
A betonkeresztek eltávolításáról a bíróságnak kell határoznia
Fotó: Pinti Attila
Miután jogerős bírósági ítélet született arról, hogy az úzvölgyi haditemető nem tartozik a Bákó megyei Dormánfalva közvagyonába, következő lépésként Csíkszentmárton a moldvai város polgármesteri hivatala által kiállított, az emlékmű és a betonkeresztek általuk történt elhelyezését lehetővé tevő építkezési engedély érvénytelenítését és a korábbi állapot helyreállítását szeretné elérni.
2021. november 01., 22:032021. november 01., 22:03
2021. november 01., 22:062021. november 01., 22:06
A múlt héten a Bákói Ítélőtábla által kihirdetett jogerős ítélet tisztázta, hogy Dormánfalvának nem volt semmilyen jogalapja saját közvagyonába venni, majd telekkönyveztetni a haditemető 7979 négyzetméteres területét, mivel a bíróság érvénytelenítette a Bákó megyei város önkormányzatának erre vonatkozó, 2019. évi határozatait.

A Bákói Táblabíróság csütörtökön jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.
Ezt nemcsak Csíkszentmárton, hanem Bákó megye prefektusa is kérte a bíróságtól, az eljárásba pedig Hargita Megye Tanácsa is beavatkozott. A haditemetőben 2019 áprilisában felállított, állítólagos ismeretlen román katonáknak emléket állító ötven betonkereszt, illetve a temető nemzetköziségét hangsúlyozó felirattal ellátott emlékmű és zászlósor elhelyezését lehetővé tevő, Dormánfalva által kibocsátott építkezési engedély érvénytelenítése lenne a jogalapja ezek eltávolításának és a korábbi állapot helyreállításának – mondta kérdésünkre Kis Júlia, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje, aki az emiatt indított perben Csíkszentmártont képviseli.
Az általuk a Bákó Megyei Törvényszékhez több mint két éve benyújtott keresetlevél hosszan sorolja mindazokat a törvénytelenségeket, amelyek miatt az építkezési engedélyt érvénytelenítenie kell a bíróságnak.
Egyrészt hiányzik a terület tulajdonjogának bizonyítása, ahogy ezt az építkezéseket szabályozó, 1991-ből származó 50-es számú törvény előírja, mivel a temető területe Csíkszentmárton köztulajdona – ezt több felsorolt törvény és kormányhatározat is megerősíti.
A telekkönyvi bejegyeztetés nem bizonyítja a terület tulajdonváltását, erről csak törvény rendelkezhet, egy helyi tanácsi határozat nem – ismerteti a dokumentum, amelyből az is kitűnik, hogy az engedély kiadása után történt meg a telekkönyveztetés, ami törvénytelen, és ezt az illetékes területi építési felügyelőség is jelezte a prefektusnak.
Hiányzott ugyanakkor a kulturális minisztérium jóváhagyása az emlékmű számára, illetve a Hősök Kultusza Hivatalának engedélye, amely egy katonatemetőben végzett bármilyen átalakításhoz szükséges.
A címben szereplő kérdésre a válasz így első körben a Bákó Megyei Törvényszéktől függ, amely várólistára tette ezt a pert mindaddig, amíg a közvagyonba vételről jogerős ítélet születik. Mivel ez megtörtént, most az elsőfokú ítélet meghozatalát kell megvárni, majd az ezt követő fellebbezést – a jogerős döntést minden bizonnyal a Bákói Ítélőtábla mondja ki.
A Bákó megyei város, amely tavaly az úzvölgyi sírkert körüli, a csíkszentmártoni és csíkcsekefalvi közbirtokosságok tulajdonában levő területekből is többet saját nevére telekkönyveztetett, és emiatt perben áll a tulajdonosokkal,
Csíkszentmárton egy éve nyerte meg jogerősen azt a pert, amelyet Dormánfalva indított azért, hogy részlegesen érvénytelenítsék az alcsíki község önkormányzata által 2007-ben hozott, az úzvölgyi haditemető és az egykori kaszárnyák által elfoglalt területnek a község közvagyonába vételére vonatkozó határozatot.
Ezt erősítette meg a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat. Az ítélőtábla azzal utasította el a dormánfalviak érveit, hogy ebben az ügyben közigazgatási pert nem a helyi tanácsi határozat, hanem csak a kormányhatározat érvénytelenítése érdekében lehet indítani, mivel kizárólag utóbbinak vannak jogi következményei. Ezzel a lehetőséggel élve a Bákó megyei város most az említett kormányhatározatnak a haditemető és a volt kaszárnyák hovatartozására vonatkozó részét szeretné érvényteleníttetni a bíróságon.
Mivel ez utóbbi tárgyalása csak nemrég kezdődött, a végeredményre még egy ideig várni kell.
Tíz diákot szállítottak kórházba csütörtökön a Neamț megyei Szabófalván (Săbăoani), miután egy hatodik osztály több tanulója fejfájásra, torokirritációra és szédülésre panaszkodott.
A bruttó átlagbér 9532 lej volt idén szeptemberben Romániában. Ami pedig a 2025-ös éves átlagot illeti, az EU-ban nem Románia az utolsó, sőt még az utolsó három között sincs. Jól élünk, csak nem vettük észre?
Heves esőzésekre és erős szélre figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A hét végén jelentősen lehűl az idő.
Folyamatosan csökken az elmúlt napokban a standard benzin ára, csütörtök délelőttre már mondhatni, távol áll a literenkénti tíz lejtől. November eddig október ellenkezőjét mutatja.
Különleges történelmi kirándulásra utazhatnak a történelem és a székely katonaság múltja iránt érdeklődők: november 26. és 30. között az austerlitzi csata 221. évfordulóján szervezett nemzetközi megemlékezésen vehetnek részt.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb terhet róhat a munkaerőpiacra, a nyugdíj- és egészségügyi rendszerre, valamint a szociális ellátásra – figyelmeztetett szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS) alelnöke, Silviu Vîrva.
Jövőre nem nőnek az adók, a nyugdíjakat a törvényeknek megfelelően indexálni kell, és a munka adóterhének mérséklésére is szükség van – jelentette ki szerda este a Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu.
Az Európai Bizottság szerdán új jogszabályjavaslatot terjesztett elő az online vásárlók védelmének megerősítésére, amely megtiltaná a manipulatív értékesítési módszereket.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
szóljon hozzá!