Vizsgálni kellene a levegőszennyezettség összefüggéseit Marosvásárhelyen

A Marosvásárhelyről származó főorvos a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) meghívására tartott nemrég előadást szülővárosában.

A pulmonológus, onkológus főorvossal többek között azokat az adatokat ismertettük, melyeket egy szeptember 22-én szervezett közvitán mutattak be. Az akkori rendezvényen jelen lévő Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára azt állította, hogy az Azomureș vegyipari kombinát az ország egyik legnagyobb szennyezője. Az is elhangzott, hogy az országos statisztikai adatok értelmében Maros megyében a legnagyobb a légúti betegségek miatti elhalálozások aránya, mintegy kétszerese az országos átlagnak. A megyében mintegy 30 ezer kisgyerek szenved valamilyen légúti megbetegedésben.

A főorvos először magyarországi példát említett. Elmondta: a COPD (idült hörghurut) kialakulásában a dohányzás mellett a környezet, a légszennyeződés is közrejátszik. „Statisztikák születtek arról, hogy például Pesten, a körúton lévő óvodában az asztmás gyerekek száma az átlagnál lényegesen magasabb. Ugyanakkor mi is tapasztaljuk a klinikán, hogy szmogriadók esetében sokkal több személy lesz rosszabbul a már beteg COPD-ben szenvedők közül, és kerül kórházba” – fogalmazott a főorvos.

Máthé Csaba kifejtette: a légszennyeződés mindenképpen közrejátszik a pulmonológiai betegségek kialakulásában, hiszen belélegezzük a káros anyagokat, de a megengedett értékeket európai uniós és országos szabványok szabályozzák. A pulmonológus elmondta: nem ismeri az itteni szabványokat, és nem tudja pontosan azt sem, hogy milyen káros anyagokat és milyen koncentrációban bocsát ki a kombinát, de egy vegyi üzem által kibocsátott káros anyagokat biztos, hogy nem szerencsés, ha a lakosság belélegzi. „Ha a légúti betegségek, az elhalálozások aránya kétszerese az országos átlagnak, elviekben a kombinát jelenléte magyarázhatja ezt. Mert ha belegondolunk: ugyanarról a lakosságról van szó, mint az ország bármely más hasonló méretekkel rendelkező városában, a szokások, a közlekedési viszonyok hasonlók, de akkor itt valami plusz faktornak kell lennie, ami befolyásolja az országos átlagtól eltérő mortalitási rátát” – elemzett a főorvos. Hangsúlyozta: egyértelmű környezeti tanulmányokra, epidemiológiai vizsgálatokra és pontos statisztikákra lenne szükség, hogy bizonyítható legyen, mennyire káros a műtrágyagyártó üzem. Továbbá azt is pontosan kellene tudni, hogy van-e olyan további üzem a környéken, amely az egészségre nézve káros anyagokat bocsáthat ki.

Vizsgálat és összehasonlítás tárgya lehet például, tekintettel a kombinát több évtizedes múltjára, hogy mekkora volt a szennyezés és a megbetegedések száma mondjuk harminc évvel ezelőtt. Meg lehetne vizsgálni azt is, hogy azok a mai 50 éves körüli személyek, akik harminc éve szívják be a vásárhelyi, kombinát által szennyezett levegőt, milyen egészségi állapotban vannak. Az is biztos, hogy aki dohányzik, az hatványozottan ki van téve annak, hogy tüdőbetegséget kapjon, hívta fel a figyelmet a szakember.

A főorvos rámutatott arra, hogy a COPD-ben szenvedő betegek száma sem mindig reális. Függ attól, hogy mennyi ember megy el szűrésre, mert az enyhébb stádiumban alig vannak panaszok, csak esetleg a lépcsőn járáskor fullad az illető személy. Ha egy jó tüdőgyógyász vagy pulmonológiai hálózat van adott területen, akkor a betegség diagnosztizálásának nagyobb az esélye. „De hogyha ugyanolyan adottságok mellett, reális statisztikával több a légúti megbetegedések száma, akár gyerekeknél, akár felnőtteknél, az egyértelműen valamilyen további károsító tényező jelenlétére utal” – hangsúlyozta a szakember.