Kastélynap tartalmas programokkal, sok látogatóval

A hivatalos megnyitón elhangzott beszédében gróf Teleki Kálmán hangsúlyozta, hogy a kastély megmaradásához szükség van mindenkinek a segítségére, munkájára. „Ne higgye senki, hogy mi, a Telekiek gernyeszegi ága, képesek vagyunk a kastély megmentésére. Ezért azt kérem Önöktől, hogy mindenki segítsen ezen fáradozásunkban” – fogalmazott Teleki Kálmán.

A kastélyok az erdélyi közösséget szolgálják

Kálmán Attila történész bemutatta a két fényképkiállítást: a Teleki Mihály nevét viselő teremben Az erdélyi főnemesség élete 1949 után címmel állítottak ki elsősorban a családi hagyatékból fennmaradt fényképeket. A másikon Ferencz András, a Bolyai Farkas Gimnázium 17 éves diákja Közép-erdélyi kastélyok. Válaszúttól Marosvécsig című kiállítását nézhették meg az érdeklődők a Teleki Domokos teremben.

Családi körutazások során, 2014 április és július között különböző stílusú, különböző állapotban lévő kastélyokat fotózott le a lelkes fiatalember, amelyek 1949-ig teljesítették feladataikat, de ezt követően a folytonosság megszakadt, és állami tulajdonba kerültek. “Másfél évtizede kezdődött el az erdélyi kastélyok megmentése, kis lépésekkel, önkéntes munkával, de összefogással. Reméljük, hogy a kastélyok továbbra is szolgálni tudják a nemesi családokat és az erdélyi közösséget” – fejezte ki reményét Kálmán Attila. A tárlatot Plájás István fotóművész méltatta, aki a tárlat technikai részéről beszélt. „Meg voltam győződve, hogy András egy ördöngős programmal illesztette össze a kiállított fényképeket, így nagyon meglepett, amikor megtudtam, hogy kézi munkával sikerült neki. Olyan hagyatékot indított el, amivel felhívja az emberek figyelmét az erdélyi kastélyok állapotára” – tette hozzá Plájás. A gyönyörű barokk épület felvirágoztatásához adományokkal lehetett hozzájárulni a nap folyamán.

Dokumentumfilmek, kerekasztal-beszélgetések, vezetett séták

A kastély egyik termében kialakított Filmsarokban négy dokumentumfilmet mutattak be szombaton, amelyek közül kettő tavaly készült Gernyeszegről és a Teleki-kastélyról. Visszatérőben a Teleki-kastély című riportfilm a gernyeszegi lakosok emlékezetére alapozva rögzíti a Teleki családdal kapcsolatos emlékeket. László Márton történész előadását az államosításról két kerekasztal-beszélgetés követte, amelyek során erdélyi arisztokrata családok leszármazottjai személyes történeteken keresztül próbálták bemutatni a főnemesség hétköznapjait az 1949-es államosítás után. Degenfeld Schonburg István, Haller Béla, Kálnoky Tibor és Teleki Kálmán meséltek arról, hogy miként élték meg családjaikkal a megszorító intézkedéseket. Akik a Teleki-kastély és a család múltjáról akartak új ismereteket szerezni, érdekességeket hallani, azok vezetett sétákon vehettek részt. A látogatók többek között megtudhatták, hogy az első gernyeszegi vár építése 1437 és 1467 közé tehető. 1675-ben Apafi Mihály erdélyi fejedelem Teleki Mihálynak adományozta, s ettől kezdve a kastély megszakítás nélkül a Teleki család tulajdona volt egészen az államosításig.

A várkastély a 18. század végére lakhatatlanná vált, 1771-ben elkezdték a kastély átépítését barokk stílusban. A kastélyban a pompás csillárok és értékes csempekályha mellett néhány díszes bútordarabot is sikerült megőrizni, s szerteágazó óriási családfa segít megismerni a Telekieket. A kastélyparkban, a hét alkotásból álló mitológiai szoborsorozat mellett elsősorban a több száz éves ginkófa és páfrányfenyők, a Mária-forrás, valamint a várárokban kialakított tó és sziget jelentenek látványosságot.

Az érdeklődők azt is megtudhatták, hogy a korábbi franciakertet ifjú Teleki József gróf alakíttatta át angol stílusú parkká. Ez a kerttípus mellőz minden formalitást és aranyszabályt, véletlenszerűen elrendezett fák és bokrok között csodálatos sétaút kanyarog. Közben a gyermekek sem unatkoztak: két bábelőadást tartottak számukra, kézműves foglalkozásokon vehettek részt, társasjátéksarok is volt a kastélyudvaron. Este felolvasószínház szerepelt a programban, amit koncertek követtek.

A padláson rejtegette a Telekiek fényképalbumait

A 90 éves Demeter János bácsi személyesen ismerte gróf Teleki Mihályt és családját. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a két világháború közötti időszakban a nagy köztiszteletnek örvendő Teleki Mihály mintagazdaságot vezetett. „Reggel öt órakor már lóháton járta be a határt, gyakran feleségét is magával vitte. A munkálatokat az intéző irányította, de a gróf rendszerint ellenőrizte a földeket. A nemesi családok részére gyakran szerveztek találkozókat, bálokat. A kastélyba nem mehetett be akárki, esténként elengedtek hét-nyolc kutyát, hogy megőrizzék az udvart és a kertet. Egy alkalommal néhány cigány salátát lopott a kertből. Sosem felejtem el, hogyan leckéztette meg őket az éppen a kastélyban tartózkodó Tisza Kálmán” – emlékezett vissza János bácsi, akinek az apósa, Brezsán Mihály a Telekiek bizalmasa volt, szakácsként kulcsa volt a kastélyhoz.

Amikor 1949-ben egy pártgyűlést követően a családot kizárták a kastélyból, két hétig náluk húzódtak meg. Az idős férfi elmondta, hogy apósa titokban három fényképalbumot hozott el a kastélyból, hogy ne kerüljenek a fosztogatók kezébe. János bácsi a padláson rejtette el az albumokat, amit a rendszerváltást követően visszajuttatott a családnak. „Egy alkalommal házkutatást tartottak nálunk, a kastélyból eltűnt régiségeket keresték. Kissé megszeppentem, de az albumok jó helyen voltak” – mondta Demeter János.