
A betonkeresztek eltávolításáról a bíróságnak kell határoznia
Fotó: Pinti Attila
Miután jogerős bírósági ítélet született arról, hogy az úzvölgyi haditemető nem tartozik a Bákó megyei Dormánfalva közvagyonába, következő lépésként Csíkszentmárton a moldvai város polgármesteri hivatala által kiállított, az emlékmű és a betonkeresztek általuk történt elhelyezését lehetővé tevő építkezési engedély érvénytelenítését és a korábbi állapot helyreállítását szeretné elérni.
2021. november 01., 22:032021. november 01., 22:03
2021. november 01., 22:062021. november 01., 22:06
A múlt héten a Bákói Ítélőtábla által kihirdetett jogerős ítélet tisztázta, hogy Dormánfalvának nem volt semmilyen jogalapja saját közvagyonába venni, majd telekkönyveztetni a haditemető 7979 négyzetméteres területét, mivel a bíróság érvénytelenítette a Bákó megyei város önkormányzatának erre vonatkozó, 2019. évi határozatait.

A Bákói Táblabíróság csütörtökön jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.
Ezt nemcsak Csíkszentmárton, hanem Bákó megye prefektusa is kérte a bíróságtól, az eljárásba pedig Hargita Megye Tanácsa is beavatkozott. A haditemetőben 2019 áprilisában felállított, állítólagos ismeretlen román katonáknak emléket állító ötven betonkereszt, illetve a temető nemzetköziségét hangsúlyozó felirattal ellátott emlékmű és zászlósor elhelyezését lehetővé tevő, Dormánfalva által kibocsátott építkezési engedély érvénytelenítése lenne a jogalapja ezek eltávolításának és a korábbi állapot helyreállításának – mondta kérdésünkre Kis Júlia, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje, aki az emiatt indított perben Csíkszentmártont képviseli.
Az általuk a Bákó Megyei Törvényszékhez több mint két éve benyújtott keresetlevél hosszan sorolja mindazokat a törvénytelenségeket, amelyek miatt az építkezési engedélyt érvénytelenítenie kell a bíróságnak.
Egyrészt hiányzik a terület tulajdonjogának bizonyítása, ahogy ezt az építkezéseket szabályozó, 1991-ből származó 50-es számú törvény előírja, mivel a temető területe Csíkszentmárton köztulajdona – ezt több felsorolt törvény és kormányhatározat is megerősíti.
A telekkönyvi bejegyeztetés nem bizonyítja a terület tulajdonváltását, erről csak törvény rendelkezhet, egy helyi tanácsi határozat nem – ismerteti a dokumentum, amelyből az is kitűnik, hogy az engedély kiadása után történt meg a telekkönyveztetés, ami törvénytelen, és ezt az illetékes területi építési felügyelőség is jelezte a prefektusnak.
Hiányzott ugyanakkor a kulturális minisztérium jóváhagyása az emlékmű számára, illetve a Hősök Kultusza Hivatalának engedélye, amely egy katonatemetőben végzett bármilyen átalakításhoz szükséges.
A címben szereplő kérdésre a válasz így első körben a Bákó Megyei Törvényszéktől függ, amely várólistára tette ezt a pert mindaddig, amíg a közvagyonba vételről jogerős ítélet születik. Mivel ez megtörtént, most az elsőfokú ítélet meghozatalát kell megvárni, majd az ezt követő fellebbezést – a jogerős döntést minden bizonnyal a Bákói Ítélőtábla mondja ki.
A Bákó megyei város, amely tavaly az úzvölgyi sírkert körüli, a csíkszentmártoni és csíkcsekefalvi közbirtokosságok tulajdonában levő területekből is többet saját nevére telekkönyveztetett, és emiatt perben áll a tulajdonosokkal,
Csíkszentmárton egy éve nyerte meg jogerősen azt a pert, amelyet Dormánfalva indított azért, hogy részlegesen érvénytelenítsék az alcsíki község önkormányzata által 2007-ben hozott, az úzvölgyi haditemető és az egykori kaszárnyák által elfoglalt területnek a község közvagyonába vételére vonatkozó határozatot.
Ezt erősítette meg a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat. Az ítélőtábla azzal utasította el a dormánfalviak érveit, hogy ebben az ügyben közigazgatási pert nem a helyi tanácsi határozat, hanem csak a kormányhatározat érvénytelenítése érdekében lehet indítani, mivel kizárólag utóbbinak vannak jogi következményei. Ezzel a lehetőséggel élve a Bákó megyei város most az említett kormányhatározatnak a haditemető és a volt kaszárnyák hovatartozására vonatkozó részét szeretné érvényteleníttetni a bíróságon.
Mivel ez utóbbi tárgyalása csak nemrég kezdődött, a végeredményre még egy ideig várni kell.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!