Maros megye védjegyét keresték

A magyar és német szakember hiányát a nagyszebeni színház igazgatója tette szóvá, hangsúlyozva: egy város, egy megye védjegyének, úgynevezett brandjének mindenképp tükröznie kell a lakosság akaratát, érzését, s mindenki magáénak kell hogy érezze.

A megyei tanács által szervezett konferencia célja egy beszélgetés-sorozat elindítása volt arról, hogy mi kellene legyen a megye védjegye, brandje. Ciprian Dobre köszöntő beszédében arról beszélt, hogy meg kell találni azt, ami a megyére jellegzetes, s azt eladhatóvá kell tenni, általa turistákat és befektetőket kell vonzani a megyébe.

A bukaresti és kolozsvári egyetemeken tanító Vasile Dancu szociológus felmérést végzett Marosvásárhelyen, amelyről kiselőadást tartott. Felvezetőjében hangsúlyozta, hogy bár eredetileg azt gondolta, hogy a város magyar és román lakosságának nézőpontjai, elképzelései eltérnek, a felmérés során kiderült, hogy ez nem így van. A brand kialakításakor mindenképp szem előtt kell tartani, hogy csakis a közös dolgok vezetnek előre, csakis olyasvalamit lehet választani, amit mindkét nemzet tagjai elfogadnak, mondta.

A 600 személy megkérdezésével végzett felmérésből kiderül, hogy a románok 73, a magyarok csupán 60 százaléka elégedett a város fejlődésével, s a megkérdezettek 85 százaléka nemzetiségtől függetlenül úgy érzi, hogy tisztelik őt Marosvásárhelyen. Az egyenjogúság kérdésében bár nem volt teljes egyetértés, de azért elég közel volt a magyarok és román álláspontja, hiszen a magyarok 75 százaléka, míg a románok 84 százaléka érzi, hogy egyenjogúság van a városban. A válaszadók csupán 25 százaléka, mindkét nemzet közül gondolja azt, hogy Marosvásárhelyen etnikumközi konfliktusok vannak. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy ez igen fontos, hiszen ez jóval kevesebb, mint amit más megyékben élők gondolnak, ott ugyanis a megkérdezettek több mint fele konfliktusos városnak tartja Vásárhelyt. A város jeles személyiségei közül a magyarok nagy többsége Bernády Györgyöt jelölte meg, míg a románok Emil Dandeát és Avram Iancut. A város jellegzetes helyei közül vezet a Kultúrpalota, a vár, a Víkendtelep és a Somostető, s a megkérdezettek nagy többsége ezt gondolja, hogy Vásárhely legnagyobb értéke a benne élő emberekben rejlik.

A nagyszebeni színház igazgatója, Constantin Chiriac hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartja egymás véleményének meghallgatását, a párbeszédet, és a minőségre való törekedést. „Örvendetes a kezdeményezés, de még jobban örültem volna, ha közöttünk egy magyar és egy német szaktekintély is ül, s őket is meghallgatjuk, mi a véleményük a megye védjegyéről.  Sajnálatos, hogy nincsenek olyan minőségi kulturális rendezvények, amelyek a városban élő románoknak és magyaroknak szólnak, megszólítják mindkét nemzet képviselőit. Ez fontos lenne. Szebenben tudatosan építettük a város jellegzetes arculatát és a minőségre törekedtünk. Kilenc éve neveljük, csak minőségi előadásokkal, zenével, beszélgetésekkel a nézőt, hogy megtanulja értékelni a kultúrát és fizessen is érte. Jó lenne, ha Maros megyében is törekednének arra, hogy összeállítsák az egész éves kulturális programot, s csakis minőségi előadásokat, fesztiválokat, rendezvényeket szervezzenek. Ez egy hosszú távú befektetés, s megéri” – fogalmazott a színházi szakember.

A Segesvár melletti Erked épített örökségének megőrzéséért sokat tevő, jelenleg is ott élő Michael Carrington a hagyományok és műemlék épületek védelmének fontosságát hangsúlyozta, s felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad hagyni megsemmisülni az elődeink által épített, teremtett értékeket.  Dacre Stoker, Bram Stoker dédunokája a Drakula-mítosz és a megye kapcsolatáról beszélt.