Akadtak olyanok is, akik korábban nem kívántak csatlakozni a sztrájkhoz, ám hétfőre meggondolták magukat, és a sztrájklista aláírásával kezdték a napot.

Ennek az ellenkezőjére is volt azonban példa: az egyik iskola alkalmazottai kiléptek a sztrájkból. A Székelyhonnak nyilatkozó szakszervezeti képviselők közül többen is úgy tapasztalják, hogy a szülők együttéreznek a tiltakozókkal, ennek jeleként értelmezik azt is, hogy többségük nem küldte iskolába gyerekét hétfőn. Az érdekvédelmi tömörülés hétfői közleményében manipulációs kísérletekre hívta fel a figyelmet, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna ezzel kapcsolatosan.

Hétfőn kevés diákot vittek iskolába

– mondta a munkabeszüntetés első napján Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei elnöke. A szakszervezet hétfőn, kevéssel dél előtt kiadott egy közleményt, amelyben egyebek mellett szűkszavúan a közösségi médiában és más nyilvános felületeken megjelenő manipulációra és félretájékoztatásra hívja fel a figyelmet, anélkül, hogy részletezné azokat.

Más megyékben előfordultak megfélemlítések és nyomásgyakorlás, hogy hagyják abba a sztrájkot – mondta el kérdésünkre a szakszervezet képviselője, arra is kitérve, hogy

A sztrájkról elmondta, hogy munkahelyükön kezdték meg a tiltakozást a tanügyi alkalmazottak hétfőn reggel, többen, mint amennyi alkalmazottal korábban számoltak, ugyanis

„Sokan vannak olyanok is, akik nem szakszervezeti tagok, de ők is csatlakoztak” – fogalmazott, megjegyezve azonban azt is, hogy ennek ellenére vannak olyan tanintézmények, ahol nem sztrájkolnak. Maros megyében kevés diákot vittek iskolába szüleik hétfőn, de akit elvittek, azoknak a felügyeletét biztosították a tanintézetekben – tájékoztatott a szakszervezet képviselője.

Most pontosan azt sem tudja, hány tagja van a térségben a tanügyi érdekvédelemnek, de az előzetes felméréskor a sztrájk támogatottsága 89,9 százalékos volt, ami azóta nőtt – közölte. A hozzá tartozó 72 oktatási egység mindegyikében sztrájk van.

Kocs Ilona ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy a szakszervezeti tervek szerint szerdától utcára vonulnak a sztrájkoló pedagógusok,

Ő még nem egyeztetett erről a helyi szakszervezeti felelősökkel, így még nem tudja, hogy Hargita megyében lesz-e ilyen tiltakozás, szerinte amúgy is a fővárosban van csak igazán értelme az utcai megmozdulásoknak. Úgy látja ő is, hogy

Néhol ez azt eredményezte, hogy az igazgató is belépett a szakszervezetbe.

A folytatásról egyébként minden iskolában a frissen megalakult sztrájkbizottságok döntenek – közölte Póra Fülöp.

A szakszervezet és a kormány képviselői között lezajlott hétvégi tárgyalások után úgy látja, sok ígéretet nem kapott az érdekvédelem, illetve úgy véli, hogy

Ha viszont veszélybe kerülnek a vizsgaidőpontok, az a szülők körében is a feszültségek növekedéséhez vezethet, noha az országos szülői szövetségek részéről is támogatást kaptak a tanügyi szakszervezetek a tiltakozást illetően – mondta.

korábban írtuk

Otthon maradt diákok, papírmunkázó tanárok

Hogyan zajlott az általános sztrájk első napja az iskolákban? Erről érdeklődtünk iskolaigazgatóknál, akik intézményvezetőként nem sztrájkolhatnak.

Napi három, esetleg négy órát töltenek munkahelyükön

Kovászna megyében minden oktatási egységben általános sztrájk zajlik hétfő reggeltől – tudtuk meg Nagy Gábortól. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Kovászna megyei elnöke elmondta, hogy

Mindössze egy napköziről tud, ahová 11 gyereket bevittek a szüleik, rájuk a nem sztrájkoló alkalmazottak vigyáztak – ilyen alkalmazottak egyébként Nagy Gábor szerint csak a napközikben vannak.

A tanügyi alkalmazottak viszont bementek, hiszen a tiltakozás a tanintézményekben zajlik, ám sokak számára kérdés volt, hogy meddig kell ott maradniuk.

– közölte az érdekvédelmi tömörülés képviselője.

Nagy Gábor is arról számolt be, hogy péntek óta nőtt a sztrájkhoz csatlakozók száma, csak abban az iskolában, amelyben ő tanít, 19-en írták alá a listát hétfő reggel. Így ott csak az igazgató nem sztrájkol, aki egyébként a tisztségéből adódóan nem is teheti ezt meg. Tud ő is arról, hogy az ország más részei érte nyomásgyakorlás a sztrájkolókat a tanfelügyelőség és egyes igazgatók részéről, de – mint mondta – Kovászna megyében nem történt ilyen.

– fogalmazott a Székelyhonnak egy Maros megyei többgyerekes szülő a hétfői napról.

Amint arról korábban már írtunk, a tanfelügyelőségek azt kérték az iskolaigazgatóktól, hogy folyamatosan kommunikáljanak a szülőkkel a sztrájk idején is.

– közölte megkeresésünkre hétfőn Hargita megye főtanfelügyelője, Demeter Levente.

Kérdésünkre azt is elmondta, a tanfelügyelőség nem kapott szülői panaszokat, és nem is tud ilyenekről, hiszen a tanintézményeknek csak azokról a panaszokról kell tájékoztatniuk a tanfelügyelőséget, amelyeket nem tudnak önállóan megoldani, vagy amelyek meghaladják a hatáskörüket. A sztrájkkal kapcsolatban azt is elmondta, hogy

Azonban úgy véli, jó, ha az iskolák kommunikálnak a szülőkkel, utóbbiak pedig tájékozódnak arról, hogy az adott iskolában a jelenlegi sztrájkhelyzetben van-e kapacitás a gyerekfelügyeletre.

Nem „szociális segélyt”, tisztességes béreket szeretnének

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Szakszervezet, valamint az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség hétfő délelőtti közös közleménye szerint

Ebben azt is közlik, hogy az általuk képviselt alkalmazottak nevében vasárnap elutasították a kormány „úgynevezett ajánlatát”, és kijelentik: nem szociális segélyt, hanem tisztességes béreket szeretnének. Továbbá, felhívják a figyelmet arra, hogy nem egyik napról a másikra döntöttek a sztrájk megszervezéséről, és hogy nem vesznek részt politikai játszmákban.

A romániai közoktatási rendszerben legutóbb 18 éve, 2005-ben volt legutóbb kiterjedt általános sztrájk, akkor három hétig tartott a munkakonfliktus. Volt ugyan három évvel később, 2008-ban is egy kisebb általános sztrájk, ám annak a támogatottsága nem haladta meg az ötven százalékot, és csak a tanintézmények egy részében tartották meg.