Fotó: Boda L. Gergely
Büntetik szerdától azokat a pékségeket és kenyérgyártókat, amelyek mesterséges színezéket használnak a félbarna, fekete vagy graham kenyér előállításakor.
2014. január 14., 18:052014. január 14., 18:05
2014. január 14., 19:142014. január 14., 19:14
A román nyelvű Hivatalos Közlönyben már decemberben közzétették az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság erre vonatkozó rendeletét. Székely János, az egyik elismert pékség részlegvezetője szerint a pékségek azért használtak színezőanyagokat, mert a hazai malmok nem tudtak a fogyasztói elvárásoknak megfelelő mennyiségű fekete- és félbarna lisztet előállítani.
Nem lehet kenyeret színezni
Évente 97 kilogrammnyi kenyeret eszünk meg, és ezzel a mennyiséggel az Európai Unióban az elsők között vagyunk. Bár még mindig a legnépszerűbb a fehér kenyér, évente nő a teljes kiőrlésű lisztből készült péktermékek fogyasztása. Az országos fogyasztóvédelmi hatóság szakemberei rendszeresen ellenőrzik a nagy pékségeket, vizsgálva az alapanyagok és a végtermékek minőségét. A legutóbbi országos tematikus ellenőrzés során megvizsgált fekete- és graham kenyerek 57 százalékában csak fehér kenyérliszt és színezék volt. A január 15-től életbe lépő rendelkezés szerint csupán az úgynevezett malátás kenyérhez lehet karamellt (E 150) hozzáadni, más színezék használata büntetést von maga után.
Feketeliszt-hiány van
Az egrestői Eldi pékség részlegvezetője, Székely János a Székelyhonnak kifejtette: „Szerintem a pékségek azért kényszerültek színezékeket használni, mert jelenleg Romániában a malmok nem tudnak elegendő mennyiségű fekete lisztet előállítani. Az történt ugyanis, hogy a kommunizmusban nagyon sok fekete kenyeret ettünk, és a változások után a nagy gyárak, pékségek Németországból olyan malmokat rendeltek, amelyek csak korpa és fehér liszt előállítására alkalmasak. Csakhogy 10-15 év után a fogyasztók kezdték megérteni, hogy a túl fehér kenyér nem a legegészségesebb, ezért kezdték a teljes kiőrlésű, félbarna, rozs vagy graham kenyeret keresni. Ezek iránt a kereslet egyre inkább nőtt, a meglevő malmok azonban nem tudtak megfelelő mennyiségű fekete lisztet előállítani. Ezért a gyártók pergelt rozslisztet, karamellt vagy kakaót használtak. A fehér kenyeret megfestették és fekete kenyérként adták el, vagyis csaltak. A fogyasztók pedig hiába várták, hogy a fekete kenyértől fogyjanak, vagy egészségesebbek legyenek. Szeretném hangsúlyozni, hogy a mi pékségünk soha nem használt, és nem is fog használni színezéket a félbarna, barna kenyér előállításakor, mert több, nagy kapacitású fekete lisztet előállító malommal van szerződésünk. Az sem mellékes, hogy a fekete és félbarna liszt olcsóbb, mint a fehér liszt, így értelmetlen lenne megfestenünk a kenyeret” – mondta a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy a fekete és félbarna lisztből készült termékekben több a rost és a vitamin, hiszen a búza héjából többet őrölnek bele.
Újabb próbálkozás történik Sütő András szobrának felállítására Marosvásárhelyen, 16 évvel az első döntés után. A marosvásárhelyi tanácsosok ismét szavaznak arról, hogy emléket állítanak az erdélyi magyar irodalom meghatározó alakjának.
Tabudöntögető előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és szórakoztató programokkal várja a közönséget a KULT Alternatív Kulturális Fesztivált, amelyet október 10–12. között rendeznek meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
Őszi hálaadási istentiszteletre készül vasárnap a Pipe–Szásznádasi Unitárius Egyházközség, amely délután két órakor kezdődik a pipei templomban.
Több száz diák indult hétfőn gyalog iskolába Marosvásárhelyen és Szászrégenben a Lábbusz projekt részeként. Szászrégenben két utcát is lezártak emiatt, Vásárhelyen csak egy kicsi – amúgy sem túl forgalmas – utcát sikerült lezárni.
Háziállatokat pusztított el egy anyamedve és két bocsa a Szovátához tartozó Illyésmezőn. A vadak a villanypásztort átszakítva jutottak be a gazdaságba, ahol öt kecskét széttéptek, egy kutyát pedig megsebesítettek.
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.
Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.
szóljon hozzá!