Mit hoz a szankciók bevezetése, avagy hogyan tovább, Európa?
Fotó: Pinti Attila
Európa jövőjéről, az energetikai válságról, annak kiváltó okairól és a lehetséges megoldásokról kezdeményeztek román-magyar párbeszédet Tusványoson szerda délután. A panelbeszélgetésen Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ludovic Orban román parlamenti képviselő, Schiffer András ügyvéd és Zakariás Zoltán, az EMNP parlamenti képviselője szólalt fel. A párbeszédet Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő moderálta.
Pál Emil
2022. július 20., 18:302022. július 20., 18:30
2022. július 21., 02:482022. július 21., 02:48
„Európa jövője olyan bizonytalan, mintha futóhomokra akarnánk várat építeni” – nyitotta meg a beszélgetést a Fidesz EP-képviselője, Schaller-Baross Ernő, aki lényegre törő kérdéssel indított: az Európai Unióban történő egyre szorosabb egységre való törekvés veszély vagy lehetőség?
A válaszokat távolról kezdték megközelíteni a meghívott felszólalók, Gulyás Gergely miniszter azt hangsúlyozta, hogy az inflációt és a gazdasági krízishelyzetet nem a háború váltotta ki, bár az tetézi. Mint mondta, Európa túlélte a koronavírust, a mostani gazdasági jelenségeket tekintve pedig a 2008–2009-es világválság sokkal nagyobb krízist okozott, mint az évekig tartó koronavírus-járvány. A háborúval kapcsolatban kifejtette, Európa mindig is távolságot tartott Oroszországtól. „Ukrajna területi integritása nekünk azért fontos, mert jó, hogyha Magyarország és Oroszország között van egy másik ország”– nyomatékosította a miniszter. Hozzátette,
A szankciók elfogadásáról a miniszter feltette a kérdést: inkább a szankciók fontosak, amelyeket Oroszország meg sem érez, vagy azokat a szankciókat kellene csak érvényesíteni, amelyek nem érintik az energetikát?
Fotó: Pinti Attila
A járvány közös szolidaritásra és összefogásra ösztökélte az európai országokat a megoldás keresését illetően – folytatta a beszélgetést Ludovic Orban parlamenti képviselő, Románia volt miniszterelnöke. Szerinte bár van Oroszország felé energetikai szempontból függés, az európai országok tekintetében ez nincs akkora hatással a jelenlegi krízisre, mint az antieurópai magatartás. Fontosnak tartja úgy lépni a háború ellen, hogy tanúságot tegyünk az emberségünkről. Az energiaválsággal kapcsolatban azt emelte ki, hogy az orosz katonai és energetikai erő meghaladja az európai országok kapacitását, és túlmutat azok tevékenységén. Ezért is veszélyes a háborús helyzet a közeli orosz agresszorral szemben, annak ellenére, hogy a veszélyek minden európai országban különböznek.
Fotó: Pinti Attila
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt parlamenti képviselője megjegyezte:
Állítása szerint az országstratégiák 200 éve nem nagyon változtak, az „erősebb kutya politikája” érvényesül. Mint fogalmazott, még mindig probléma a kisebbségek integrálása az Európai Unióba, és ahhoz, hogy az unió versenyképes maradjon, egységes összefogásra van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a kisebbségek autonómiájának biztosítása.
Fotó: Pinti Attila
A háború alatt megnövekedett energetikai krízis és infláció az elmúlt évek „falanszteri tevékenységének” is betudható – mutatott rá a jelenségre Schiffer András ügyvéd, aki szerint újjá kell alkotni és növelni kell a saját termelési kapacitásunkat. Elmondása szerint túlságosan belekényelmesedett a régió a saját energiafogyasztásába.
– mondta.
Fotó: Pinti Attila
A háborúval kapcsolatban kiemelte:
Gulyás Gergely hozzáfűzte, az energiafüggőség megváltoztatása érdekében a magyar kormány mindent megtett. Mint mondta, az unió országai egyetértenek abban, hogy segítséget kell nyújtani Ukrajna újjáépítésében, de kételyei vannak az anyagi forrásokat illetően. „Segíteni kell, erre bevezetnek olyan szankciókat, amik szétverik a gazdaságot” – mondta a miniszter, aki kételkedésének adott hangot, hogy ez anyagilag jó hatással lenne a segítség megvalósítására.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat
Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér
A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül
Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás