
Az emberi életre, a közbiztonságra, a mezőgazdasági termésre és az állatállományra is veszélyt jelent az egyre inkább elszaporodó medveállomány
Fotó: Barabás Ákos
Brüsszelben keresnek támogatást az egyre súlyosbodó medveproblémára Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye vezetői. Úgy vélik, „Bukarestben akkor kapják fel a fejüket, ha Brüsszelből kapnak egy intést”.
2019. november 26., 19:002019. november 26., 19:00
Kedden Sepsiszentgyörgyön Borboly Csaba Hargita megyei, Tamás Sándor Kovászna megyei, Péter Ferenc Maros megyei tanácselnökök, valamint Alexandru-Adrian Gabor, Brassó Megye Tanácsának alelnöke írták alá az Európai Parlament Petíciós Bizottságához benyújtandó folyamodványt. Ebben ismertetik, hogy az elszaporodott medveállomány egyre inkább veszélyezteti az emberéleteket, és a mezőgazdasági javak sincsenek biztonságban.
Ugyanakkor
Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke portálunknak elmondta, az évek óta tartó bukaresti lobbi mellett most Brüsszelben keresik a támogatást, mert tapasztalatuk szerint „Bukarestben akkor kapják fel a fejüket, ha Brüsszelből kapnak egy intést”.
A keddi sajtótájékoztató azzal kezdődött, hogy mind a négy megyéből bemutattak kisfilmet a településeken bóklászó medvékről. Szovátán, Viktóriavárosban, Málnásfürdőn és Tusnádfürdőn filmezték le az utcákon rohanó, kukázó, udvarokon élelem után kutató bocsos anyamedvéket. Az európai barnamedve-állomány kétharmada él Romániában, az országban számon tartott tízezer medve 80 százaléka Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyékben van, ez az élettér pedig már nem tudja eltartani a túlszaporodott populációt – szögezte le Tamás Sándor. Hozzátette, három hónap múlva már 1500 példánnyal lesz több, a medvék száma exponenciálisan növekszik.
– számolt be Borboly Csaba, a petíció kezdeményezője. Felidézte, hogy a múlt héten Csíkszeredában tartott munkamegbeszélését az Európai Nagyragadozó Platform és a Hargita megyei regionális platform. Jurgen Tack, az Európai Nagyragadozó Platform társelnöke felkérte a környezetvédelmi minisztériumot, hogy foglaljon állást medvekérdésben, mert a hallgatás nem megoldás.
– mondta Alexandru-Adrian Gabor, a megyei tanács alelnöke. Hozzátette, Brassópojánán kezdődik a síszezon, a versenyek, de nem tudják szavatolni a sízők biztonságát, hiszen fényes nappal járnak a medvék a pályákon.
Brassó megyében is évek óta gondot okoznak a településekre bejáró medvék. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A kérdés társadalmi megítélésén kell változtatni – hívta fel a figyelmet Péter Ferenc. Maros Megye Tanácsának elnöke rámutatott, amikor a házától kétszáz méterre kétgyermekes édesapát ölt meg a medve, az csak egy napig volt sajtótéma, ám amikor az elütött, sérült medve 18 órán keresztül szenvedett az út mellett, mert a bukaresti minisztérium nem adott kilövési engedélyt, egy hétig foglalkozott a témával a román sajtó.

Elgázoltak egy medvét szombaton este Parajd és Szováta között. Emberi sérülés nem történt, a nagyvad viszont megsebesült, az út szélén fekszik, a helyszínre kivezényelt egységek számára komoly kihívást jelent a vadállat elszállítása, semlegesítése.
„Nincs az rendben, hogy ha egy medvét meglőnek, 40 ezer eurós eszmei károkozás miatt indítanak eljárást, viszont az emberélet nem ér semmit, senkit nem érdekel, mi lesz a két gyerekkel, akiknek meghalt az édesapjuk” – mondta a Maros megyei közgyűlés elnöke. A sajtótájékoztatón bejelentkezett Brüsszelből Vincze Loránt EP-képviselő, aki elmondta, december 5-én a Németországban és Lengyelországban túlszaporodott és jelentős károkat okozó farkasokról lesz megbeszélés, javasolni fogja, hogy a romániai medvekérdést is tűzzék napirendre.
Balról: Péter Ferenc, Tamás Sándor, Alexandru-Adrian Gabor és Borboly Csaba
Fotó: Bíró Blanka
Nincs európai modell, amit alkalmazni lehetne, sajátos romániai modellt kell kidolgozni, elsősorban az emberélet és a javak védelmében, valamint a barnamedve állomány védelmében is – mondta az EP-képviselő. A petíciót regisztrálták az EP oldalán, azt a petícióbizottság elemzi, majd a kivonata megjelenik az EP hivatalos oldalán, akkor minden állampolgár aláírásával támogathatja, a kezdeményezők abban bíznak, hogy ezt majd sokan meg is teszik.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
1 hozzászólás