Elmagyarázzuk, miért jó az új erdészeti törvénykönyv

Ennek ellenére az elfogadott erdészeti törvénykönyv sokkal jobb az eredetileg benyújtott változatnál és közelebb áll az RMDSZ elképzeléséhez, mely szerint a törvény

• az erdőtulajdonosok védelméről és támogatásáról kell szóljon,

• valamint a falopás és az illegális kitermelés racionális ellenőrzéséről,

ami viszont nem hozza még nehezebb helyzetbe a becsületes erdőgazdálkodókat és erdőtulajdonosokat, de megadja a lehetőséget a fatolvajok kézre kerítésére.

A tervezet tárgyalásai során egyfajta pingpong alakult ki a parlamentben – magyarázta Tánczos –, de mivel nem tudni, a jövőben mi lesz (ugyanis a parlamentben ott lesznek a szélsőségesek is) „úgy döntöttünk, hogy inkább a kompromisszumos megoldást támogatjuk”.

(kivéve a nyár, fűz és más gyorsan növő fajok esetében, amelyek kitermelésére 5 vagy 10 éves üzemtervek készülnek): ez kisebb bürokráciát jelent és megtakarítást eredményez az erdőtulajdonosoknak és erdőgazdálkodóknak.

Az erdészeti törvénykönyv ugyanakkor megteremti a lehetőségét annak, hogy – ha a kormány is úgy akarja –

Ezzel párhuzamosan pedig azok, akik kevesebb fát vágnak ki annál, amit megenged az üzemterv, a meghagyott fák után járó szén-dioxid tanúsítványokat értékesíthetik majd az önkéntes szén-dioxid piacon, így plusz bevételre tehetnek szert. Ezzel bátorítják is az erdőtulajdonosokat arra, hogy ne termeljék ki a lehető legnagyobb mennyiséget, ami azért ma még általánosan jellemző tendencia.

Ezért a tulajdonos meghatározott időre és alapos indokkal korlátozhatja az erdőbe való bejárást – például nyári szárazság idején, ha a turisták egy esetleges tűzgyújtással veszélyt jelentenének az erdőre, vagy olyan területeken, ahol kitermelés folyik.

Emellett a szövetség javaslatára az új törvény lehetőséget biztosít az erdészeteknek, hogy a profitadójuk 10 százalékát az erdészeti oktatást biztosító intézményeknek ajánlják fel.

Az új törvénnyel kapcsolatban megkérdeztük Porzsolt Leventét, a zágoni magánerdészet korábbi vezetőjét, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Szövetségének társelnökét, is, akinek annak idején Tánczos Barna tanácsadójaként is része volt a törvénytervezet kidolgozásában. Ő az üzemtervek hosszabb érvényességét látta az új törvény egyik nagy vívmányának, mert – mint mondta –

Ebből a szempontból az is előnyös az új törvényben, hogy előírja egy Regionális Erdőgazdálkodási Terv megalkotását, amely leszabályozza az, egy bizonyos régióban elvégzendő erdőgazdálkodással és -védelemmel kapcsolatos teendőket, azok hatását a környezetre, a későbbiekben pedig az egyes erdészetek erre hivatkozhatnak, és nem kell külön-külön elkészíttetniük a hatástanulmányt.

Összegzésképpen Porzsolt elmondta, az RMDSZ szerette volna egyszerűsíteni a törvénykönyvet, lefaragni a cikkelyek számából, közben pedig a parlamenti vita során az ellenkezője történt:

„Viszont nincs még megérve a romániai társadalom, sem a parlament arra, hogy egyszerűsítsen. Mi úgy gondoltuk, bizonyos dolgokat nem fontos a törvényben leszabályozni, mert a szakemberekre lehet bízni az alkalmazást.

– fogalmazott a zágoni magánerdészet volt vezetője.
Az új jogszabályok az államfői kihirdetés után lépnek hatályba.

A társadalom is árgus szemmel követte a törvény alakulását

Pénteken kiküldött hírlevelében az erdők ügyében online kampányokat folytató Declic civilszervezet is elégtétellel nyugtázta, hogy négy olyan célt is elértek, amelyek érdekében korábban támogató aláírásokat is gyűjtöttek:

• egyik közülük a már említett szabad bejárás az erdőkbe

• másik a nagyvárosok körüli erdők kivágásának tilalma, azok ugyanis véderdő szerepét töltik be

• az erdők kivételesen koros fáira is kivágási tilalom érvényes, mert a biodiverzitás fenntartásában nagy szerepük van

• illetve a fát szállító kamionokat ezután video-monitorozással követik a törvény szerint.

Az erdészeti törvénykönyv sürgősségi eljárással való elfogadása megteremtette a lehetőségét annak is, hogy az Országos Helyreállítási Alapból az erdők érdekében, pontosabban a digitális felügyeleti rendszerre is lehívhatók legyenek pénzalapok.