
A betonkeresztek eltávolításáról a bíróságnak kell határoznia
Fotó: Pinti Attila
Miután jogerős bírósági ítélet született arról, hogy az úzvölgyi haditemető nem tartozik a Bákó megyei Dormánfalva közvagyonába, következő lépésként Csíkszentmárton a moldvai város polgármesteri hivatala által kiállított, az emlékmű és a betonkeresztek általuk történt elhelyezését lehetővé tevő építkezési engedély érvénytelenítését és a korábbi állapot helyreállítását szeretné elérni.
2021. november 01., 22:032021. november 01., 22:03
2021. november 01., 22:062021. november 01., 22:06
A múlt héten a Bákói Ítélőtábla által kihirdetett jogerős ítélet tisztázta, hogy Dormánfalvának nem volt semmilyen jogalapja saját közvagyonába venni, majd telekkönyveztetni a haditemető 7979 négyzetméteres területét, mivel a bíróság érvénytelenítette a Bákó megyei város önkormányzatának erre vonatkozó, 2019. évi határozatait.

A Bákói Táblabíróság csütörtökön jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.
Ezt nemcsak Csíkszentmárton, hanem Bákó megye prefektusa is kérte a bíróságtól, az eljárásba pedig Hargita Megye Tanácsa is beavatkozott. A haditemetőben 2019 áprilisában felállított, állítólagos ismeretlen román katonáknak emléket állító ötven betonkereszt, illetve a temető nemzetköziségét hangsúlyozó felirattal ellátott emlékmű és zászlósor elhelyezését lehetővé tevő, Dormánfalva által kibocsátott építkezési engedély érvénytelenítése lenne a jogalapja ezek eltávolításának és a korábbi állapot helyreállításának – mondta kérdésünkre Kis Júlia, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje, aki az emiatt indított perben Csíkszentmártont képviseli.
Az általuk a Bákó Megyei Törvényszékhez több mint két éve benyújtott keresetlevél hosszan sorolja mindazokat a törvénytelenségeket, amelyek miatt az építkezési engedélyt érvénytelenítenie kell a bíróságnak.
Egyrészt hiányzik a terület tulajdonjogának bizonyítása, ahogy ezt az építkezéseket szabályozó, 1991-ből származó 50-es számú törvény előírja, mivel a temető területe Csíkszentmárton köztulajdona – ezt több felsorolt törvény és kormányhatározat is megerősíti.
A telekkönyvi bejegyeztetés nem bizonyítja a terület tulajdonváltását, erről csak törvény rendelkezhet, egy helyi tanácsi határozat nem – ismerteti a dokumentum, amelyből az is kitűnik, hogy az engedély kiadása után történt meg a telekkönyveztetés, ami törvénytelen, és ezt az illetékes területi építési felügyelőség is jelezte a prefektusnak.
Hiányzott ugyanakkor a kulturális minisztérium jóváhagyása az emlékmű számára, illetve a Hősök Kultusza Hivatalának engedélye, amely egy katonatemetőben végzett bármilyen átalakításhoz szükséges.
A címben szereplő kérdésre a válasz így első körben a Bákó Megyei Törvényszéktől függ, amely várólistára tette ezt a pert mindaddig, amíg a közvagyonba vételről jogerős ítélet születik. Mivel ez megtörtént, most az elsőfokú ítélet meghozatalát kell megvárni, majd az ezt követő fellebbezést – a jogerős döntést minden bizonnyal a Bákói Ítélőtábla mondja ki.
A Bákó megyei város, amely tavaly az úzvölgyi sírkert körüli, a csíkszentmártoni és csíkcsekefalvi közbirtokosságok tulajdonában levő területekből is többet saját nevére telekkönyveztetett, és emiatt perben áll a tulajdonosokkal,
Csíkszentmárton egy éve nyerte meg jogerősen azt a pert, amelyet Dormánfalva indított azért, hogy részlegesen érvénytelenítsék az alcsíki község önkormányzata által 2007-ben hozott, az úzvölgyi haditemető és az egykori kaszárnyák által elfoglalt területnek a község közvagyonába vételére vonatkozó határozatot.
Ezt erősítette meg a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat. Az ítélőtábla azzal utasította el a dormánfalviak érveit, hogy ebben az ügyben közigazgatási pert nem a helyi tanácsi határozat, hanem csak a kormányhatározat érvénytelenítése érdekében lehet indítani, mivel kizárólag utóbbinak vannak jogi következményei. Ezzel a lehetőséggel élve a Bákó megyei város most az említett kormányhatározatnak a haditemető és a volt kaszárnyák hovatartozására vonatkozó részét szeretné érvényteleníttetni a bíróságon.
Mivel ez utóbbi tárgyalása csak nemrég kezdődött, a végeredményre még egy ideig várni kell.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a kormány 2026 végéig hosszabbítsa meg a gázolaj árának kompenzálását a közúti fuvarozók számára. A tervezet szerint 2026. április 1. és december 31. között literenként 85 banis támogatást kapnának a fuvarozók.
Stabilitási prémium a fiataloknak, támogatás a munkáltatóknak és több online szolgáltatás – több ponton is változott a munkanélküli-biztosítási rendszer.
Nicușor Dan államfő csütörtökön fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Lehűlés és csapadék érkezik március második felére, felváltva az eddigi igazán száraz és szokatlanul meleg időszakot – jelzik előre a meteorológusok.
Egyes töltőállomásoknál 9 banival drágult csütörtökön a standard benzin, elérve a 8 lej 40 banis literenkénti árat. De ezúttal nem önmagában a drágulás a meglepő, azt ugyanis megszokhattuk már.
A Székelyföldről utazók által leggyakrabban használt repülőterek egy részén már enyhítették a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó szabályokat: bizonyos feltételek mellett akár kétliteres kiszerelésben is vihető folyadék a fedélzetre.
szóljon hozzá!