
A betonkeresztek eltávolításáról a bíróságnak kell határoznia
Fotó: Pinti Attila
Miután jogerős bírósági ítélet született arról, hogy az úzvölgyi haditemető nem tartozik a Bákó megyei Dormánfalva közvagyonába, következő lépésként Csíkszentmárton a moldvai város polgármesteri hivatala által kiállított, az emlékmű és a betonkeresztek általuk történt elhelyezését lehetővé tevő építkezési engedély érvénytelenítését és a korábbi állapot helyreállítását szeretné elérni.
2021. november 01., 22:032021. november 01., 22:03
2021. november 01., 22:062021. november 01., 22:06
A múlt héten a Bákói Ítélőtábla által kihirdetett jogerős ítélet tisztázta, hogy Dormánfalvának nem volt semmilyen jogalapja saját közvagyonába venni, majd telekkönyveztetni a haditemető 7979 négyzetméteres területét, mivel a bíróság érvénytelenítette a Bákó megyei város önkormányzatának erre vonatkozó, 2019. évi határozatait.

A Bákói Táblabíróság csütörtökön jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.
Ezt nemcsak Csíkszentmárton, hanem Bákó megye prefektusa is kérte a bíróságtól, az eljárásba pedig Hargita Megye Tanácsa is beavatkozott. A haditemetőben 2019 áprilisában felállított, állítólagos ismeretlen román katonáknak emléket állító ötven betonkereszt, illetve a temető nemzetköziségét hangsúlyozó felirattal ellátott emlékmű és zászlósor elhelyezését lehetővé tevő, Dormánfalva által kibocsátott építkezési engedély érvénytelenítése lenne a jogalapja ezek eltávolításának és a korábbi állapot helyreállításának – mondta kérdésünkre Kis Júlia, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje, aki az emiatt indított perben Csíkszentmártont képviseli.
Az általuk a Bákó Megyei Törvényszékhez több mint két éve benyújtott keresetlevél hosszan sorolja mindazokat a törvénytelenségeket, amelyek miatt az építkezési engedélyt érvénytelenítenie kell a bíróságnak.
Egyrészt hiányzik a terület tulajdonjogának bizonyítása, ahogy ezt az építkezéseket szabályozó, 1991-ből származó 50-es számú törvény előírja, mivel a temető területe Csíkszentmárton köztulajdona – ezt több felsorolt törvény és kormányhatározat is megerősíti.
A telekkönyvi bejegyeztetés nem bizonyítja a terület tulajdonváltását, erről csak törvény rendelkezhet, egy helyi tanácsi határozat nem – ismerteti a dokumentum, amelyből az is kitűnik, hogy az engedély kiadása után történt meg a telekkönyveztetés, ami törvénytelen, és ezt az illetékes területi építési felügyelőség is jelezte a prefektusnak.
Hiányzott ugyanakkor a kulturális minisztérium jóváhagyása az emlékmű számára, illetve a Hősök Kultusza Hivatalának engedélye, amely egy katonatemetőben végzett bármilyen átalakításhoz szükséges.
A címben szereplő kérdésre a válasz így első körben a Bákó Megyei Törvényszéktől függ, amely várólistára tette ezt a pert mindaddig, amíg a közvagyonba vételről jogerős ítélet születik. Mivel ez megtörtént, most az elsőfokú ítélet meghozatalát kell megvárni, majd az ezt követő fellebbezést – a jogerős döntést minden bizonnyal a Bákói Ítélőtábla mondja ki.
A Bákó megyei város, amely tavaly az úzvölgyi sírkert körüli, a csíkszentmártoni és csíkcsekefalvi közbirtokosságok tulajdonában levő területekből is többet saját nevére telekkönyveztetett, és emiatt perben áll a tulajdonosokkal,
Csíkszentmárton egy éve nyerte meg jogerősen azt a pert, amelyet Dormánfalva indított azért, hogy részlegesen érvénytelenítsék az alcsíki község önkormányzata által 2007-ben hozott, az úzvölgyi haditemető és az egykori kaszárnyák által elfoglalt területnek a község közvagyonába vételére vonatkozó határozatot.
Ezt erősítette meg a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat. Az ítélőtábla azzal utasította el a dormánfalviak érveit, hogy ebben az ügyben közigazgatási pert nem a helyi tanácsi határozat, hanem csak a kormányhatározat érvénytelenítése érdekében lehet indítani, mivel kizárólag utóbbinak vannak jogi következményei. Ezzel a lehetőséggel élve a Bákó megyei város most az említett kormányhatározatnak a haditemető és a volt kaszárnyák hovatartozására vonatkozó részét szeretné érvényteleníttetni a bíróságon.
Mivel ez utóbbi tárgyalása csak nemrég kezdődött, a végeredményre még egy ideig várni kell.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!