Portik családbarát Vásárhelyt tervez

„Itthon vagyunk. Bízzunk magunkban!” – ez a jelszava az októberi magyar–magyar megmérettetésre készülő Portik Vilmosnak. A néppárt politikusa egy családbarát várossá szeretné formálni Marosvásárhelyt. Mint fogalmazott, nem piros-fehér-zöldre akarja festetni a települést, hanem azon gondolkodik, miként tehetné élhetőbbé és szerethetőbbé. Elképzelései szerint ehhez teljesen fel kellene számolni a vegyipari kombinát légszennyezését, minden kivágott fa helyébe legalább kettőt ültetni, gyermek- és kismamabarát játszótereket létesíteni, környezetbarát buszokat vásárolni, bicikliutakat kialakítani, parkolóházakat építeni. A kétnyelvűség terén a meglévő törvényeket kellene alkalmazni úgy, hogy legalább a városháza közönségszolgálati osztályán mindenki beszélje a magyar nyelvet, és tudjon átadni és átvenni egy kétnyelvű formanyomtatványt.

Portik a látogatók számára is vonzóbbá tenné a várost. Idegenvezetői tapasztalatából tudja, hogy Marosvásárhely még az anyaországból érkezők számára is csupán tranzitváros, amelyben a Teleki Tékán, a Kultúrpalotán és a Vártemplomon kívül egyéb nemigen érdekli a távolról érkezőket. „Lehetne például egy élményparkot létesíteni, vízicsúszdákkal, wellness részleggel és kezelőközponttal. Ehhez nem kell föltétlenül termálvíz, hisz testvérvárosunk, Zalaegerszeg sem rendelkezik ilyesmivel, mégis szép számban vonzza az osztrák vendégeket. Tudom, hogy Vásárhely nem Prága, de mi még egy sétálóutcával sem rendelkezünk. Miközben a környékünkön, Segesváron, Nagyszebenben és Kolozsváron fellendült az idegenforgalom, Marosvásárhelyen még senki nem foglalkozott a város arculatának kialakításával” – bírálta a jelenlegi elöljárókat az EMNP képviselője.

Portik Vilmos azt is a városvezetés szemére vetette, hogy a település fejlesztését a begyűjtött voksok alapján végzi. Az előválasztásokra készülő jelölt egy visszamenőleg hét évre érvényes statisztikát mutatott be, amely jól tükrözi, hogy a polgármester lényegesen nagyobb összeget fordított Vásárhely két, a ’80-as években létesített és számos regáti családdal feltöltött lakótelepére, az Új Tudorra és az Egyesülésre, mint a magyar többségű városövezetekre, mint amilyen a Kornisa, a November 7. lakótelep vagy a Kárpátok sétánya.