Fotó: Boda L. Gergely
Több politikus sérelmezi, hogy a politikum beavatkozik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem belső ügyeibe, ezáltal megsértve az intézmény autonómiáját. A csütörtök délben szervezett közvitán, amelynek témája a magyar karok létrehozásáról szóló kormányhatározat volt, felszólaltak az intézmény egykori vezetői, más egyetemek rektorai, illetve az ellenzéki pártok politikusai – Alexandru Petru Frătean (PSD), Ciprian Dobre (PNL). A felszólalók közül mindössze hárman voltak magyar nemzetiségűek, és csak ők támogatták a kar létrehozását.
2012. március 22., 17:382012. március 22., 17:38
2012. március 24., 11:432012. március 24., 11:43
MOGYE – multikulturalitás, minőségi standardok, egyetemi önrendelkezés és törvényes előírások között címmel szervezett közvitát az intézmény fogorvosi karának aulájában az Advocacy Akadémia és a marosvásárhelyi 52-es Koalíció. A tervek szerint a végkövetkeztetéseket bemutatják a kormánynak.
Mit jelent a multikulturalitás?
Az esemény azonban nem egy közvitára hasonlított, mivel a szónokok többsége amellett érvelt, hogy a magyar kar létrehozása hátrányosan érintené az intézmény működését. A magyar anyanyelvű orvosképzés mellett mindössze három magyar nemzetiségű felszólaló állt ki. Vasile Boloş egyetemi professzor szerint az oktatási törvény hibás, mivel nem határozza meg, mit is jelent a multikulturális egyetem kifejezés. Hozzátette, az RMDSZ nyomásgyakorlása súlyosan sérti az alkotmányt. Az intézmény egykori rektora, Ioan Pascu szerint az egyetemen egyetlen magyar nemzetiségű diákot sem diszkrimináltak soha, és most a magyar oktatók szenvednek amiatt, hogy a politikum beavatkozott az intézmény ügyeibe.
Az ellenzék nem avatkozott be?
A Nemzeti Liberális Párt Maros megyei szervezetének vezetője, Ciprian Dobre szerint a multikulturalitás annyit tesz, hogy a többség elfogadja a kisebbség kultúráját, míg a többnyelvűség, amelyre a magyar fél hivatkozik több nyelv megtanulását jelenti, nem pedig szegregációt. „Miért sértik meg az egyetem önrendelkezéshez való jogát? Egyszerű, a magyar politikumnak csak egyetlen autonómia nem tetszik, az egyetemi autonómiát nem tudják elfogadni” – fogalmazott. Felszólalt Cornel Brişcaru és Alexandru Petru Frătean is (előbbi a Szociálliberális Unió marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, míg utóbbi a Szociáldemokrata Párt Maros megyei szervezetét vezeti), akik megkongatták a vészharangot: a politikum ilyetén való beavatkozása az intézmény belügyeibe annak eltűnéséhez vezethet.
Érvelés helyett személyeskedés
A magyar kar létrehozása mellett – a 12 román nemzetiségű ellenzővel szemben – mindössze hárman érveltek: dr. Hollanda Dénes, dr. Kincses Előd, valamint Peti András. Előbbi szerint a MOGYE nem működik törvényesen, mivel az intézménynek a jogszabályban meghatározott határidő után hat hónappal sincs érvényes chartája. „A kormánynak egyetlen lehetősége volt arra, hogy biztosítsa a MOGYE törvény által előírt multikulturális egyetemi jellegét, a magyar kar létrehozása” – fogalmazott Hollanda, aki az Erdélyi Magyar Néppárt részéről kért szót.
Peti András kérdésünkre elmondta, a vitán a többség vakon ellenezte a kar létrehozását. „Sokakat felháborított, hogy ezt kérjük. Volt, aki érvelés helyett inkább személyeskedett, mint például Ioan Sabău is. Sajnos a mai vita egyoldalú volt, ami újabb bizonyíték arra, hogy mennyire toleráns a többség a kisebbséggel szemben. A törvény világosan fogalmaz arról, hogyan kell működnie egy multikulturális egyetemnek, és a jogszabályt tiszteletben kell tartani” – mondta Peti András, aki városi tanácsosi minőségében szólalt fel.
Takargatják a piszkos ügyeket?
Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének vezetője sérelmezte, hogy annak ellenére, hogy városi tanácsos, és az egyetemen is oktat, nem közölték vele, hogy közvita lesz a témában. „A sajtóból kellett megtudjam. Szerettem volna felszólalni, mint városi tanácsos, de nem engedték, mivel korábban be kellett volna jelentkezni. A pártvezérek játszanak a tűzzel, a közvitán olyanok vettek részt, akik közül soknak semmi köze nem hogy az egyetemhez, de még a városhoz sem. Más egyetemek rektorai jöttek el, politikusok beszélnek arról, hogy a politikusoknak nem szabad beavatkozni az egyetem életébe. Azért harcolnak, hogy mi ne tudjunk az anyanyelvünkön orvosokat képezni” – mondta Benedek István. Hozzátette, az üggyel más gyanús ügyeket próbál takargatni a menedzsment. „Az egyetemen mást csináltak, mint amit kellett volna. Sportkatedrát hoztak létre, sportpályákat, nagyon sok pénzt beleöltek, és most félnek, hogy valaki felelősségre vonja őket” – fogalmazott.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
Elpusztult halakat láttak csütörtökön kora délután a Kis-Küküllőben Parajd után, Sóvárad, illetve Szováta környékén.
Felfüggesztik a vízellátást több Maros megyei településen. A lakosságnak ugyan biztosítanak vizet, de azt javasolják, hogy tartalékoljanak lehetőségük szerint.
szóljon hozzá!