
Két éve fogtak hozzá a múzeum felújításához
Fotó: Iochom Zsolt
Megnyitották a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot a hétvégén a püspök születésnapja alkalmából szervezett megemlékezésen. A szombati ünnep szentmisével kezdődött, majd felolvasták a Márton Áron püspök 1972. október 29-én Csíkszentdomokoson elmondott szentbeszédét.
2018. augusztus 26., 21:332018. augusztus 26., 21:33
2018. augusztus 26., 21:342018. augusztus 26., 21:34
A szentmise után először vetítették le nyilvánosan azt a négy perces filmfelvételt, amely Márton Áron püspökről készült 1972-ben. Kora délután aztán hivatalosan is megnyitották a Márton Áron Múzeumot, amelynek felújításához két éve fogtak hozzá. A mostanra megújult létesítményben a korábbiakhoz képest több új információ, irodalmi és képanyag érhető el Márton Áronról.
Az újdonságok közül a legjelentősebb a püspök nevére kiállított, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) levéltárában található megfigyelési anyag, illetve az ebből készült ‒ részben digitális, részben nyomtatott ‒ kiállítási rész.
A Jakubinyi György érsek áldásával újra látogathatóvá vált múzeum megnyitóján Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is jelen volt. Az eseményen elmondott beszédében Potápi többek között azt emelte ki, hogy
Az államtitkár ezt követően Csíkszék több helyszínére is ellátogatott, többek között Szépvízre és a hargitai megyeközpontban az FK Csíkszereda labdarúgócsapat székhelyére: a Székelyföldi Labdarúgó Akadémiának is helyet adó sportlétesítményben az államtitkár az FK Csíkszereda ‒ Brassói Kids Cenk U19-es labdarúgó-mérkőzésen elvégezhette a kezdőrúgást.
Márton Áronról
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A második világháborút lezáró párizsi béketárgyalások idején az erdélyi magyarság, a székelység önrendelkezésének egyik szószólója volt. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal, és félig legálisan működött – idézi fel az MTI.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány meghirdette a Zöldövezet program 20. kiadását, amelyben összesen 850 ezer lejjel támogatják civil szervezetek környezetvédelmi projektjeit.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.
Egy 60 éves székelyudvarhelyi kerékpáros férfi szenvedett halálos balesetet csütörtök este a 137-es megyei úton – tájékoztat a Hargita megyei rendőrség.
Nehézkesen halad a fizetett házi-, háztartási munkák elvégzését és az ilyen jellegű megbízásokat hivatalos mederbe terelő országos platform elterjedése. A magyarázat részben a munkavállalók magatartásában keresendő.
Több mint 55 ezer állampolgár írta alá a Declic Közösség petícióját az elektromos cigaretták összes fajtájának zárt nyilvános helyekről való kitiltásáról, követelve Alexandru Rogobete egészségügyi minisztertől, hogy módosítsa az idevágó jogszabályt.
Kábítószer és alkohol hatása alatt volt annak a Temes megyében balesetet szenvedett görög kisbusznak a sofőrje, amelyben hét ember vesztette életét – közölte csütörtökön az ügyben eljáró lugosi vádhatóság szóvivője.
A Romániai Megyei Jogú Városok Egyesülete (AMR) közleményben reagált a 2026-ra vonatkozó helyi adók és illetékek körül kialakult közvitára.
Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.
szóljon hozzá!