Most vagy soha: újabb módszerrel próbálják megszerezni a kultúrpalotákat

Visszaszerezné és rendezné a sepsiszentgyörgyi kultúrpalota állapotát az önkormányzat

Fotó: Beliczay László

Több sikertelen próbálkozás után az önkormányzatok új módszert vetettek be, hogy megszerezzék a kultúrpaloták tulajdonjogát. Legutóbb azon bukott el a kezdeményezés, hogy az állam vagyonát kezelő pénzügyminisztérium arra hivatkozott, a kultúrpaloták nem szerepelnek a nyilvántartásában.

Bíró Blanka

2022. augusztus 15., 13:432022. augusztus 15., 13:43

Az igazságügyi minisztérium viszont azzal gáncsolta el az önkormányzatok próbálkozását, hogy az átadáshoz meg kell szerezni a tulajdonos, vagy a vagyonkezelő hozzájárulását. A használati jog viszont rendezetlen, hiszen az egykori kommunista szakszervezetnek nincs meg a jogutódja.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, hogy

több város, köztük Sepsiszentgyörgy önkormányzata, az elmúlt hónapokban bejegyeztette a kultúrpalotáit a telekkönyvbe az állam tulajdonaként, így meg kell jelenniük a pénzügyminisztérium nyilvántartásába.

A terv az, hogy ez alapján a következőkben kormányhatározattal, csomagban rendezik néhány szakszervezeti művelődési ház helyzetét, azokat átadják a városoknak. Abban bíznak, hogy ez a jogi megoldás megfelel, és most megvan a politikai akarat is, hogy a kormány rendezze a több hazai várost érintő problémát.

Most vagy soha! Ha ezúttal sem sikerül ezt a kérdést megoldani, lemondunk arról, hogy valaha is rendeződik a kultúrpalota helyzete

– jelentette ki Antal Árpád. Az országban 42 Szakszervezetek Művelődési Háza van, ezek közül néhány, így a sepsiszentgyörgyi is, elhanyagolt, romos állapotban, ami arra vezethető vissza, hogy az épületnek nincs gazdája.

A kezdeményezők arra hivatkoznak, hogy a szakszervezetek rossz gazdái az ingatlanoknak, melyeket a román államtól kaptak használatba, így a polgári törvénykönyv vonatkozó cikkelye alapján a használati jogot meg lehet vonni tőlük.

A sepsiszentgyörgyi kultúrpalota tíz éve áll üresen, elhanyagoltan, mert az addig azt működtető szakszervezet nem tudta kifizetni az adóhátralékot és a közmű-tartozásokat, ugyanakkor fejlesztésekre sem volt pénze, hogy a város legnagyobb előadótermét hatékonyan fűteni lehessen.