Fotó: Gligor Róbert László
Hazai, magyarországi és németországi régészek, geofizikusok és egyetemi hallgatók dolgoznak Mikházán, hogy napvilágra hozzák a földfelszín alatt lapuló ókori maradványokat, mindazt, amit egy hatalmas, de letűnt civilizáció nyomokban hagyott itt tájainkon.
2015. augusztus 14., 15:572015. augusztus 14., 15:57
2015. augusztus 14., 15:592015. augusztus 14., 15:59
Három helyen zajlanak az ásatások Mikháza alsó végében. Az egykori római fürdő épületénél Nicoleta Man vezeti a közel másfél hónapja tartó munkálatot. A harmadik szelvényen dolgoznak és eddig hét helyiséget azonosítottak, egyesek nagyon jó állapotban maradtak, másokat az idő folyamán megrongáltak, elbontották a falakat, kitermelték a köveket. Nagy épületről van szó, hiszen háromszáz négyzetmétert feltártak, de még nem találták meg az épület széleit. A belső falak jól kivehetők, egyeseken jól látható fehér mészmalterbe épített kőtömeg, és néhány terem agyagpadlózata is jó állapotban maradt – mutatja a szakember. Jól kivehető a fürdő fűtőrendszere is: a téglatalpakra épített padló alatt és a falak mellett húzódtak azok az üregek és kerámiacsövek, amelyeken a forró levegőt és vizet juttatták el a szükséges helyekre, helyenként a csaknem kétezer éves korom is jól látható.
Alig ötven méterre újabb ásatás zajlik, ott az egykori civil település (vicus) nyomait vizsgálják. A tavaly vizsgált szelvényt újranyitották és mellette két újabbat is feltártak. Itt egy cölöpház állhatott, ennek udvarát kutatják éppen – mutatja meg Ötvös Koppány, a Maros Megyei Múzeum munkatársa. Feltehetőleg egy kézműves portájáról van szó, mert műhelyre utaló bronz- és vassalak került elő.
Az út másik oldalán, a házak mögött folyik a legnagyobb feltárási munkálat, az egykori katonai tábort (castrum), azon belül is annak legfontosabb épületét, a parancsnoki házat vizsgálják – mutatja a részleteket Dobos Alpár egy geofizikai felvételen, amelyen jól kivehetők a föld alatti kőfalak és utcák. A parancsnoki épület 30X40 méteres lehetett, ennek egynegyedét tárták fel a három év alatt. Az épületnek volt egy belső udvara, de már feltárták a gyülekező terem és a mögötte álló dolgozószobák egy részét és a zászlószentélyt, ahol a katonai jelképeket és a kincstárat tartották. Az épület hátsó részén dolgoznak, jól láthatók a külső falak és a mellette futó kövezett utca, de rengeteg cserép is előkerült. Ez a leomlott épülettető része – magyarázza a régész, aki azt is elmondja: a parancsnoki épület először fából épülhetett, de tűzben elpusztult, ezért helyébe kőből építettek másikat, nagyobbat. Már három éve dolgoznak a régészek a lelőhelyen, de a feltárások még évekig eltartanak.
A kultúrotthonban felállított műhelyekben a leleteket vizsgálják hazai és német régészek. Vass Loránd készséggel mutatja a megtisztított vagy éppen frissen behozott, tasakba zárt tárgyakat. Szinte minden megtalálható itt, és jól tükrözi a tábor és a település jellegét. Találtak tucatjával ruhatűket (fibula), pénzérméket, de kulcs, vasszeg, kézművességre utaló fémsalak is előkerült, rengeteg különböző minőségű kerámiaedény töredéke, tégla- és cserépdarabok. Egyik értékes leletük Nyárádremete határában került elő, egy római baltáról van szó, de ennél jóval értékesebb darabra bukkantak a táborhelyen: egy jó állapotban található római bilincsre, amelynek jól látható a zárszerkezete is. Ez igen ritka darab az egykori Dácia tartomány területén.
Jobb lefedettséget, rövidebb várakozási időt, gyorsabb reagálást a panaszokra – ezeket várják a marosvásárhelyi tömegközlekedési vállalattól a buszozók, akiknek csak 43 százaléka elégedett az utazással. Az igazgató válasza: sok minden nem tőlük függ.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
szóljon hozzá!