Neveléssel az elhízás ellen

A túlsúlyos személyeket sok hátrányos megkülönböztetés éri. Felmérések szerint a legtöbb munkaadó, amennyiben választania kell egy túlsúlyos és egy átlagos testtömegű jelentkező között, az utóbbit választja. Emberi jogokat védő szervezetek hozták létre az úgynevezett Plus Size mozgalmat, amelynek modelljei telt nők, akiket „valódi nőknek” neveznek. Azonban ezek a nők sem egészségesek, ahogyan a csontsovány, anorexia-gyanús modellek sem. A két véglet között meg kell találni az egészséges utat, amikor az ember minden külső hatás ellenére jól érzi magát a bőrében.

Az elhízás az elmúlt száz évben vált jelenséggé, kiváltó okai az iparosodás, a városiasodás és a bő kínálat az élelmiszerpiacon. Egyre több fogyókúra jelenik meg, mégis egyre hízik az emberiség. Ezt a testtömegindex segítségével lehet felmérni, amely egy statisztikai mérőszám. Kiszámítása során a kilogrammban megadott testtömeget osztják a méterben mért testmagasság négyzetével. Például egy 35 és 44 év közötti, 1,70 méter magas 100 kg súlyos férfi testtömegindexe 34.6, s ez már az elhízott kategóriába sorolható.

A világ „legkövérebb” országa Kuvait, itt az átlag testtömegindex 29.5, második helyen az Egyesült Államok áll 28.8-as átlaggal, a harmadik pedig Trinidad és Tobago, 28.6-os átlaggal. Kuvaitban élnek a legsúlyosabb nők, a legkövérebb férfiak pedig Argentínában. Magyarországon 25.5 az átlag testtömegindex, a férfiaké 25.8, a nőké pedig 25.1. Romániában a férfiaké 23.9, a nőké 24.2, az átlag testtömegindex pedig 24.1. Románia épp hogy belefér a normál kategóriába, amely a 18.5-24.9 közötti testtömegindexet jelenti.

Mit mond a nutricionista?

Több lépcsőfoka van az elhízásnak. A 25 és 33 közötti testtömegindex még nem veszélyes, azonban 34-es érték felett már kóros elhízásról beszélhetünk. Sánta Dóra nutricionista megfogalmazásában az elhízás a krónikus betegségek előszobája. Az átlag feletti testtömeggel rendelkező személyek hajlamosabbak a szív-érrendszeri betegségekre, valamint a cukorbetegségre, ugyanakkor a rák is nagyobb arányban jelentkezik náluk.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megelőzni a problémát, Sánta Dóra egyértelmű válasza a nevelés. Nagyon fontos, hogy már gyermekkorban legyen egészséges kép a táplálkozásról és a mozgásról, mivel az elhízás egyre gyakoribb a gyermekek körében. A legfontosabb a szülő példája, ezt nem lehet az iskolában tanítani. Az élmény, hogy a család együtt étkezik, sokkal magabiztosabbá és energikusabbá teszi a gyermekeket, ezáltal megtanulják, hogy időt szánjanak a táplálkozásra.

A főzés fontossága

A főzést sok háztartásban kényszerként tartják nyilván. A doktornő Carl Honoré: A lassúság dícsérete című könyvét idézte, amely a fast fooddal ellentétes slow food fontosságát hangsúlyozza, tehát az otthon elkészített ételekét. A gyermekeket is érdemes bevonni a főzés folyamatába. Az az étkezés, amely gyorsan, futtában történik, agresszív magatartás saját magunkkal szemben, s ez a viselkedésünkre is kihat. Fontos követni a természet ritmusát, időt szánni a reggelire, ebédre és vacsorára, bármekkora időhiányban is lennénk. Elhízáshoz vezet a napközbeni éhezés, amelyet bőséges vacsora követ. Természetesen a napi 40-60 perces intenzív mozgás is szükséges egészségünk megőrzéséhez.

A nutricionista szerint az iskolában nem választható, hanem kötelező tantárgy kellene legyen  az egészségügyi nevelés. A Maros Megyei Tanfelügyelőség engedélyével önkéntes alapon 65 órát tartottak az egészséges életmódról a marosvásárhelyi középiskolákban. Különböző fogadtatásban részesültek, több helyen érdeklődéssel hallgatták az előadásokat, de volt olyan osztályfőnök, aki nem adta át az óráját. A gyerekeken is látszott ez a megosztottság, nyilvánvalóvá vált, hogy kivel foglalkoznak a szülők, pedagógusok, és ki az, aki ennek hiányában fel akarja hívni magára a figyelmet.