Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:34

Holttestet találtak egy kolozsvári tóban

21:16

Hengerelt a második félidőben, Románia győzelemmel indította a vb-t

21:12

Még az is lehet, hogy Ludovic Orban visszatérhet a PNL-be

21:05

A várakozásnak megfelelően teljesítenek az új buszok Csíkszeredában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megnyitották Székelyudvarhely bevásárlóközpontját, a Riverside Retail Parkot

Harmadikos diák tombolt az iskolában, pedagógusok is megsérültek

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

Újabb részlet derült ki a szépvízi tragédia kapcsán

Már ma éjszaka éles fordulás várható az időjárásban

Megnyitották Székelyudvarhely bevásárlóközpontját, a Riverside Retail Parkot

A legmagasabb szinteken is elismerték Prohászka-Rád Boróka oktatói munkáját

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé

Elképesztő mértékben drágultak a lakások néhány év alatt

Csendesebb lehet az idei szilveszter a megszokottnál

Mit hoz a szankciók bevezetése, avagy hogyan tovább, Európa?

Fotó: Pinti Attila

Európa jövőjéről, az energetikai válságról, annak kiváltó okairól és a lehetséges megoldásokról kezdeményeztek román-magyar párbeszédet Tusványoson szerda délután. A panelbeszélgetésen Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ludovic Orban román parlamenti képviselő, Schiffer András ügyvéd és Zakariás Zoltán, az EMNP parlamenti képviselője szólalt fel. A párbeszédet Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő moderálta.

Pál Emil

2022. július 20., 18:302022. július 20., 18:30

2022. július 21., 02:482022. július 21., 02:48

„Európa jövője olyan bizonytalan, mintha futóhomokra akarnánk várat építeni” – nyitotta meg a beszélgetést a Fidesz EP-képviselője, Schaller-Baross Ernő, aki lényegre törő kérdéssel indított: az Európai Unióban történő egyre szorosabb egységre való törekvés veszély vagy lehetőség?

A válaszokat távolról kezdték megközelíteni a meghívott felszólalók, Gulyás Gergely miniszter azt hangsúlyozta, hogy az inflációt és a gazdasági krízishelyzetet nem a háború váltotta ki, bár az tetézi. Mint mondta, Európa túlélte a koronavírust, a mostani gazdasági jelenségeket tekintve pedig a 2008–2009-es világválság sokkal nagyobb krízist okozott, mint az évekig tartó koronavírus-járvány. A háborúval kapcsolatban kifejtette, Európa mindig is távolságot tartott Oroszországtól. „Ukrajna területi integritása nekünk azért fontos, mert jó, hogyha Magyarország és Oroszország között van egy másik ország”– nyomatékosította a miniszter. Hozzátette,

Európa geopolitikai értelemben kellemetlen helyzetben van, a nyersanyagellátás kérdése tragikussá teheti az uniós helyzetet.

A szankciók elfogadásáról a miniszter feltette a kérdést: inkább a szankciók fontosak, amelyeket Oroszország meg sem érez, vagy azokat a szankciókat kellene csak érvényesíteni, amelyek nem érintik az energetikát?

Fotó: Pinti Attila

A járvány közös szolidaritásra és összefogásra ösztökélte az európai országokat a megoldás keresését illetően – folytatta a beszélgetést Ludovic Orban parlamenti képviselő, Románia volt miniszterelnöke. Szerinte bár van Oroszország felé energetikai szempontból függés, az európai országok tekintetében ez nincs akkora hatással a jelenlegi krízisre, mint az antieurópai magatartás. Fontosnak tartja úgy lépni a háború ellen, hogy tanúságot tegyünk az emberségünkről. Az energiaválsággal kapcsolatban azt emelte ki, hogy az orosz katonai és energetikai erő meghaladja az európai országok kapacitását, és túlmutat azok tevékenységén. Ezért is veszélyes a háborús helyzet a közeli orosz agresszorral szemben, annak ellenére, hogy a veszélyek minden európai országban különböznek.

Fotó: Pinti Attila

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt parlamenti képviselője megjegyezte:

Túl sokat éltünk a szocializmusban ahhoz, hogy gyakorlatban helyesen dönthessünk. Fel kell zárkóznunk a nagyvilág folyásába.

Állítása szerint az országstratégiák 200 éve nem nagyon változtak, az „erősebb kutya politikája” érvényesül. Mint fogalmazott, még mindig probléma a kisebbségek integrálása az Európai Unióba, és ahhoz, hogy az unió versenyképes maradjon, egységes összefogásra van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a kisebbségek autonómiájának biztosítása.

Fotó: Pinti Attila

A háború alatt megnövekedett energetikai krízis és infláció az elmúlt évek „falanszteri tevékenységének” is betudható – mutatott rá a jelenségre Schiffer András ügyvéd, aki szerint újjá kell alkotni és növelni kell a saját termelési kapacitásunkat. Elmondása szerint túlságosan belekényelmesedett a régió a saját energiafogyasztásába.

Mintha természeti törvény lenne, hogy az energetikában valakitől függeni kell. Ez nem természeti törvény kellene legyen

– mondta.

Fotó: Pinti Attila

A háborúval kapcsolatban kiemelte:

A nemzetközi jogot a nyugat legalább annyira tapossa, mint Putyin autokráciája, transznacionális tőkével rendelkező csoportok irányítják Európát. Meg kell lépni azt, hogy gazdaságilag Európa meg tudja őrizni a szuverenitását. Amit most látunk, Európa érdekét biztos nem szolgálja. Európa így biztosan veszíteni fog.

Gulyás Gergely hozzáfűzte, az energiafüggőség megváltoztatása érdekében a magyar kormány mindent megtett. Mint mondta, az unió országai egyetértenek abban, hogy segítséget kell nyújtani Ukrajna újjáépítésében, de kételyei vannak az anyagi forrásokat illetően. „Segíteni kell, erre bevezetnek olyan szankciókat, amik szétverik a gazdaságot” – mondta a miniszter, aki kételkedésének adott hangot, hogy ez anyagilag jó hatással lenne a segítség megvalósítására.