Megvan a bizonyítvány, a magyarázat is, jöhet a válságstáb

Az eredmények figyelembevételével meg kell gondolni, hogy mennyire indokolt továbbra is fenntartani olyan tanintézményeket, amelyek mélyen a törvényes létszám alatti osztályokat tartanak fenn, és az eredmények is elmaradnak az elvárttól” – adott hangot lesújtó véleményének az igazgató.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint nem tükrözik teljesen a valóságot az érettségire vonatkozó statisztikai adatok, hiszen nem egy-egy nemzedék teljesítményét mutatják meg, hanem a korábbi években elbukott, most újra próbálkozó diákokat is közéjük sorolják. Szerinte egyik generáció sem olyan, mint a korábbi, így az eredményeiket is külön kellene vizsgálni, és úgy összehasonlítani. Ettől eltekintve azt is elárulta, hogy nem elégedettek a Kovászna megyei eredményekkel.

„Tudtuk, hogy csodák nem történnek, mindig is 60 százalék körüli eredményt ért el a megye, most egy százalékos visszaesést tapasztaltunk a korábbi évhez képest. Továbbra is

az érettségin elbukó magyar tagozatos diákok 60 százalékának csak ez az egy vizsgája nem sikerült” – mutatott rá Kiss.

korábban írtuk

Az elmúlt évek legrosszabb eredményei születtek az érettségin

Rosszabbak a tavalyiaknál az érettségi eredmények mindhárom székelyföldi megyében. Az elmúlt öt év legalacsonyabb átmenési arányát mérték országosan a vizsgasorozaton, az óvások előtti eredmények alapján.

Demeter Levente, Hargita megye megbízott főtanfelügyelője a téma kapcsán elmondta, többször volt már szó országos szinten az érettségi újjászervezéséről, ezekben az elképzelésekben pedig a szakiskoláknak meg sem adják az érettségizés lehetőségét, mert

Meglátása szerint azoknak a diákoknak, akiknek már a kezükben van egy szakmai oklevél, és talán egy, a végzettségüknek megfelelő munkahely is a rendelkezésükre áll, nincs motivációjuk az érettségire, mert nem akarnak továbbtanulni.

A szakdiploma is értékes

A szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola igazgatója, Tankó Csilla is megerősítette, hogy a szakiskolásoknak más a motivációjuk, ők a továbbtanulás helyett inkább a szakma felé irányulnak. Mint mondta, ma már nem az a jellemző, hogy az megy szakközépiskolába, aki nem jutott be máshová, hiszen a jelenlegi előírások szerint a szakiskolákba kell előbb beiratkozni, és az elméleti középiskolákba csak utólag. Ez is azt bizonyítja, hogy azok iratkoznak szakközépiskolákba, akik valóban szakmát akarnak tanulni. Ezek a fiatalok az igazgató szerint más beállítottságúak:

Nem rendelkeznek azzal a motivációval, amellyel a gimnazisták és elméleti középiskolások, akiknek muszáj jó eredményt elérniük az érettségin, hogy bejussanak a kívánt egyetemekre.

„Diákjaink a négy év elvégzéséről is kapnak egy diplomát, illetve a szakvizsga letétele után a már említett szakdiplomát is megszerzik, azaz két végzettséget igazoló dokumentummal hagyják el az iskolát. Úgy gondolom, hogy a szakdiploma ugyanolyan értékes, mint az elméleti középiskolások esetében az érettségi diploma” – húzta alá optimistán az igazgató.

Válságstáb alakul

Nem ennyire derűlátó a Magyar Szülők Szövetsége, amely döbbenten vette tudomásul, hogy megismételődött az elmúlt évek érettségi katasztrófája, sőt egyre rosszabbak a fiatalok eredményei – ezt Facebook oldalukon közölték, ahol emellett azt is bejelentették, hogy szülői és szakmai válságstábot állítanak fel azonnali hatállyal, hogy olyan megoldást találjanak, amely által rövid távon hatékonyan lehet tenni a kialakult helyzet ellen.

korábban írtuk

Hargita megye öt iskolájában egyetlen végzős diáknak sem sikerült az érettségi

Hargita megyében az érettségizőknek csak a fele kapott átmenő átlagjegyet, és a megyében öt iskola van, amelynek egyetlen diákja sem ment át a vizsgán – írja az Agerpres hírügynökség.

A kezdeményezés részleteiről a szövetség elnökét, Csíky Csengelét kérdeztük, aki elmondta, első körben, várhatóan pénteken a szövetség alapítótagsága, az igazgatótanács, a fiókszervezetek és az alakuló fiókszervezetek szülői képviselete megalapítja a válságstábot, majd a második fázisban, várhatóan a jövő héten csatlakoznak hozzájuk a szakemberek is, többek között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének képviselői, illetve az oktatásügyi minisztériumon belül működő kisebbségi államtitkárság képviselője is.

„Az okokat már nem kell keresni, hiszen évek óta tudjuk, hogy a román nyelv és irodalom oktatása alapvető problémát jelent, de a román közoktatás egyébként is úgy rossz, ahogy van. Mivel az országos tanügyi törvényeket, a módszertant megváltoztatni hihetetlenül nehéz, és az erre irányuló kísérletek mind sikertelenek voltak, meg kell nézni, hogy mi az, amit mégis tehetünk, hiszen az egyértelmű, hogy valamit tenni kell” – húzta alá az elnök.