
Jelenleg csak hetente egyszer, pár óráig működik a szolgáltatás Székelymuzsnában
Fotó: Erdély Bálint Előd
Jelentős, több mint egymillió lej értékű beruházás részeként építette ki az ivóvízhálózatot Székelymuzsna és Agyagfalva között a székelyderzsi önkormányzat. A cél, hogy a Harvíz Rt. által üzemeltetett rendszerre csatlakozzanak, megszüntetve ezáltal a jelentős vízhiányt Székelymuzsnában.
2021. augusztus 11., 10:442021. augusztus 11., 10:44
2021. augusztus 11., 13:212021. augusztus 11., 13:21
Az elmúlt harminc évben elapadt források miatt jelentős vízhiánnyal küzd a Székelyderzs községhez tartozó, mintegy háromszázhúsz főt számláló Székelymuzsna – fejtette ki lapunknak István Adrián polgármester. Mint mondta, a probléma jelenleg is akkora, hogy hetente egy alkalommal, pár órán át tudják biztosítani az ivóvízszolgáltatást a településen.
Mintegy 1,2 millió lejért pályázott sikeresen a Helyi Fejlesztések Országos Programjához (PNDL) a székelyderzsi önkormányzat, amelyből kiépítették az ivóvíz-hálózatot Agyagfalva és Székelymuzsna között – tudtuk meg a tisztségviselőtől. A két település között nagyjából kétszáz méteres szintkülönbség van, így a csövek elhelyezése, illetve egy gyűjtőtartály létrehozása mellett pumpaház kialakítására is szükség volt. A munkálatok mostanra befejeződtek, éppen készül az építkezési felügyelőségnek szóló jelentés.
Az önkormányzat elfogadott ugyanakkor egy szándéknyilatkozatot, amelynek lényege, hogy
Egyébként már azt is kitalálták, hogy a kellemetlenségek elkerülése érdekében a rendszer éjjel pumpálná át a vizet Székelymuzsnába, amikor az agyagfalviak kevésbé használják a szolgáltatást. Egyelőre azonban a szolgáltató döntésére várnak, remélik, hogy e hónap végéig sikerül megegyezni.
István Adrián arra is kitért, hogy amennyiben van rá lehetőség, a székelyderzsi ivóvízhálózat üzemeltetését is a Harvíz Rt-re bíznák. Erre szükség van, hiszen a hatályos törvények értelmében csak szakcég üzemeltetheti a rendszert. A községközpontban, ahol szerencsére nincs vízhiány, már régebb kiépült a forrásokból táplálkozó ivóvízhálózat, ám azt egyből nem sikerült üzembe helyezni, hiszen sokan nem csatlakoztak rá. Néhány éve azonban bővítették a hálózatot, így a lakók is jobb belátásra tértek.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!