
Kőkereszteket, ortodox emlékhelyet, zászlókat helyeztek el a Monarchia első világháborúban elesett katonáinak sírhelyén az úzvölgyi temetőben
Fotó: Pinti Attila
Rövid idő alatt az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb román-magyar botrányának tárgya lett az úzvölgyi katonai temető, miközben a helyzet nem is annyira bonyolult, mint az első látásra tűnik, és nem is annyira egyszerű, hogy pár mondatban össze lehessen foglalni. Tény, hogy a zászló még Bukarest szerint is a magyaroknak áll.
2019. június 06., 10:262019. június 06., 10:26
2019. június 06., 11:382019. június 06., 11:38
Az úzvölgyi katonai sírkert fölötti vita fő vezérfonala, hogy vannak-e ott eltemetve román katonák, vagy sem, és ennek mentén, ha törvény szerint nem is, de morálisan igazolható-e, hogy a dormánfalvi önkormányzat betonkereszteket állított fel a temetőben, továbbá igazolható-e a románok sértettsége, amiért mindez nekünk, magyaroknak nem tetszik.
Az úzvölgyi katonai temetőről tudni kell, hogy mindkét világháború áldozatai közül is nyugszanak ott: az első világháború alatt elhunyt katonák földi maradványai között valóban a magyar, az osztrák–német és az orosz katonák holttestei vannak többségben, ám a második világháború végén is temettek ide áldozatokat.
Emiatt az erdélyi románok saját románjaikra kellett fegyvert fogjanak, olyan is előfordult, hogy rokon a rokonnal találta szembe magát a harcmezőn – így aztán az első világháborús hősi halottak kérdése Romániában mindig is érzékenyebb kérdés, mint a második világégésé. (Liviu Rebreanu például ezt a történetet dolgozta fel az Akasztottak erdeje című regényében.)
Fotó: Pinti Attila
Ahogy a második világháborús áldozatok között is találhatunk román nemzetiségűt, akit nem sikerült azonosítani és itt, az úzvölgyi temetőben lelte meg végső nyughelyét.
Az úzvölgyi sírkertben nyugvó hősi halottak összeírását (az áldozat nevével, nemzetiségének megjelölésével, katonai egységével, halála – és esetleges exhumálása helyszínével együtt) először az 1926-1927-es esztendőkben végezte el az akkor még fiatal román állam megbízásából a Hősök Kultusza Társasága (Societatea Cultul Eroilor), és szakértők sokasága ért egyet abban, hogy lelkiismeretes munkát végeztek, az akkori időkben rendelkezésükre álló információkat hiány nélkül feldolgozták. Ennek a társaságnak a dokumentumait mutatta be végül a B1 bukaresti televízió, mint azt alátámasztó bizonyítékokat, hogy ott román katonák nyugszanak. A képernyőn nehezen lehetett kibetűzni az egykori kalligrafikus írást, de a mellékelt fotón nagy méretben is láthatók azok a dokumentumok, amelyeket az említett tévécsatornán Tudor Barbu bemutatott – tehát sehol egy román név!
• Forrás: Kilátó – DOM
• Forrás: Kilátó – DOM
Ugyanakkor ahhoz, hogy Tudor Barbut bármennyire is komolyan vegyük, nem árt, ha tudjuk: az illető hivatásos összeesküvés-elmélet gyáros, aki annak a pártnak kínálja fel „szaktudását”, amelyik többet fizet neki. Márpedig a valóságtól elrugaszkodott mioritikus lázálmokra mindig is volt kereslet a román politikai piacon.
A román katonák holttestére utaló bizonyítékok egyelőre csak a dormánfalvi önkormányzat birtokában vannak – legalábbis saját bevallásuk szerint, minderről pedig onnan tudunk, hogy Hargita Megye Tanácsa írásban fordult a Bákó megyei prefektúrához, kérve a dormánfalvi temetőben felállított betonkeresztek mellé előzetesen benyújtott dokumentációk listáját.
Válaszukból az derül ki, hogy a dormánfalviak a Hősök Kultusza Társasága dokumentációját egyáltalán nem használták. Ők az 1985-ben Hincioiu Gr. Grigore ezredes vezette katonai bizottság leltárára hivatkoznak. Ennek részletei nem nyilvánosak, de tegyük hozzá ismét: 1985-ben már szerepelhettek, sőt, szerepelniük kellett azon áldozatoknak is a listán, akik a második világháborúban vesztették életüket – ezért ahogy korábban, így a második világháború végén is elképzelhető, hogy román katonákat temettek el ide. Ugyanakkor nem érv az, hogy őket később temették ide – az úzvölgyi magyar, német stb, nem román katonák között rengeteg olyant találunk, akit más, a környező településeken található temetőkből exhumáltak, majd helyeztek ismét végső nyugalomra az Úz völgyében.
Ugyanakkor akár nyugszanak ott román katonák, akár nem, a sírkert felett – a román törvények szerint – az a helyi hatóság rendelkezik, amelynek területéhez tartozik.
Tény azonban, hogy egy 2010-es kormányhatározatban (Hotărârea Guvernului nr. 299/2010) módosították és kiegészítették a korábbi, Hargita megye területéről, és a Hargita megyei városok, községek és falvak tulajdonában álló javakról szóló 2001-es kormányhatározat (Hotărârea Guvernului nr. 1.351/2001) mellékleteit. Ebben pedig tételesen megjelenik az úzvölgyi temető, a Csíkszentmárton tulajdonában álló javak felsorolásánál.
• Forrás: Kilátó – DOM
Ráadásul a temető körüli botrányt tekintve szinte mellékes, hogy melyik önkormányzat gyakorolja felette az adminisztrációs jogot, amikor a román törvények ebben a kérdésben elég egyértelműek, és Dan Tanasă kérésére a Védelmi Minisztériumtól érkezett tisztázó válasz, amelyet a magyarellenes aktivista nem túl körültekintően, de közzétett a saját blogján is. A Védelmi Minisztérium ugyanarra a törvényre hivatkozik, amelyre mi, magyarok is, amikor a betonkeresztek felállításának törvénytelen voltát hangoztatjuk, ez pedig a a háborús emlékművek és sírok helyzetét szabályozó 379/2003 törvény.
A vita ugyan afölött folyik, hogy kié egyáltalán az úzvölgyi temető, azonban bármelyik önkormányzat kerülne ki belőle győztesen, van, amit a törvény sem enged meg: az ország területén található háborús sírok és emlékművek nem elidegeníthetőek, nem képezhetik követelések, tartozások behajtásának tárgyát, nem írható felül a rendeltetésük vagy a státuszuk.
A törvény egyértelműen körülírja a helyi hatóságok feladatát és jogait, ami a katonai temetőket és háborús emlékműveket illeti: kötelesek részletes leltárt vezetni a területükön található katonai temetőkről és emlékművekről, karbantartani, és gondoskodni annak biztonságáról. Mindez a helyi költségvetésben erre a célra elkülönített összegből történik, tehát a dormánfalviaktól elvileg igényelni lehetne az utóbbi 15 év alatt (amióta életbe lépett a szóban forgó törvény) általuk készített leltárt, valamint a költségvetésben a temető gondozására elkülönített összegeket visszamenőleg, évekre lebontva!
Fotó: Pinti Attila
A törvény 2015-ös kiegészítésében a 15. és a 16. cikkelyekben ennél is egyértelműbben fogalmaz: bármiféle módosítás, amely a katonai sírokat, emlékműveket, a temető területét, annak megváltoztatását érinti, a sírok áthelyezése, átalakítása stb. csak és kizárólag a Hősök Kultusza Nemzeti Hivatalának engedélyével lehetséges! A katonai sírokat tartalmazó területeken, valamint az emlékműveken történő bármilyen beavatkozáshoz a kormány engedélye szükséges, ami a Hősök Kultusza Nemzeti Hivatalának felügyelete mellett végezhető el. Emellett be kell tartani a nemzetközi egyezményeket is, ezek hiányában pedig kormányrendelet alapján lehet eljárni, és csakis azután, hogy az érintett országgal, vagy országokkal diplomáciai csatornán megtörtént a részletekbe menő egyeztetés!
A Dan Tanasă által közzétett, és a Védelmi Minisztérium által megküldött dokumentumban a hivatal még egyértelműbben fogalmaz: 2004, azaz megalakulásuk óta semmilyen, az úzvölgyi katonai temetőre vonatkozó engedélyt nem adtak ki.

Hiába szabályozza államközi egyezmény a romániai magyar és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetét, a dormánfalvi önkormányzat erre fittyet hányt. A birtokunkba jutott 1917-es térkép bizonyítja, hogy a dormánfalviak a 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének sorai fölé állították a betonkereszteket.

A román fél szerint ütlegelés, a magyar szerint lökdösődés történt péntek délután az úzvölgyi katonatemető előtt. Az összetűzés azt követően alakult ki, hogy három román aktivista vitába keveredett a helyszínen több magyarral is amiért korábban ismeretlenek szemeteszsákokkal takarták le a temetőben lévő betonkereszteket.

Lánccal és három lakattal zárták le az úzvölgyi katonai temető székely kapus bejáratát szerdán, a csíkszentmártoni önkormányzati testület határozata alapján. A látogatási tilalom harminc napig lenne érvényes, azonban a határozatot Hargita megye prefektusa megtámadta a közigazgatási bíróságon.
Filmbe vagy regénybe illő egyes anyukák és koraszülött babák története, annyi viszontagságon esnek át. Jó, ha látják, hogy nincsenek egyedül, ezért is szervezett nekik találkozót a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház.
Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.
Csaknem öt százalékpontot veszített népszerűségéből, de továbbra is magabiztosan megnyerné a romániai parlamenti választásokat a szélsőjobboldali Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) – derült ki egy hétfőn közzétett friss felmérésből.
A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották a Fekete-tengeren sodródó két drónmaradvány átvizsgálását – közölte hétfő este a védelmi minisztérium.
Az EU a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Romániának jelenleg nincs szüksége megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de meg kell őriznie nemzetközi hitelességét és hozzáférését a tőkepiacokhoz – jelentette ki hétfőn a Román Nemzeti Bank kormányzója.
A James Bond-franchise-t tulajdonló Amazon MGM hétfő délután bejelentette, hogy Robert Pattinson bújhat a 007-es ügynök bőrébe a soron következő filmekben.
Keddre halasztotta az Ilfov megyei törvényszék a döntést arról, hogy előzetes letartóztatásban marad-e Călin Georgescu abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Az alkoholos befolyásoltság és pszichés betegségek állhatnak többek között a családon belüli erőszak hátterében. Hargita megyében nőtt a bejelentett esetek száma, az év első tíz hónapjában 469 ilyen bűncselekményt jegyeztek.
Az RMDSZ akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a területi-közigazgatási reformot – jelentette ki hétfőn az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond.
3 hozzászólás