
Május végén pótolnák a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgáját. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Második napja tart az általános sztrájk a tanügyben, és egyelőre nem az látszik, hogy közeledne a megoldás. Közben mindenki a maga frontján teszi, amit tennie kell.
2023. május 23., 12:372023. május 23., 12:37
2023. május 23., 14:012023. május 23., 14:01
Szaktárca: május végén tartanák meg a hatodikosok országos képességfelmérőjét.
Tanügyi dolgozók: 150 ezerből kb. 70 ezer sztrájkol, sőt készek utcai tüntetéseket is tartani.
Miniszterelnök: ma a szülői és a diákszövetségeken a sor a tárgyalások sorában.
Diákok: nem a sztrájkoló tanárok jelentik a problémát, hanem a kormány.
Május 30-án és 31-én tartják meg a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgáját, amelyet az eredeti ütemterv szerint ezen a héten szerdán és csütörtökön kellett volna megszervezni – közölte kedden a tanügyminisztérium.
A tanügyminisztérium tájékoztatása szerint az országos képességfelmérő vizsgák ütemtervét módosító miniszteri rendelet hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben – írja az Agerpres hírügynökség, hozzátéve, hogy a módosítás értelmében a hatodik osztályosok nyelvi és kommunikációs készségeit május 30-án, kedden mérik fel, 31-én, szerdán pedig matematikából és természetismeretekből vizsgáznak.
Közben viszont folytatódik az általános sztrájk az oktatásban, a tanügyi alkalmazottak nagy utcai tüntetésekkel is fenyegetőznek, ha a kormány nem áll elő a problémáikat megoldó konkrét javaslatokkal.
„Figyelmeztetjük a román kormányt, hogy ha a közeljövőben nem foglalkozik komolyan a tanügyi sztrájk tárgyát képező problémák megoldásával, és nem tesz olyan javaslatokat, amelyeket a szakszervezeti tagok elfogadnak,
– szögezték le a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség képviselői hétfőn kiadott közös közleményükben.

Több megyéből is arról számoltak be a Székelyhonnak a tanügyi szakszervezet képviselői, hogy hétfőre a korábbinál is nagyobbra nőtt az általános sztrájk támogatottsága, még reggel is csatlakoztak a tiltakozáshoz pedagógusok.
A szakszervezetek az általuk képviselt tanügyi alkalmazottak nevében vasárnap
„Nincs szükségünk szociális segélyekre! Nem vagyunk szociális támogatásra szorulók! Tisztességes bérekre van szükségünk! Nem egyik napról a másikra döntöttünk a sztrájk mellett! Nem űzünk politikai játszmákat! Ez az iskolai közeg sztrájkja, a több mint 200 ezer tanügyi alkalmazott sztrájkja, akiknek elegük van abból, hogy a kormány semmibe veszi őket. Ez azoknak a sztrájkja, akik hangosan és világosan azt mondják most: ez így nem mehet tovább!
– üzenték a szakszervezetek.
A Victoria-palotában lezajlott egyeztetésen a kormány ösztönző bérpótlékokat ajánlott a kezdő tanároknak és a hátrányos helyzetű térségekben működő iskolákban rendes tanári állást betöltő pedagógusoknak, ugyanakkor fenntartotta a tanügyi kisegítő személyzet béremelésére vonatkozó korábbi ígéreteit.
A tanügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy az oktatási, a munkaügyi, a pénzügy-, valamint az európai projektekért és beruházásokért felelős minisztérium illetékesei megkezdték azoknak a jogszabályoknak a kidolgozását, amelyek megteremtik majd a jogi keretet a pályakezdő pedagógusoknak szánt bérkiegészítő bónuszok és a hátrányos helyzetű településeken oktató pedagógusoknak szánt ösztöntő bérpótlék folyósítására.

Hogyan zajlott az általános sztrájk első napja az iskolákban? Erről érdeklődtünk iskolaigazgatóknál, akik intézményvezetőként nem sztrájkolhatnak.
Marius Budăi munkaügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy a koalíció vezetői készek bármikor tárgyalni a tanügyi szakszervezetek képviselőivel. A kormánypalotában nyilatkozó tárcavezető azt mondta, a tanügyi alkalmazottak követeléseit figyelembe vevő intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet hétfőn este vagy kedd reggel nyilvánosságra kerül. Ha ezzel nem elégednek meg a tanárok, folytatják a tárgyalásokat.
A munkaügyi miniszter azt is elmondta, a közalkalmazottakra vonatkozó bértörvényről ez év július 15-éig egyeztetnek a Világbankkal; a kész tervezetet július 15-e és augusztus 31-e között vitatják meg a szakszervezetekkel, majd szeptember elsején a parlament elé kerül. A tervezet elfogadtatásának ütemtervét tehát lerövidítették, ezzel is jelezve, hogy
– jelentette ki Budăi.
Az általános sztrájk hétfőn kezdődött el a tanügyben több mint 150 ezer pedagógus és a kisegítő személyzet megközelítőleg 70 ezer tagja részvételével.
Folytatódik a párbeszéd a tanügyi szakszervezetekkel, mivel az oktatás továbbra is nemzeti prioritás a kormánykoalíció számára – jelentette ki kedden Nicolae Ciucă miniszterelnök, nyomatékosítva, hogy
„Ezért személyesen is elköteleztem magam, a képviselőház elnökével, Marcel Ciolacu úrral is tárgyaltam,
és gondoskodunk arról, hogy a párbeszédre támaszkodva megoldjuk a problémát” – jelentette ki a kormányfő.
Emlékeztetett, hogy a parlament megszavazta az új oktatási törvényeket, és azokat minél előbb, az új tanév elkezdéséig hatályba akarják léptetni. Rámutatott azonban, hogy
Azt is leszögezte, hogy részéről nem lenne tisztességes és helyes, hogy a kormányfőcserekor egy problémákkal megterhelt mandátumot adjon át a koalíciós partner miniszterelnöknek.
Elmondta még, hogy a kormányfőcsere után nem fogja átvenni a fejlesztési minisztérium vezetését.
A tanulószervezetek szerint a kormány „hazudik”, amikor azt állítja, hogy képviselőiket egyeztetésre hívta a tanárok általános sztrájkjával kapcsolatban.
A Konstanca, a Bákó, a Máramaros, a Temes megyei és a bukaresti tanulószervezetek közös közleményükben rámutattak, a kormány hivatalos keddi napirendjében az szerepel, hogy a kabinet képviselői 11 órától megbeszélést folytatnak a tanügyi sztrájkkal kapcsolatban a tanuló- és a szülői szervezetek képviselőivel.
– szögezték le. Úgy vélik, a kabinet így próbál változtatni a tanügyi sztrájkkal kapcsolatos közvélekedésen, „a gyermekeket és az országos vizsgákat használja fel”, hogy véget vessen a munkabeszüntetésnek.
Az öt tanulószervezet képviselői ugyanakkor
Azt írták, örülnek, hogy a tanáraik kiállnak magukért, és nem engedik, hogy a kormány csúfot űzzön belőlük. „Szolidárisak vagyunk a tanárainkkal, és
(...) Kérjük a kormánytól, hogy hagyjon fel a sztrájkkal kapcsolatos manipulációval. Nem a sztrájkoló tanárok jelentik a problémát, hanem a kormány” – szögezték le közleményükben.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
szóljon hozzá!