalásakor bántalmazott csíkszeredai férfi ügyében. Az elkövetőket nem vonják felelősségre, de kötelesek kártérítést fizetni.
A Közüzemek Rt. legfrissebb statisztikái szerint a város 4975 tömbházlakásának 44,9 százaléka halmozott fel ezer lejnél nagyobb adósságot. A szolgáltató felhívja a figyelmet: amennyiben nem rendezik az elmaradásokat, sokan víz nélkül maradhatnak.
Több riasztást is kaptak a Hargita megyei tűzoltók csütörtök este: Madéfalván egy kémény gyulladt ki, Lövétén két melléképület égett le, Gyergyószentmiklóson pedig egy füstölgő elektromos kapcsolószekrény okozott riadalmat.
Ideiglenesen lezárták munkálatok miatt Marosvásárhelyen a Ion Heliade Rădulescu utca, Băneasa és Szabadság utca közötti útsávot lezárták, ami a 9-es buszjárat útvonalát is befolyásolja.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének több mint felére. Vasárnaptól helyenként havazásba is átválthat a lehulló csapadék a lehűlés miatt.
3 hozzászólás