Megnyitották a Márton Áron Múzeumot

Két éve fogtak hozzá a múzeum felújításához

Fotó: Iochom Zsolt

Megnyitották a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot a hétvégén a püspök születésnapja alkalmából szervezett megemlékezésen. A szombati ünnep szentmisével kezdődött, majd felolvasták a Márton Áron püspök 1972. október 29-én Csíkszentdomokoson elmondott szentbeszédét.

Iszlai Katalin

2018. augusztus 26., 21:332018. augusztus 26., 21:33

2018. augusztus 26., 21:342018. augusztus 26., 21:34

A szentmise után először vetítették le nyilvánosan azt a négy perces filmfelvételt, amely Márton Áron püspökről készült 1972-ben. Kora délután aztán hivatalosan is megnyitották a Márton Áron Múzeumot, amelynek felújításához két éve fogtak hozzá. A mostanra megújult létesítményben a korábbiakhoz képest több új információ, irodalmi és képanyag érhető el Márton Áronról.

Az újdonságok közül a legjelentősebb a püspök nevére kiállított, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) levéltárában található megfigyelési anyag, illetve az ebből készült ‒ részben digitális, részben nyomtatott ‒ kiállítási rész.

A Jakubinyi György érsek áldásával újra látogathatóvá vált múzeum megnyitóján Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is jelen volt. Az eseményen elmondott beszédében Potápi többek között azt emelte ki, hogy

Márton Áront nem tudta megtörni a kommunista hatalom, ő fáradhatatlanul szót emelt a népéért, az elnyomottakért.

Az államtitkár ezt követően Csíkszék több helyszínére is ellátogatott, többek között Szépvízre és a hargitai megyeközpontban az FK Csíkszereda labdarúgócsapat székhelyére: a Székelyföldi Labdarúgó Akadémiának is helyet adó sportlétesítményben az államtitkár az FK Csíkszereda ‒ Brassói Kids Cenk U19-es labdarúgó-mérkőzésen elvégezhette a kezdőrúgást.

Márton Áronról

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A második világháborút lezáró párizsi béketárgyalások idején az erdélyi magyarság, a székelység önrendelkezésének egyik szószólója volt. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal, és félig legálisan működött – idézi fel az MTI.