Nagyjából a politikai korteskedésről és a Románia számára lehangoló statisztikai adatok bemutatásáról szólt a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) Marosvásárhelyen szervezett soros, egyben évzáró konferenciája. Míg az RMDSZ jelöltjei önmaguk és szervezetük gazdasági intézkedéseit próbálták kedvező fényben feltüntetni, a szakelőadók a hazai üzleti élet válságos állapotára hívták fel a figyelmet.
2012. november 25., 12:252012. november 25., 12:25
Jöttek, mondtak, mentek
A gazdasági konferencia első negyven percében jobbára a politikai reklám kapott helyet. Annak ellenére, hogy a pártatlanságra törekedő szervezők mindkét romániai magyar versenypárt képviselőit meghívták, végül csak az RMDSZ két csúcspolitikusa tartott előadást.
Az elmúlt két évtizedben Romániában a legtöbb átgondolatlan döntés a tanügyi politikában született, ez pedig közvetett módon a gazdaságot is érintette – vélekedett Borbély László, hozzátéve, hogy ahány miniszter megfordult az oktatási tárca élén, annyi elképzelést, stratégiát kísérleteztek ki a diákokon. Így történhetett meg például a szakoktatás lefejezése. Egy dologban azonban valamennyi tárcavezető egységesen munkálkodott: a rendszer minél több tananyaggal tömje a gyerekek fejét. „Nálunk az a lényeg, hogy a gyermek minél többet tanuljon. Senkit nem érdekelt, hogy abból mi a hasznos tudnivaló és mi nem. Az sem számít, hogy a tananyag közel kilencven százalékát elfelejti” – mutatott rá az oktatási rendszer logikátlanságaira Borbély. A politikus szerint szinte megmagyarázhatatlan, hogy az eltelt közel huszonhárom év alatt a hazai oktatásért felelős személyek nem igazodtak a körülöttünk lévő államokban történt változásokhoz.
Előadása második felében, Borbély László áttért az RMDSZ gazdaságserkentő intézkedéseinek felleltározására, emlékeztetve a teremben lévő vállalkozókat, hogy az RMDSZ volt az, amely többek között kiharcolta a kis- és középvállalkozók által igénybe vehető Kogălniceanu-kártya bevezetését, az ifjú gazdák támogatását, a fiatalokat alkalmazó cégek támogatását valamint az Első Ház program beindítását. „Hogy működik a rendszer vagy sem, az már más kérdés” – fűzte hozzá.
A kampány ízű előadássorozatot az RMDSZ másik jelöltje, Frunda György folytatta, hangsúlyozván, hogy a szövetségnek és személyesen neki köszönhetők azok az intézkedések, melyek a gazdaság fellélegeztetéséhez vezettek. Példaként a minimális adó eltörlését és a januártól alkalmazandó utólagos áfabefizetést említette, amit ő maga javasolt. Frunda arra is kitért, hogy a kormányváltást követő fél évben lényegesen nőtt a külföldi beruházások aránya. Mondandójuk befejeztével a politikusok és stábjaik nyomban továbbálltak. „Elnézést, de kampányban vagyunk” – magyarázta egy meghívott előadótól kissé szokatlan gesztust Frunda György.
Elgondolkodtató statisztikák
A politikusoktól eltérően, Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója és egyben a RMÜE elnöke másként érzékeli a gazdaságserkentő intézkedések hatását. A pénzügyi szakember, az ország jelenlegi gazdasági helyzetét elemezve úgy fogalmazott, hogy egy ketyegő bomba, amire nagyon oda kellene figyelni. Szerinte annak ellenére, hogy a lakosság átlagéletkorára vonatkozó mutatók nagyon szépek, a kép csaló, hiszen a fiatalok közül nagyon sokan külföldön találtak munkát. A foglalkoztatás szempontjából a mutatók alapján a lakosság 29 százaléka mezőgazdaságból él. „Ez részben azt jelenti, hogy óriási annak a tömegnek az aránya, amely fizikai munkával biztosít önmaga és családja számára megélhetést, illetve azt is, hogy az így megtermelt GDP nagyon függ az időjárás szeszélyeitől” – fejtette ki Diósi.
A romániai kis- és középvállalkozások helyzetét elemző RMÜE-elnök néhány érdekes statisztikai adattal alátámasztott jelenségre hívta fel a figyelmet. Például Romániában két hét alatt be lehet jegyezni egy céget, míg egy másik volt szocialista államban, Lengyelországban kétszer ennyi időbe telik a vállalkozás létrehozása. A hitelfelvételi lehetőségek is egyszerűbbek és jobbak, mint a környező országokban. Ennek ellenére a külföldi befektetők mégis Varsót részesítik előnyben Bukaresttel szemben. Norvégiában a befektetések megtérülési rátája mintegy 90 százalékos, nálunk viszont a harmincat sem éri el. A hazai kis- és középvállalatok működtetői a válság idézte belső kereslet csökkenése mellett a barátságtalan gazdasági környezetre panaszkodnak. Egy felmérés szerint ezek közül első sorban a túlzott fiskalitásban, a bürokráciában és az inflációban látják vállalkozásuk fékezőelemeit. Ezzel is magyarázható, hogy a romániai KKV-któl befolyt adók nem csak az uniós átlagtól, de a szerbiai, sőt moldvai szinttől is elmaradnak.
Győrfy Lehel Zoltán, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára bizonyos számadatok megtévesztő hatására hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy tévhit, hogy minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb a kezdő vállalkozói aktivitás. „Nagyon sok kényszervállalkozót találunk a kevésbé fejlett országokban. A válság hatására ezek száma azonban világszerte nőtt az utóbbi két-három évben” – mutatott rá a kolozsvári egyetem közgazdaság és gazdálkodástudományi kar adjunktusa. Győrfy egy 2200 fős mintán elvégzett felmérés eredményeit is megosztotta. Ezekből egyebek mellett kiderült, hogy 2007 óta a hazai potenciális vállalkozók aránya duplájára nőtt, azonban a csődbe jutott vállalkozások száma is megkétszereződött. Érdekes és egyben elgondolkodtató adat az is, hogy a romániai lakosság közel 60 százaléka azt szeretné, ha mindenkinek egységes életszínvonala lenne. Öt évvel ezelőtt ez az arány még ötven százalék alatt mozgott a kommunizmus elvein alapuló elképzelés. „Ebből is kitűnik, hogy létezik egy nosztalgikus, a múltba tekintő hangulat, ami semmiként nem vall vállalkozóbarát szellemre” – kommentálta a felmérés eredményeit a BBTE oktatója. Győrfy mesteriző diákja, Major Tamás az üzleti élet „napos oldalára” hívta fel a figyelmet. Szerinte romániai magyar kisvállalkozók számára helyzetelőnyt jelenthet, hogy – akár már az egyetemi évek alatt – információt, tudást és tapasztalatot anyanyelvükön vehetnek át Magyarországról.
Egyirányúvá alakítják Marosvásárhelyen a Papiu utcát a Negoj és a Hosszú utca közötti útszakaszon.
Szombaton fél tíztől fogadják az első korcsolyázókat a marosvásárhelyi várba felállított szabadtéri jégpályán. A hivatalos megnyitó csak december 5-én lesz.
Hat utas érintett abban a péntek reggeli autóbalesetben, amely Maros és Hargita megye határánál Szalárdon történt.
A gyalogosok fegyelmezettlensége miatti baleseteket szeretnék elkerülni, ezért oktató jelleggel tájékoztattak, illetve szabálysértő járókelőket bírságoltak az elmúlt héten – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
Megtöltötték a marosvásárhelyi városháza nagytermét azok a lakók, akik a közlekedési bizottság döntéseihez kívántak hozzászólni. Az egyik vitatott témát a Kövesdomb lakónegyed egyes utcáinak egyirányúvá alakítása képezte.
Több jármű forgalmi engedélyét is bevonták a rendőrök a hétvégén Szászrégenben, ahol átfogó ellenőrzést végeztek. 128 személyt igazoltattak, 38 járművet állítottak meg és ellenőriztek, továbbá hat kereskedelmi egységet is vizsgáltak.
Kiosztották a 33. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjait Marosvásárhelyen. A fesztivál fődíját idén egy magyar rendező alkotása nyerte el.
Ismét virágkorát éli az a fajáték, amely egy madzaggal összekötött kalapácsszerű részből és egy lyukas golyóból áll. A kendama játék azonban több iskolában tiltólistára került sérülésveszélyre hivatkozva.
Idén országszerte már 150 tűzeset történt lakóépületekben, ebből 54 esetet a tisztítatlan vagy hibás kémény okozott, és két halálos áldozatot is követeltek már a lakástüzek idén Maros megyében. A megelőzésre hívták fel a figyelmet a tűzoltók.
Marosvásárhelyen december 5-én, a Mikulás érkezésének napján nyitják meg a karácsonyi vásárt a Színház téren.
szóljon hozzá!