
Az emberi életre, a közbiztonságra, a mezőgazdasági termésre és az állatállományra is veszélyt jelent az egyre inkább elszaporodó medveállomány
Fotó: Barabás Ákos
Brüsszelben keresnek támogatást az egyre súlyosbodó medveproblémára Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye vezetői. Úgy vélik, „Bukarestben akkor kapják fel a fejüket, ha Brüsszelből kapnak egy intést”.
2019. november 26., 19:002019. november 26., 19:00
Kedden Sepsiszentgyörgyön Borboly Csaba Hargita megyei, Tamás Sándor Kovászna megyei, Péter Ferenc Maros megyei tanácselnökök, valamint Alexandru-Adrian Gabor, Brassó Megye Tanácsának alelnöke írták alá az Európai Parlament Petíciós Bizottságához benyújtandó folyamodványt. Ebben ismertetik, hogy az elszaporodott medveállomány egyre inkább veszélyezteti az emberéleteket, és a mezőgazdasági javak sincsenek biztonságban.
Ugyanakkor
Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke portálunknak elmondta, az évek óta tartó bukaresti lobbi mellett most Brüsszelben keresik a támogatást, mert tapasztalatuk szerint „Bukarestben akkor kapják fel a fejüket, ha Brüsszelből kapnak egy intést”.
A keddi sajtótájékoztató azzal kezdődött, hogy mind a négy megyéből bemutattak kisfilmet a településeken bóklászó medvékről. Szovátán, Viktóriavárosban, Málnásfürdőn és Tusnádfürdőn filmezték le az utcákon rohanó, kukázó, udvarokon élelem után kutató bocsos anyamedvéket. Az európai barnamedve-állomány kétharmada él Romániában, az országban számon tartott tízezer medve 80 százaléka Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyékben van, ez az élettér pedig már nem tudja eltartani a túlszaporodott populációt – szögezte le Tamás Sándor. Hozzátette, három hónap múlva már 1500 példánnyal lesz több, a medvék száma exponenciálisan növekszik.
– számolt be Borboly Csaba, a petíció kezdeményezője. Felidézte, hogy a múlt héten Csíkszeredában tartott munkamegbeszélését az Európai Nagyragadozó Platform és a Hargita megyei regionális platform. Jurgen Tack, az Európai Nagyragadozó Platform társelnöke felkérte a környezetvédelmi minisztériumot, hogy foglaljon állást medvekérdésben, mert a hallgatás nem megoldás.
– mondta Alexandru-Adrian Gabor, a megyei tanács alelnöke. Hozzátette, Brassópojánán kezdődik a síszezon, a versenyek, de nem tudják szavatolni a sízők biztonságát, hiszen fényes nappal járnak a medvék a pályákon.
Brassó megyében is évek óta gondot okoznak a településekre bejáró medvék. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A kérdés társadalmi megítélésén kell változtatni – hívta fel a figyelmet Péter Ferenc. Maros Megye Tanácsának elnöke rámutatott, amikor a házától kétszáz méterre kétgyermekes édesapát ölt meg a medve, az csak egy napig volt sajtótéma, ám amikor az elütött, sérült medve 18 órán keresztül szenvedett az út mellett, mert a bukaresti minisztérium nem adott kilövési engedélyt, egy hétig foglalkozott a témával a román sajtó.

Elgázoltak egy medvét szombaton este Parajd és Szováta között. Emberi sérülés nem történt, a nagyvad viszont megsebesült, az út szélén fekszik, a helyszínre kivezényelt egységek számára komoly kihívást jelent a vadállat elszállítása, semlegesítése.
„Nincs az rendben, hogy ha egy medvét meglőnek, 40 ezer eurós eszmei károkozás miatt indítanak eljárást, viszont az emberélet nem ér semmit, senkit nem érdekel, mi lesz a két gyerekkel, akiknek meghalt az édesapjuk” – mondta a Maros megyei közgyűlés elnöke. A sajtótájékoztatón bejelentkezett Brüsszelből Vincze Loránt EP-képviselő, aki elmondta, december 5-én a Németországban és Lengyelországban túlszaporodott és jelentős károkat okozó farkasokról lesz megbeszélés, javasolni fogja, hogy a romániai medvekérdést is tűzzék napirendre.
Balról: Péter Ferenc, Tamás Sándor, Alexandru-Adrian Gabor és Borboly Csaba
Fotó: Bíró Blanka
Nincs európai modell, amit alkalmazni lehetne, sajátos romániai modellt kell kidolgozni, elsősorban az emberélet és a javak védelmében, valamint a barnamedve állomány védelmében is – mondta az EP-képviselő. A petíciót regisztrálták az EP oldalán, azt a petícióbizottság elemzi, majd a kivonata megjelenik az EP hivatalos oldalán, akkor minden állampolgár aláírásával támogathatja, a kezdeményezők abban bíznak, hogy ezt majd sokan meg is teszik.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Hargita megye 83 tanintézetének több mint 220 kapcsolódó intézménye részesül új bútorzatban, taneszközökben és korszerű digitális felszerelésekben, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatásából.
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa tájékoztatást tett közzé a 2026. április 12-én esedékes magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatban a külhoni szavazókat érintő határidőkről és tudnivalókról.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden bejelentette, ellenzi a kórházi és a mentőszolgálati egészségügyi személyzet fizetésének 10 százalékos csökkentését.
A nagyszebeni törvényszékről a vajdahunyadira helyezik át az adóhatóság (ANAF) és a Iohannis család közötti per tárgyalását.
A kormány elfogadja a közigazgatást érintő intézkedéscsomagot, de „korrekt feltételek mellett”, és az a központi és a helyi közigazgatásra egyaránt kiterjed – jelentette ki Sorin Grindeanu kedden.
Színészek vonultak utcára Marosvásárhelyen az új minisztériumi szabályok ellen tiltakozva, amelyek a művészek munkaidejének nyilvántartását írják elő. Úgy vélik, a rendelet félreérti, és mereven szabályozza az alkotói munkát.
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy szükség van egy egységes bértörvényre, amelynek azonban a fizetésemelések mellett indokolt esetekben bércsökkentésekről is rendelkeznie kell.
A Kanta Szakképző Központban a Magyar Kormány támogatásával középiskolások számára életpálya-tervező, pályaorientációs foglalkozásokat, illetve mesterséges intelligencia használati képzést indítanak – jelentették be kedden Kézdivásárhelyen.
Tíznapos szabadságot vett ki az alkotmánybíróság egyik bírája, ezért a testület szerdán várhatóan ismét elhalasztja a döntéshozatalt a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
1 hozzászólás