Megyét csinálna a Székelyföldből a PD-L

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Lázsló Attila szerint a PD-L sokkal jobban fogadta a 16 mikrorégiós elképzelést, mint ahogy az várható volt. A politikus úgy nyilatkozott, hogy a demokrata-liberálisoknak csupán két kisebb kifogásuk van a 2012-től életbe lépő tervezettel szemben:

1. adjanak közigazgatási jogot is az újonnan megalakuló régióknak (azt jelenti, hogy nagyjából a jelenlegi megyékhez hasonló szerepük lenne),

2. Kolosz megye régiójába Máramaros helyett Szilágy megye szerepeljen

László Attila elmondta, magánbeszélgetést folytatott a PD-L Kolozs megyei elnökével, a képviselőház jogi bizottságának elnökével, Daniel Budával, aki közölte, a szövetség tervezete nem rossz, azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy Szilágy Bihar és Szatmár megye helyett Kolozs és Beszterce-Naszóddal alkosson régiót, Máramaros helyett. A kolozsvári politikus kijelentéseit Markó Béla RMDSZ-elnök és a tervezet kidolgozója, Csutak István is megerősítette. Csutak ezenkívűl a citynews.ro-nak elmondta, politikai háttér-megállapodás legalább négy éve létezik az RMDSZ, a PD-L és a PSD között.

Daniel Buda azonban hírportáloknak azt mondta, valóban beszélgettek László Attilával, de a leendő régiók támogatás-lehívási esélyei voltak napirenden. Hozzátette, az ország gazdasági újraszervezését nem lehet elintézni etnikai alapon, be kell tartani az Alkotmányt (az RMDSZ javaslata összhangban áll az ország alaptörvényével – szerk. megj.). Szilágy megye kapcsán pedig azt mondta, ennek is a gazdasági, európai pénzalapok lehívásának lehetőségeihez van köze.

A híresztelésekről bármi is igaz, tény, hogy a magyarságnak az RMDSZ javaslata lenne a kedvező, hiszen a Bihar–Szilágy–Szatmár blokkban nagyobb arányban élnek magyarok, mint a Kolozs–Beszterce-Naszód párosításhoz csatlakozó Szilágyban. Az Arad–Krassó-Szörény–Temes regió pedig talán az ország legjobban működő térsége Szeben–Brassóval közösen, úgyhogy az itt élő kisebbségeket sem „kell félteni”.