Ilyenek vagyunk: azt is odaadjuk az államnak, amit nem is kellene

Ez a vállalkozóknak nem kerül semmibe, nem jár külön költséggel – nyomatékosította Miklós Zoltán háromszéki parlamenti képviselő, aki törvénykezdeményezéseivel maga is a civil szféra erősítését célozta meg.

A cégvezetők rendelkezhetnek a szponzoralapjuk felhasználásáról, vagyis

Ezt tavaly az éves profitadó terhére év közben is megtehették egy szponzorszerződéssel, viszont amennyiben nem utalták át a profitadó 20 százalékát, csak mondjuk annak a felét, most, az éves mérleg leadása után is rendelkezhetnek a megmaradó összeg felhasználásáról. Ezt meg lehet tenni online, a SPV-n (Spațiul Privat Virtual – Egyéni Virtuális Tér) keresztül vagy papíron is.

Ez viszont már azt is jelenti, hogy támogathatják a civileket.

Miklós Zoltán hangsúlyozta: az egyesületek, alapítványok és akár az egyházak is konkrét tervek, projektek, közösségi rendezvények megvalósításához kérjék a vállalkozók támogatását, ne az esetleges személyzeti vagy banki költségek finanszírozására.

A továbbiakban is legyenek átláthatók, számoljanak el a kapott összegekkel, így növelhetik esélyüket arra, hogy megkapják a kért támogatást.

– mondta a képviselő.

A Háromszék Területi RMDSZ által létrehozott oldalon az érdeklődők megtalálhatják a háromszéki civil szervezeteket és tevékenységi körük leírását. A weboldalról letölthetők a szponzoralap átirányítására szolgáló formanyomtatványok is.

A 2023-as évre vonatkoztatva a romániai cégek közel 1,1 milliárd lejjel támogatták a civil szférát a D177-es formanyomtatvány révén, úgy, hogy mindössze 4,08 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel. Kovászna megye ennek közel a kétszeresénél tart.

Kovászna megye vállalkozói elsők a civil szféra támogatásában

– tudtuk meg az ennek a lehetőségnek a köztudatba való meggyökereztetésén évek óta egyre eredményesebben – fáradozó Erdélyi Innovációs Műhelytől. Ez az összes vállalkozás 4,08 százalékát jelentette, illetve 1,09 milliárd lejnyi támogatást az egyesületeknek. Jelentős összeg ez is, és pozitív fejlemény ahhoz képest, hogy két évvel korábban alig 23 140-et (2,36 százalék) tett ki az ilyen vállalkozások száma, ám több mint elgondolkodtató, hogy

Holott az adótörvénykönyv értelmében, illetve a 177-es formanyomtatvány révén megtehetné, azaz adója 20 százalékát, de nem többet, mint az összforgalma 0,75 százalékát minden különösebb bajlódás nélkül átirányíthatná közösségi célokra.

Az „adakozó” cégek részaránya tekintetében Háromszék utcahosszal vezeti az országos rangsort, messze megelőzve például Mehedinți megyét, ahol 111 cég (1,48 százalék) juttatott összesen 615 ezer lejt egyesületeknek. Ami viszont szembeötlő: míg Kovászna megyében az utóbbi három év folyamán csak fél százalékponttal nőtt az adóátirányítás lehetőségét kihasználó vállalkozások aránya, országos viszonylatban 2,36-ról 4,08 százalékra emelkedett. Pénzben kifejezve pedig

A másik két székelyföldi megye ebben a „rangsorban” egyelőre az országos középmezőnyben tanyázik – derül ki az Erdélyi Innovációs Műhely adatelemzéséből. A 2021-es esztendőt tekintve Hargita megyében 335 (2,63 százalék), két évvel később 645 (4,92 százalék) cég használta a D177-es formanyomtatványt, 1,2 millió, illetve 3,23 millió lejjel támogatva különféle egyesületeket. Maros megyében ez időszakban az ilyen cégek száma 574-ről (2,31 százalék) 1306-ra (4,97 százalék) emelkedett, az átirányított adó összege pedig 2,43 millió lejről közel 10 millió lejre.