Megvalósíthatatlan a parkolóház terve

Ugyan a rendezvény nem tartotta be a lakossági fórum műfaji kereteit, a meghívottak több nézőpontot képviselő, mozaikszerű felszólalásaiból szinte egyöntetűen az körvonalazódott, hogy a terv ebben a formában megvalósíthatatlan. Külön kiemelendő, hogy a civil szervező a felszólalók beszédének tolmácsolásáról is gondoskodott.

Oniga Erika művészettörténész előadása azt bizonyította, az épület egyedülálló, értékes kincse a marosvásárhelyieknek. A tavaly százéves Kultúrpalota az ünnepi évforduló miatt a figyelem középpontjában volt, és a művészettörténész sajnálattal nyugtázta, hogy a szecesszió ezen összművészeti remekműve idén is közbeszéd tárgyává vált, de nem hasonló nemes cél miatt. „Nemcsak a műemlék, hanem ennek környezete is védett. Ezek után szinte lezártnak kellene tekinteni az ügyet, és felfoghatatlan, hogy városi szinten egy ilyen mérkőzésre kerül sor” – mondta Oniga.

Bukarest szerint is hibás a terv

Keresztes Géza műépítész Aurel Botez bukaresti műemlékvédelmi szakember véleményezését olvasta fel. Ennek értelmében az a városrendezési terv, amelynek része a parkolóház is, nincs kellőképpen alátámasztva szaktanulmányokkal, és történelmi, építészeti és művészeti szempontból megalapozatlan. Botez úgy véli, a tervet hiba lenne pusztán gazdasági, beruházási szempontok miatt megvalósítani. Keresztes Géza szerint a megépítendő parkolóház nem tehermentesítené a főtéri forgalmat, épp ellenkezőleg, az egyirányú behajtási lehetőség csak jobban terhelné azt. A szakember szerint okosabb megoldás lenne, ha a főtér közelében több kisebb kapacitású (100-150 férőhelyes) parkolót hoznának létre.

Benke István szerkezettervező, statikus mérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugdíjpalota melletti ún. Gulliver-tömbházak építését komoly talajmechanikai vizsgálatok előzték meg, és az építkezéseket speciális alapozási munkálatokkal kezdték. Minderre az üledékes talajtulajdonságok miatt volt szükség, mert valamikor ott folyt a Maros. „Nehogy a kivitelezés során derüljön ki, hogy az elmulasztott talajvizsgálatok miatt még több pénzbe fog kerülni a parkolóház a városnak” – hangsúlyozta a statikus mérnök.

Csak a befektető haszna nyilvánvaló

„Következik Ionela Ciotlăuș, aki elmagyarázza, hogy miért kezdődött el a nyilvános versenytárgyalás két órával korábban a hivatalosan meghirdetett időpontnál, és miért csak egyetlen cég jelentkezett” – konferálta fel a házigazda az alpolgármestert. Ciotlăuș elemzésében többek között kitért arra, hogy azokból a dokumentumokból, amelyekhez neki hozzáférése volt, az derült ki, hogy nagy eltérések vannak a hivatalos versenytárgyalás feladatfüzetében foglaltak és a hosszú távú bérbeadási szerződés feltételei között. Az építkezés nem a város javát szolgálná, hiszen számításai szerint az Energoplus cég 40 éven át a parkolóház 60 százalékos kihasználtsága mellett 50 milliónyi új lej profitot termelne, míg ugyanennyi idő alatt ez a városnak csupán 8,6 millió új lej nyereséget jelentene. Ciotlăuș  elmondta, az 1900 négyzetméternyi terület nincs teljes egészében a város tulajdonában, majd felhívta a figyelmet, hogy az építkezési tervek szerint a biztonsági kijárat a szomszédos iskola mellett lenne, ahol ráadásul köröskörül tűzfalak vannak. Ciotlăuș megkereste a közlekedésrendészet illetékeseit is, de az intézmény tisztségviselői azt állítják, hogy az Energoplus eddig nem kérte szakvéleményüket az ügyben.

Jogilag sem kivitelezhető

Karácsony Erdei Etel helyi képviselő ügyvédi minőségében elemezte az eddigi határozatokat, szerződéseket, és arra a megállapításra jutott, hogy a versenytárgyalás feladatfüzete számos olyan kritériumot tartalmaz, amely alapján szinte biztosan állítható, hogy a projekt nem fog megvalósulni. A befektetőnek például gondoskodnia kell arról, hogy a tűzoltósági, környezetvédelmi, műemlékvédelmi szabályozások be legyenek tartva, és a 2012-ben köttetett szerződés előírja, hogy a műszaki dokumentumok előkészítésére a befektetőnek 6 hónapja van – ebből az időkeretből pedig már rég kifutott. Az ügyvéd szerint, ha a szerződő felek egyike nem tartja be a szerződésben foglaltakat, akkor a másiknak nem kell kártérítést fizetnie. „A városnak vannak jogai, melyeket ebben az esetben a végrehajtó hatalom segítségével érvényesíteni tud. Ez a joggyakorlás feladatunk és kötelességünk, mert a pénzügyi érdekek eltörpülnek a szellemi értékek mellett” – fogalmazott az ügyvéd.

Helyi kettős mérce

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke elmondta, szervezetük már kezdettől fogva jelezte kétségeit egy ilyen terv megvalósításával kapcsolatban, és kijelentette, hamut kellene szórniuk a fejükre azok a tanácsosoknak, akik megszavazták a parkolóház építését. „Nem értem azt a farizeusi, arcátlan magatartást, mely törvénybe ütközőnek minősíti és büntet azért, mert fiatalok kétnyelvű feliratokat osztogatnak a piacokon, de amikor a Kultúrpalota mellé egy többemeletes, a műemlékvédelmi törvénynek és a város érdekeinek ellentmondó garázst akarnak építeni, az rendben van” – mondta az aktivista.

A beszélgetésen jelen volt Octavian Lipovan is, a városrendészeti terv elkészítője. Lipovan a régi és új együttélésének építészeti követelményéről, a parkolóházról, mint szükséges rosszról kifejtett gondolatait alig tudta befejezni a jelen lévő lakosok felháborodott közbeszólásai miatt. Nem szerepelt a meghívottak listáján, de talán a meghívást lemondó magyar kollégái hiányát enyhítette Kerekes Károly parlamenti képviselő felszólalása, aki kifejtette, számára is elfogadhatatlan a Kultúrpalota mögé építendő parkolóház ötlete, és nem tartja korrektnek azt sem, hogy ebben a kérdésben a lakosság megkérdezése nélkül döntöttek, de ez annak a számlájára írható, hogy a parkolóház kizárólag személyes érdekekből épül.

A három és fél órán át tartó fórum után a résztvevők gyertyás sorfalat álltak a Kultúrpalota előtt.