Nagyjából a politikai korteskedésről és a Románia számára lehangoló statisztikai adatok bemutatásáról szólt a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) Marosvásárhelyen szervezett soros, egyben évzáró konferenciája. Míg az RMDSZ jelöltjei önmaguk és szervezetük gazdasági intézkedéseit próbálták kedvező fényben feltüntetni, a szakelőadók a hazai üzleti élet válságos állapotára hívták fel a figyelmet.
2012. november 25., 12:252012. november 25., 12:25
Jöttek, mondtak, mentek
A gazdasági konferencia első negyven percében jobbára a politikai reklám kapott helyet. Annak ellenére, hogy a pártatlanságra törekedő szervezők mindkét romániai magyar versenypárt képviselőit meghívták, végül csak az RMDSZ két csúcspolitikusa tartott előadást.
Az elmúlt két évtizedben Romániában a legtöbb átgondolatlan döntés a tanügyi politikában született, ez pedig közvetett módon a gazdaságot is érintette – vélekedett Borbély László, hozzátéve, hogy ahány miniszter megfordult az oktatási tárca élén, annyi elképzelést, stratégiát kísérleteztek ki a diákokon. Így történhetett meg például a szakoktatás lefejezése. Egy dologban azonban valamennyi tárcavezető egységesen munkálkodott: a rendszer minél több tananyaggal tömje a gyerekek fejét. „Nálunk az a lényeg, hogy a gyermek minél többet tanuljon. Senkit nem érdekelt, hogy abból mi a hasznos tudnivaló és mi nem. Az sem számít, hogy a tananyag közel kilencven százalékát elfelejti” – mutatott rá az oktatási rendszer logikátlanságaira Borbély. A politikus szerint szinte megmagyarázhatatlan, hogy az eltelt közel huszonhárom év alatt a hazai oktatásért felelős személyek nem igazodtak a körülöttünk lévő államokban történt változásokhoz.
Előadása második felében, Borbély László áttért az RMDSZ gazdaságserkentő intézkedéseinek felleltározására, emlékeztetve a teremben lévő vállalkozókat, hogy az RMDSZ volt az, amely többek között kiharcolta a kis- és középvállalkozók által igénybe vehető Kogălniceanu-kártya bevezetését, az ifjú gazdák támogatását, a fiatalokat alkalmazó cégek támogatását valamint az Első Ház program beindítását. „Hogy működik a rendszer vagy sem, az már más kérdés” – fűzte hozzá.
A kampány ízű előadássorozatot az RMDSZ másik jelöltje, Frunda György folytatta, hangsúlyozván, hogy a szövetségnek és személyesen neki köszönhetők azok az intézkedések, melyek a gazdaság fellélegeztetéséhez vezettek. Példaként a minimális adó eltörlését és a januártól alkalmazandó utólagos áfabefizetést említette, amit ő maga javasolt. Frunda arra is kitért, hogy a kormányváltást követő fél évben lényegesen nőtt a külföldi beruházások aránya. Mondandójuk befejeztével a politikusok és stábjaik nyomban továbbálltak. „Elnézést, de kampányban vagyunk” – magyarázta egy meghívott előadótól kissé szokatlan gesztust Frunda György.
Elgondolkodtató statisztikák
A politikusoktól eltérően, Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója és egyben a RMÜE elnöke másként érzékeli a gazdaságserkentő intézkedések hatását. A pénzügyi szakember, az ország jelenlegi gazdasági helyzetét elemezve úgy fogalmazott, hogy egy ketyegő bomba, amire nagyon oda kellene figyelni. Szerinte annak ellenére, hogy a lakosság átlagéletkorára vonatkozó mutatók nagyon szépek, a kép csaló, hiszen a fiatalok közül nagyon sokan külföldön találtak munkát. A foglalkoztatás szempontjából a mutatók alapján a lakosság 29 százaléka mezőgazdaságból él. „Ez részben azt jelenti, hogy óriási annak a tömegnek az aránya, amely fizikai munkával biztosít önmaga és családja számára megélhetést, illetve azt is, hogy az így megtermelt GDP nagyon függ az időjárás szeszélyeitől” – fejtette ki Diósi.
A romániai kis- és középvállalkozások helyzetét elemző RMÜE-elnök néhány érdekes statisztikai adattal alátámasztott jelenségre hívta fel a figyelmet. Például Romániában két hét alatt be lehet jegyezni egy céget, míg egy másik volt szocialista államban, Lengyelországban kétszer ennyi időbe telik a vállalkozás létrehozása. A hitelfelvételi lehetőségek is egyszerűbbek és jobbak, mint a környező országokban. Ennek ellenére a külföldi befektetők mégis Varsót részesítik előnyben Bukaresttel szemben. Norvégiában a befektetések megtérülési rátája mintegy 90 százalékos, nálunk viszont a harmincat sem éri el. A hazai kis- és középvállalatok működtetői a válság idézte belső kereslet csökkenése mellett a barátságtalan gazdasági környezetre panaszkodnak. Egy felmérés szerint ezek közül első sorban a túlzott fiskalitásban, a bürokráciában és az inflációban látják vállalkozásuk fékezőelemeit. Ezzel is magyarázható, hogy a romániai KKV-któl befolyt adók nem csak az uniós átlagtól, de a szerbiai, sőt moldvai szinttől is elmaradnak.
Győrfy Lehel Zoltán, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára bizonyos számadatok megtévesztő hatására hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy tévhit, hogy minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb a kezdő vállalkozói aktivitás. „Nagyon sok kényszervállalkozót találunk a kevésbé fejlett országokban. A válság hatására ezek száma azonban világszerte nőtt az utóbbi két-három évben” – mutatott rá a kolozsvári egyetem közgazdaság és gazdálkodástudományi kar adjunktusa. Győrfy egy 2200 fős mintán elvégzett felmérés eredményeit is megosztotta. Ezekből egyebek mellett kiderült, hogy 2007 óta a hazai potenciális vállalkozók aránya duplájára nőtt, azonban a csődbe jutott vállalkozások száma is megkétszereződött. Érdekes és egyben elgondolkodtató adat az is, hogy a romániai lakosság közel 60 százaléka azt szeretné, ha mindenkinek egységes életszínvonala lenne. Öt évvel ezelőtt ez az arány még ötven százalék alatt mozgott a kommunizmus elvein alapuló elképzelés. „Ebből is kitűnik, hogy létezik egy nosztalgikus, a múltba tekintő hangulat, ami semmiként nem vall vállalkozóbarát szellemre” – kommentálta a felmérés eredményeit a BBTE oktatója. Győrfy mesteriző diákja, Major Tamás az üzleti élet „napos oldalára” hívta fel a figyelmet. Szerinte romániai magyar kisvállalkozók számára helyzetelőnyt jelenthet, hogy – akár már az egyetemi évek alatt – információt, tudást és tapasztalatot anyanyelvükön vehetnek át Magyarországról.
Maros megyében a szavazópolgárok több mint harminc százaléka leadta voksát 14 óráig, és közben a nap is kisütött a megyeközpontban, így az eső sem jelenthet akadályt az állampolgári kötelesség gyakorlása közben.
Maros megye első magyar kormánybiztosa, Barabási Antal Szabolcs prefektus a fiatalokért, a gyerekekért és egy olyan európai jövőért és országért szavazott, amely értük van.
Azzal tiltakozott az egyik marosvásárhelyi iskola másodikos tanulójának folyamatos agresszív viselkedése ellen az osztály szülői közössége, hogy nem engedték el gyerekeiket az országos felmérőtesztre. Az esetet vizsgálják a hatóságok.
Számos érettségiző előtt homályos még a jövőkép, a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi ifjúsági mentorai rajtuk segítenének pályaorientációs és karriertervező tréningükkel. De a karrierváltást fontolgató felnőttek előtt is nyitva áll az ajtajuk.
Egy anyamedve és két bocs sétált péntek reggel Nyárádtő utcáin, mielőtt a gyerekek iskolába indultak volna. A lakosságot Ro-Alert üzenetben riasztották az esetről.
Gyorsabb ügyintézést, az uniós pénzalapok jobb felhasználását reméli Cseke Attila fejlesztési miniszter az építkezések engedélyeztetésére vonatkozó új jogszabálytól.
Különleges élményben lehet részük mindazoknak, akik ellátogatnak szombaton a Marosvásárhelyi Állatkertbe, hiszen a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat részeként az intézmény egyedülálló programokkal várja látogatóit.
Egy román–török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda és Sóvárad közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
Csónakkal, drónnal és kutyával is keresik a Hargita és Maros megyei tűzoltócsapatok, valamint a hegyimentők azt a férfit, aki még vasárnap tűnt el a Maros folyóban Maroshévízen.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
szóljon hozzá!