Megvan a bizonyítvány, a magyarázat is, jöhet a válságstáb

Országszerte az érettségizők 63,7 százaléka érte el az átmenéshez szükséges hatos vagy annál nagyobb átlagot a vizsgasorozaton, a székelyföldi megyék közül ezt az értéket Maros megye közelítette meg a leginkább, ott a vizsgázók 60,8 százalékának sikerült az érettségije, Kovászna megyében 58,4 százalékos ez az arány, Hargita megyében pedig mindössze 50,3 százalék.

Noha összességében romlottak az eredmények, idén is számos iskola diákjai teljesítettek jól az érettségin. Hargita megyében a legjobb eredményt a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium érte el, itt 90,82 százalékos a sikeresen érettségizők aránya, viszont öt tanintézményben senkinek nem sikerült az érettségije.

Íme, az idei érettségi eredményei

A bacalaureat.edu.ro honlapon közölt, illetve a középiskolákban kifüggesztett eredmények szerint az idei első vizsgaperiódusban országszerte 177 tanuló ért el színtízes médiát – írja az Agerpres hírügynökség.

Kovászna megyében nincs olyan iskola, amelyben egy diák se érte volna el az átmenő jegyet. A háromszéki megyében a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai teljesítettek a legjobban 95,5 százalékos átmenési aránnyal, ami országos szinten is a második legkiemelkedőbb eredménynek számít.

Maros megyében egyelőre annyi biztos, hogy az Alexandru Papiu Ilarian Főgimnázium, az Unirea Nemzeti Kollégium és a Bolyai Farkas Gimnázium érettségiző diákjai teljesítettek a legjobban – tudtuk meg Ioan Macarie főtanfelügyelőtől.

Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója elégedett az elért eredményekkel, amelyek szerinte a valóságot tükrözik, és megfelelnek az elvárásaiknak. „Ez egy kiváló eredmény, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a megyében vannak olyan iskolák is, ahol senkinek sem sikerült átmenő jegyet szereznie. Ez nem először fordul elő, nem egy kisiklásnak mondható, hanem egy tendenciának, és véleményem szerint

az iskolahálózat már régóta esedékes újragondolása jelenthet megoldást a helyzetre.

Az eredmények figyelembevételével meg kell gondolni, hogy mennyire indokolt továbbra is fenntartani olyan tanintézményeket, amelyek mélyen a törvényes létszám alatti osztályokat tartanak fenn, és az eredmények is elmaradnak az elvárttól” – adott hangot lesújtó véleményének az igazgató.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint nem tükrözik teljesen a valóságot az érettségire vonatkozó statisztikai adatok, hiszen nem egy-egy nemzedék teljesítményét mutatják meg, hanem a korábbi években elbukott, most újra próbálkozó diákokat is közéjük sorolják. Szerinte egyik generáció sem olyan, mint a korábbi, így az eredményeiket is külön kellene vizsgálni, és úgy összehasonlítani. Ettől eltekintve azt is elárulta, hogy nem elégedettek a Kovászna megyei eredményekkel.

„Tudtuk, hogy csodák nem történnek, mindig is 60 százalék körüli eredményt ért el a megye, most egy százalékos visszaesést tapasztaltunk a korábbi évhez képest. Továbbra is

az érettségin elbukó magyar tagozatos diákok 60 százalékának csak ez az egy vizsgája nem sikerült” – mutatott rá Kiss.

Az elmúlt évek legrosszabb eredményei születtek az érettségin

Rosszabbak a tavalyiaknál az érettségi eredmények mindhárom székelyföldi megyében. Az elmúlt öt év legalacsonyabb átmenési arányát mérték országosan a vizsgasorozaton, az óvások előtti eredmények alapján.

Demeter Levente, Hargita megye megbízott főtanfelügyelője a téma kapcsán elmondta, többször volt már szó országos szinten az érettségi újjászervezéséről, ezekben az elképzelésekben pedig a szakiskoláknak meg sem adják az érettségizés lehetőségét, mert

nyugaton is úgy működik a rendszer, hogy aki szakmát tanul, annak nincs szüksége az érettségire.

Meglátása szerint azoknak a diákoknak, akiknek már a kezükben van egy szakmai oklevél, és talán egy, a végzettségüknek megfelelő munkahely is a rendelkezésükre áll, nincs motivációjuk az érettségire, mert nem akarnak továbbtanulni.

A szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola igazgatója, Tankó Csilla is megerősítette, hogy a szakiskolásoknak más a motivációjuk, ők a továbbtanulás helyett inkább a szakma felé irányulnak. Mint mondta, ma már nem az a jellemző, hogy az megy szakközépiskolába, aki nem jutott be máshová, hiszen a jelenlegi előírások szerint a szakiskolákba kell előbb beiratkozni, és az elméleti középiskolákba csak utólag. Ez is azt bizonyítja, hogy azok iratkoznak szakközépiskolákba, akik valóban szakmát akarnak tanulni. Ezek a fiatalok az igazgató szerint más beállítottságúak:

tudják, hogy van egy szakmájuk, amit szeretnek, és amelyben el szeretnének helyezkedni a jövőben, ezért nem készülnek egyetemre.

Nem rendelkeznek azzal a motivációval, amellyel a gimnazisták és elméleti középiskolások, akiknek muszáj jó eredményt elérniük az érettségin, hogy bejussanak a kívánt egyetemekre.

„Diákjaink a négy év elvégzéséről is kapnak egy diplomát, illetve a szakvizsga letétele után a már említett szakdiplomát is megszerzik, azaz két végzettséget igazoló dokumentummal hagyják el az iskolát. Úgy gondolom, hogy a szakdiploma ugyanolyan értékes, mint az elméleti középiskolások esetében az érettségi diploma” – húzta alá optimistán az igazgató.

Nem ennyire derűlátó a Magyar Szülők Szövetsége, amely döbbenten vette tudomásul, hogy megismételődött az elmúlt évek érettségi katasztrófája, sőt egyre rosszabbak a fiatalok eredményei – ezt Facebook oldalukon közölték, ahol emellett azt is bejelentették, hogy szülői és szakmai válságstábot állítanak fel azonnali hatállyal, hogy olyan megoldást találjanak, amely által rövid távon hatékonyan lehet tenni a kialakult helyzet ellen.

Hargita megye öt iskolájában egyetlen végzős diáknak sem sikerült az érettségi

Hargita megyében az érettségizőknek csak a fele kapott átmenő átlagjegyet, és a megyében öt iskola van, amelynek egyetlen diákja sem ment át a vizsgán – írja az Agerpres hírügynökség.

A kezdeményezés részleteiről a szövetség elnökét, Csíky Csengelét kérdeztük, aki elmondta, első körben, várhatóan pénteken a szövetség alapítótagsága, az igazgatótanács, a fiókszervezetek és az alakuló fiókszervezetek szülői képviselete megalapítja a válságstábot, majd a második fázisban, várhatóan a jövő héten csatlakoznak hozzájuk a szakemberek is, többek között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének képviselői, illetve az oktatásügyi minisztériumon belül működő kisebbségi államtitkárság képviselője is.

A válságstáb célja, hogy gyors, azonnal használható megoldásokat találjanak a kialakult helyzetre.

„Az okokat már nem kell keresni, hiszen évek óta tudjuk, hogy a román nyelv és irodalom oktatása alapvető problémát jelent, de a román közoktatás egyébként is úgy rossz, ahogy van. Mivel az országos tanügyi törvényeket, a módszertant megváltoztatni hihetetlenül nehéz, és az erre irányuló kísérletek mind sikertelenek voltak, meg kell nézni, hogy mi az, amit mégis tehetünk, hiszen az egyértelmű, hogy valamit tenni kell” – húzta alá az elnök.