
Sokan ehetetlennek tartják a teljes kiőrlésű lisztből készült kiflit
Fotó: Gecse Noémi
Egyelőre tizenegy település jelezte Maros megyében, hogy önállóan kívánja megszervezni az iskolások tej- és kifliprogramját, hogy előnyben részesülhessenek a helyi pékségek, tejgyárak termékei. Marosvásárhelyen pénteken döntenek erről, a tervezet szerint a megyeközpont nem akarja saját kézbe venni a szolgáltatást.
2021. március 10., 17:402021. március 10., 17:40
2021. március 10., 20:432021. március 10., 20:43
Annak ellenére, hogy csak részben volt fizikai jelenlétű oktatás az iskolákban, Maros megyében sok gyermek és szülő panaszkodott a tej- és kifliprogram részeként biztosított termékekre. Hiszen – mint többen is mondták – a teljes kiőrlésű lisztből, kevés zsiradékkal készült kifli és keksz szinte ehetetlen,
Több alkalommal is írásos panaszt nyújtottak be a tanfelügyelőségre, a megyei önkormányzathoz és a fogyasztóvédelemhez, mindhiába. Azt a választ kapták, hogy
Idén nyáron a Maros megyei önkormányzat újra versenytárgyaláson fogja kiválasztani azokat a gyártókat, amelyek az elkövetkező tanévekben biztosítják majd a tejet és kiflit. Jelenleg gyűjtik a helyi önkormányzatoktól azokat a tanácsi határozatokat, amelyek kimondják, hogy egy-egy önkormányzat maga szeretné megszervezni ezt a szolgáltatást, vagy továbbra is rábízza ezt a megyei tanácsra.
Mint Bálint Erika, a Maros megyei önkormányzat sajtóirodájának képviselője a Székelyhonnak elmondta, egyelőre tizenegy település jelezte, hogy saját kezébe veszi ezt a kérdést, és biztosítja az iskoláskorú gyermekeknek a tízórait. Vannak olyan települések, ahol már több éve így járnak el, például Nyárádszeredában, de Kibéd, Koronka, Nyárádremete, Gernyeszeg, Makfalva, Sóvárad, Backamadaras, Kerelőszentpál, Csíkfalva és Nyárádszentlászló is egyénileg fogja kiválasztani a pékséget, valamint a tejtermékeket és az almát biztosító cégeket.
Azok a polgármesteri hivatalok, amelyek már korábban is egyénileg oldották meg a tej- és kifliprogramot, azért választották ezt a lehetőséget, mert bár több utánajárással és odafigyeléssel jár, a gyermekek friss és helyi, környékbeli termékeket kapnak, amivel alapvetően elégedettek.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselők pénteki rendkívüli ülésükön döntenek arról, hogy melyik utat választják. A városháza honlapján már olvasható a Soós Zoltán polgármester által beterjesztett, a városháza iskolákért felelős igazgatója által összeállított tervezet, amely arról szól, hogy a város nem kívánja önállóan biztosítani a gyermekek tízóraiját a 2021–2022-es, illetve a 2022–2023-as tanévekben. Az indoklásban szűkszavúan annyi áll, amennyiben a megyei tanács bonyolítja le, akkor alacsonyabb áron tudják megvenni a kiflit, kekszet és tejet.
Az sem mellékes tényező ebben az ügyeben, noha a határozattervezetben ez nem szerepel, hogy
Az RMDSZ-frakció vezetője, Frunda Csenge a Székelyhonnak azt mondta, hogy még nem egyeztettek ebben a kérdésben a frakció tagjai, de mindenképpen figyelembe fogják venni azokat a szülői véleményeket, amelyek eljutottak hozzájuk ebben a kérdésben.
A Szabad Emberek Pártjának képviselője, Radu Bălaş a Székelyhonnak elmondta, tavaly, amikor hasonló döntésre került sor, a városháza szakemberei megindokolták, hogy miért előnyösebb a megyeközpont számára, ha a megyei tanács bonyolítja le a tej- és kifliprogramot. Ezért tavaly ő megszavazta, hogy a megyei tanácsra bízzák a programot.
„Az indoklás függvényében fogok majd dönteni, hogy elfogadom vagy sem a beterjesztett határozatot. Ha logikus az, hogy átadjuk a megyei tanácsnak, akkor én is támogatom a napirendre tűzött tervezetet. A fő döntéshozó úgyis a tizenegy RMDSZ-es tanácsos és az egyik alpolgármestert adó liberális frakció. Ők ígértek változást” – fejtette ki Radu Bălaş. Soós Zoltán polgármester azt ígérte, hogy csütörtöki sajtótájékoztatóján fejti ki véleményét ebben a kérdésben.
Próbálnak helyi termékeket biztosítani
Hargita megyében a megyei önkormányzat már a korábbi években megszervezett közbeszerzések alkalmával is próbált helyi cégekkel szerződést kötni, hogy a diákok friss és jó minőségű termékeket kaphassanak. Több településen, többek között Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is egy Hargita megyei cég biztosítja a kiflit, és ezekre nem érkezett panasz. Mi több, már az is előfordult, hogy a Hargita megyei tanács a szülőktől és az iskolák vezetőségétől kapott írásos panaszok nyomán szerződést bontott a rossz minőségű termékeket biztosító céggel, hiszen ezt lehetővé teszi az érvényben lévő törvénykezés is.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
szóljon hozzá!