Fotó: Boda L. Gergely
Számtalan népszokás, egyházi liturgia, de még időjárásjósló mondások is kapcsolódnak vízkereszt napjához. A keresztény egyház egyik legrégebbi ünnepén bizony a legtöbb karácsonyfa is kukába kerül. Nem csoda: ez a karácsonyi ünnepkör zárónapja, s a farsang kezdete.
2014. január 05., 21:382014. január 05., 21:38
2014. január 05., 21:562014. január 05., 21:56
Bár sokan csak a katolikusok ünnepének tartják, a vízkereszt tulajdonképpen mindannyiunk ünnepe valamiképp. A keresztény egyház legrégebbi ünnepe, Epiphania Domini, vagyis az Úr megjelenése a latin neve. Nagyon fontos ünnep volt, csupán a harmadik században különült el ettől a karácsony, azóta ünnepeljük december 25-én, a vízkereszt napja pedig Jézus megkereszteltetésének az ünnepe, de ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről is. Mindezek emlékére január 6-án a katolikus egyház megszenteli, vagyis megkereszteli a vizet, ebből ered a magyar vízkereszt elnevezés. Ez a karácsonyi ünnepkör zárónapja, ám a keleti kereszténységben az ortodoxok megmaradtak az óhiten, így ők most ünneplik Jézus születését.
Hol béke, ott áldás
Egyházi szokás ma is a katolikusoknál a házszentelés, amely bár leginkább január hatodikához kapcsolódik, Marosvásárhelyen már karácsony után elkezdik, így vízkeresztkor le is jár. A római katolikus lelkész elvégzi a házszentelést, felírja a házra a háromkirályok nevének kezdőbetűit, valamint az évszámot. Elhangzik az ősi (magyar) háziáldás szövege is:
Hol hit, ott szeretet;
Hol szeretet, ott béke;
Hol béke, ott áldás;
Hol áldás, ott Isten;
Hol Isten, ott szükség nincsen!
A házszenteléshez ugyanakkor hiedelem is kapcsolódik, régen messze kellett kikísérni a házszentelő papot, nemcsak a kapuig, hanem minél tovább, mert azt hitték: minél tovább kísérik a papot, annál nagyobbra nő a kender.
Bár a protestánsok általában katolikus ünnepnek tartották a vízkeresztet, sok ehhez kapcsolódó szabályt betartottak. Az asszonyok nem dolgoztak a fonóban a két karácsony között – így hívták a karácsony és vízkereszt közötti időszakot –, a férfiak nem fogták be az állatot a szekérbe, mert úgy tartották, hogy akkor elkárosodik. Karácsony és vízkereszt között nem ettek hüvelyeseket, hogy ne legyen kelés a testükön.
Számtalan népszokás is tartozik, illetve tartozott az ünnephez. Erdélyben ma is él a csillagozás vagy háromkirályozás, amikor a gyerekek felöltöznek a királyoknak, majd Gáspár-, Menyhárt-, Boldizsár-csillagot visznek a kezükben, és keresik Betlehemet. Ezt vízkereszti játéknak nevezik.
Vízkereszti időjárásjóslás
Vízkereszt napi időjárásból jósoltak is. Az időjárás megfigyelése már január 6-án, vízkeresztkor elkezdődött. A gazdák megállapították, hogy ha vízkeresztkor megcsordul az eresz, hamarosan vége a télnek, jó termés ígérkezik.
Régen úgy tartották, ha vízkeresztkor esik az eső, akkor hosszú lesz a tél, férges lesz a mák. Hideg, fagyos eső esetén rossz termésre lehetett számítani, viszont korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.
Kezdődik a farsang
A vízkereszti népszokásokból mára leginkább az maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén március 5-ig) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. A mi farsangi rítusaink és hiedelmeink főként a három utolsó farsangi napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre, amely a farsang farkát jelenti – vonatkoznak, amely télbúcsúztató is.
Újabb próbálkozás történik Sütő András szobrának felállítására Marosvásárhelyen, 16 évvel az első döntés után. A marosvásárhelyi tanácsosok ismét szavaznak arról, hogy emléket állítanak az erdélyi magyar irodalom meghatározó alakjának.
Tabudöntögető előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és szórakoztató programokkal várja a közönséget a KULT Alternatív Kulturális Fesztivált, amelyet október 10–12. között rendeznek meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
Őszi hálaadási istentiszteletre készül vasárnap a Pipe–Szásznádasi Unitárius Egyházközség, amely délután két órakor kezdődik a pipei templomban.
Több száz diák indult hétfőn gyalog iskolába Marosvásárhelyen és Szászrégenben a Lábbusz projekt részeként. Szászrégenben két utcát is lezártak emiatt, Vásárhelyen csak egy kicsi – amúgy sem túl forgalmas – utcát sikerült lezárni.
Háziállatokat pusztított el egy anyamedve és két bocsa a Szovátához tartozó Illyésmezőn. A vadak a villanypásztort átszakítva jutottak be a gazdaságba, ahol öt kecskét széttéptek, egy kutyát pedig megsebesítettek.
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.
Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.
szóljon hozzá!