
Juhnyáj legel a fertőzött zóna környékén
Fotó: Erdély Bálint Előd
Több olyan juhász is van, aki télen, a törvény által tiltott időszakban is kihajtja a mezőkre a rá bízott nyájat, károsítva ezáltal a vadállományt és a mezőgazdasági területek tulajdonosait is. A probléma ugyanakkor fokozódik Udvarhelyszéken, hiszen a sertéspestissel fertőzött zónában is kószálnak juhok.
2020. január 27., 22:282020. január 27., 22:28
A törvény szerint december 6-a és április 24-e között tilos a jószágokat kihajtani a legelőkre – kivéve a pásztor által bérelt vagy a tulajdonban lévő területeken –, de vannak olyanok, akik a jogszabályt figyelmen kívül hagyva mégis megteszik ezt – fejtette ki lapunknak Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója. Mint mondta,
nem tarthatják mindig egy helyen, de ezt akkor sem kellene mindennap. Persze emellett az élelmezésükön is spórolni szeretnének, amiről már kevésbé beszélnek.
– fogalmazott a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója.
A legtöbb törvényszegővel annak ellenére is nehéz szót érteni, hogy 3000–6000 lejes büntetéssel sújthatják őket a hatóságok. Utóbbira pedig voltak is példák az elmúlt időszakban.
„Mi minden évben kimegyünk, elmondjuk a juhászoknak a kötelezettségeiket, és erről papírt íratunk alá velük. Ezután rendszerint többször is figyelmeztetjük őket, hogy törvényszegést követnek el, de vannak, akik ebből sem értenek. Mi nem akarjuk, hogy bárki is büntetésben részesüljön, de végső lépésként muszáj értesítenünk az erdőőrséget. Az öregek régen is tudták, hogy télen nem szabad legeltetni, és ezt be is tartották, most pedig törvény van erre, mégsem érdekel ez egyeseket” – így a szakember.
A földeken legelő nyáj nagy kárt okozhat a területalapú támogatásokért pályázó gazdáknak, akik emiatt önhibájukon kívül pénztől eshetnek el – magyarázta Mărmureanu-Bíró. A vadászok ellenzik is az állatok kihajtását, hiszen a kecskék és juhok rendszerint megeszik a fákról lehullott makkot és egyéb táplálékot, amit a vadak sínylenek meg. Egy másik probléma, hogy
„Sok esetben nem kapják el a vadakat, de már az is probléma, ha meghajtják azokat. Már most vannak olyan részek, ahol nem találni vadakat a kecskék vagy juhok legeltetése miatt” – közölte az igazgató.
Sajnos olyan juhászok is vannak, akik a sertéspestis miatt bevezetett korlátozásokat is figyelmen kívül hagyják, vagyis Gyepes környékén is legeltetnek – magyarázta az egyesület vezetője. Egyrészt tudni kell, hogy a háziállatok patáikon vihetik tovább a kórt, akár a lakott területekre is, másrészt az őrzőkutyák lakmároznak az elpusztult állatokból, és így terjesztik a betegséget.
„Noha mi az elmúlt időszakban nem találtunk fertőzött vaddisznótetemeket a környéken, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek. Tudni kell ugyanis, hogy az állatok a sűrűben rejtőznek el, amikor már nagyon megbetegedtek, és ott fognak elpusztulni. Mivel a fertőzött zónában – Gyepes nyolc kilométeres körzetében, szerk. megj. – hajtóvadászatot sem szabad rendezni, a vadőrök nehezebben bukkannak az elhullott állatokra, egy kutya viszont könnyedén kiszagolja azokat” – magyarázta a szakember.
A fertőzött zónában egyébként az elkövetkező két évben nem volna szabad kihajtani az állatokat, függetlenül attól, hogy az évnek milyen időszakában vagyunk. Legutóbb éppen a pestises terület biztonsági zónájában – amely a fertőzött térségtől számítva egy további 15 kilométeres sugarú kört tesz ki – kapott büntetést egy juhász. Noha utóbbi részen e hónap 15-e után megszüntették a sertéspestissel kapcsolatos korlátozásokat, a vadászati törvény továbbra is tiltja a legeltetést április 24-éig.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 12 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben, mindössze 64 kilométerre Sepsiszentgyörgytől.
Több mint 140 alkohol vagy drog hatása alatt vezető sofőrt füleltek le a rendőrök szombat éjjel, egy átfogó ellenőrző akció keretein belül.
Tragikus kimenetelű közúti baleset történt vasárnapra virradóra Câmpulungon: egy fiatalember életét vesztette.
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
Elsodort szombaton a lavina a Bucsecs-hegységben egy háromtagú csoportot, egyikük meghalt – tájékoztatott az Országos Hegyimentő Közszolgálat.
Az idei év első három hónapjában 669 közúti baleset történt, amelyek következtében 223 ember vesztette életét, 546-an pedig súlyos sérüléseket szenvedtek – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság szombati közleményéből.
2 hozzászólás