
Az emberi életre, a közbiztonságra, a mezőgazdasági termésre és az állatállományra is veszélyt jelent az egyre inkább elszaporodó medveállomány
Fotó: Barabás Ákos
Brüsszelben keresnek támogatást az egyre súlyosbodó medveproblémára Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye vezetői. Úgy vélik, „Bukarestben akkor kapják fel a fejüket, ha Brüsszelből kapnak egy intést”.
2019. november 26., 19:002019. november 26., 19:00
Kedden Sepsiszentgyörgyön Borboly Csaba Hargita megyei, Tamás Sándor Kovászna megyei, Péter Ferenc Maros megyei tanácselnökök, valamint Alexandru-Adrian Gabor, Brassó Megye Tanácsának alelnöke írták alá az Európai Parlament Petíciós Bizottságához benyújtandó folyamodványt. Ebben ismertetik, hogy az elszaporodott medveállomány egyre inkább veszélyezteti az emberéleteket, és a mezőgazdasági javak sincsenek biztonságban.
Ugyanakkor
Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke portálunknak elmondta, az évek óta tartó bukaresti lobbi mellett most Brüsszelben keresik a támogatást, mert tapasztalatuk szerint „Bukarestben akkor kapják fel a fejüket, ha Brüsszelből kapnak egy intést”.
A keddi sajtótájékoztató azzal kezdődött, hogy mind a négy megyéből bemutattak kisfilmet a településeken bóklászó medvékről. Szovátán, Viktóriavárosban, Málnásfürdőn és Tusnádfürdőn filmezték le az utcákon rohanó, kukázó, udvarokon élelem után kutató bocsos anyamedvéket. Az európai barnamedve-állomány kétharmada él Romániában, az országban számon tartott tízezer medve 80 százaléka Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyékben van, ez az élettér pedig már nem tudja eltartani a túlszaporodott populációt – szögezte le Tamás Sándor. Hozzátette, három hónap múlva már 1500 példánnyal lesz több, a medvék száma exponenciálisan növekszik.
– számolt be Borboly Csaba, a petíció kezdeményezője. Felidézte, hogy a múlt héten Csíkszeredában tartott munkamegbeszélését az Európai Nagyragadozó Platform és a Hargita megyei regionális platform. Jurgen Tack, az Európai Nagyragadozó Platform társelnöke felkérte a környezetvédelmi minisztériumot, hogy foglaljon állást medvekérdésben, mert a hallgatás nem megoldás.
– mondta Alexandru-Adrian Gabor, a megyei tanács alelnöke. Hozzátette, Brassópojánán kezdődik a síszezon, a versenyek, de nem tudják szavatolni a sízők biztonságát, hiszen fényes nappal járnak a medvék a pályákon.
Brassó megyében is évek óta gondot okoznak a településekre bejáró medvék. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A kérdés társadalmi megítélésén kell változtatni – hívta fel a figyelmet Péter Ferenc. Maros Megye Tanácsának elnöke rámutatott, amikor a házától kétszáz méterre kétgyermekes édesapát ölt meg a medve, az csak egy napig volt sajtótéma, ám amikor az elütött, sérült medve 18 órán keresztül szenvedett az út mellett, mert a bukaresti minisztérium nem adott kilövési engedélyt, egy hétig foglalkozott a témával a román sajtó.

Elgázoltak egy medvét szombaton este Parajd és Szováta között. Emberi sérülés nem történt, a nagyvad viszont megsebesült, az út szélén fekszik, a helyszínre kivezényelt egységek számára komoly kihívást jelent a vadállat elszállítása, semlegesítése.
„Nincs az rendben, hogy ha egy medvét meglőnek, 40 ezer eurós eszmei károkozás miatt indítanak eljárást, viszont az emberélet nem ér semmit, senkit nem érdekel, mi lesz a két gyerekkel, akiknek meghalt az édesapjuk” – mondta a Maros megyei közgyűlés elnöke. A sajtótájékoztatón bejelentkezett Brüsszelből Vincze Loránt EP-képviselő, aki elmondta, december 5-én a Németországban és Lengyelországban túlszaporodott és jelentős károkat okozó farkasokról lesz megbeszélés, javasolni fogja, hogy a romániai medvekérdést is tűzzék napirendre.
Balról: Péter Ferenc, Tamás Sándor, Alexandru-Adrian Gabor és Borboly Csaba
Fotó: Bíró Blanka
Nincs európai modell, amit alkalmazni lehetne, sajátos romániai modellt kell kidolgozni, elsősorban az emberélet és a javak védelmében, valamint a barnamedve állomány védelmében is – mondta az EP-képviselő. A petíciót regisztrálták az EP oldalán, azt a petícióbizottság elemzi, majd a kivonata megjelenik az EP hivatalos oldalán, akkor minden állampolgár aláírásával támogathatja, a kezdeményezők abban bíznak, hogy ezt majd sokan meg is teszik.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség kérelmének, és a vonatkozó per jogerős lezárásáig felfüggesztette a közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatos eljárást.
A Segesvári Középkori Fesztivál Románia legnagyobb ilyen rendezvénye. Idén július 24-26. közt várják a több mint 25 ezer látogatót az óváros falai közé, ahol először lép fel a Debreceni Történelmi Korok Hagyományőrző Egyesület is harci bemutatókkal.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismét figyelmeztetett, hogy továbbra is terjednek olyan SMS-ek, amelyekben csalók állítólagos bírságok vagy elmaradt befizetések rendezésére szólítják fel a címzetteket.
Megharapott egy veszélyesnek minősített kutya egy 26 éves férfit hétfőn Csíkszeredában, a Tudor Vladimirescu utcában. A sérültet kórházba szállították, az ügyben pedig büntetőeljárás indult.
Az oktatási minisztérium közvitára bocsátott kedden egy kormányhatározat-tervezetet, amely szerint pénzjutalomban részesítik a 2026. június-júliusi országos vizsgákon tízes átlagot elért diákokat.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy a fekete-tengeri gázkitermelés Romániát az Európai Unió legnagyobb földgáztermelőjévé teszi.
Hetvenkét órája dolgoznak a vízszolgáltató ügyeletesei Szászrégenben, ahol meghibásodott az a nagyméretű vízvezeték, ami az üzemből ellátja a várost. Az illetékesek szerint kedd estig megoldódhat a probléma.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás a lakáspiac élénkülésének időszakában történt, hatásai pedig az egész gazdaságban érezhetők – vélik ingatlanpiaci tanácsadók.
Két, alkohol befolyása alatt vezető sofőrrel szemben intézkedtek vasárnap a Hargita megyei rendőrök. Egy székelyudvarhelyi férfi ellen büntetőeljárás indult, míg egy jogosítvány nélkül vezető csíkkozmási férfit 24 órára őrizetbe vettek.
Az év első öt hónapjában 13,62 százalékkal 3146-ra nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 2769-ről – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal honlapján kedden közzétett adatokból.
1 hozzászólás