Újabb fanyűvési munkálatok Marosvásárhelyen

A helyszínen szóba elegyedtünk a nyesést végző munkásokkal. Érveikre nem tudtunk mit mondani: „Ha nem én vágom le, levágja más” – mondja egyikük. „Ha magának valamit mond a főnöke, nem kell megcsinálja? Parancsra dolgozunk” – teszi szét a kezét a fűben mellette ülő társa. Volt olyan munkás is, aki elmondta, már a városi kertészetnél dolgozott, amikor \'83-ban ültették az akkor másfél méteres fenyőket. Bizonygatják: három-négy év múlva helyrejönnek.

Orbán István kertészmérnökkel az orvosi egyetem előtt futottunk össze. Szerinte nem szakszerű az, ahogyan a szóban forgó fákat megmetszették. „Markáns visszametszési munkálatokat a fák életében egyszer végezhetők, ezt ifjító metszésnek hívjuk. Mivel a sétányt szegélyező fenyők már középkorúak, erre nem lett volna szükség, és nem lett volna szabad így elcsúfítani őket” – fogalmazott a szakember. A kertészmérnök elmondta, ezek a fák soha nem fogják visszanyerni eredeti formájukat, és az egyáltalán nem esztétikus látvány szöges ellentétben van a parkrendezési elvekkel.

Az igazgatóság egy nevét elhallgatni kívánó szakembere a helyszínen kifejtette: szerinte szakmailag megállják helyüket az általuk vezetett munkálatok. Hogy erről megbizonyosodjunk, megmutatott az  egyik fasort, ahol az az elmúlt években többször metszették a fák oldalsó részeit, és egy olyat, amelyet nem. Mi tagadás, egyszerű szemlélőkként el kell ismerjük: valóban formásabbak, dúsabbak voltak azok az egyedek, amelyeket gondoztak. De utóbbiaknak is hiányzott a teteje.

Bár személyesen nem látta a lenyesett fasorokat, Szakács László ökológus, a fakivágási bizottság tagja elmondta: semmiképp nem elfogadható az, hogy derékbe vágjanak fákat. Ráadásul a fenyőket még metszeni sem lenne szabad, legfennebb az alsó ágaikat, de azokat is csak a magasságuk egyharmadáig. „Amit most végezhettek, az olyan, mint amikor az embernek az egész kezét levágod, mert nagy a körme” – fogalmazott Szakács, aki elismerte, a tuják kivágását másik civil társával együtt nem ellenzik olyan vehemensen, mint a többi fafajtájét. Mindezek ellenére az orvosival szemben lévő parkszépítési munkálatokkal sem értett egyet. „Jó ideje bojkottálom a bizottság munkáját, és az utóbbi időben semmilyen munkálatokba nem egyezek bele” – mondta az ökológus.

A helyszínen a következő magyarázattal találkoztunk: azért kell levágni akár hat-nyolc métert is a fenyők tetejéből, hogy láthatóvá váljanak a mögöttük lévő díszalmafák, nyírfák és társaik. Szakács László szerint ezt nem utólag kell korrigálni, hanem első perctől az alacsony növésűeket kell előre helyezni. Ábrán Péter, a környezetvédelmi ügynökség természetvédelmi részlegének vezetője megkeresésünkre kifejtette: a fákat pontosan azzal a céllal ültették, hogy szegélyezzék a sétányt, és takarják a kilátást, de már két évvel ezelőtt szó volt arról, hogy a ciprusfenyőket kicserélnék. Ábrán is tagja a fakivágási bizottságnak, de ő sem adta beleegyezését a nyesési munkálatokba, melyeket szakszerűtlennek és indokolatlannak tart.

Szakács László úgy emlékszik, hogy  azon a gyűlésen, amikor a szóban forgó zöldövezetről volt szó, félhivatalosan az hangzott el, hogy a hely szemétlerakó hellyé kezd alakulni, továbbá közbiztonsági okokból kell megnyesni a fenyőket, ugyanis „szeméremsértő” dolgok történnek a környékükön.

Kerestük a városi virágkertészet és zöldövezetek igazgatóságának vezetőit is, sajnos telefonon nem tudtuk őket elérni.