Elkészült a vitát kiváltott ravatalozó Nyárádszentannán

A nyárádszentannaiak sérelmezték, hogy a kívülállók szerint csigalassúságúként volt jellemezve az akkori munka, ezért meghívtak szemügyre venni az elkészült beruházást. Ugyanakkor portálunkon olyan olvasói vélemények is megjelentek (valószínűleg ugyancsak szentannaiak részéről), hogy a tanácsosok saját célra használják a ravatalozóra gyűjtött pénzt, és kifogásolták, hogy egy szűkkörű réteg mulatozott tavaly március 8-án. Véleményük szerint „a szentannai tanácsosok annyit érnek, mint nipp alatt a csipke”. Bereczki Jenő helyi tanácsos minderre rácáfolni kívánt, amikor beszélgetésre hívott minket. Mindenekelőtt tisztázni szeretné: az emlegetett nőnapi bulizás magánháznál történt, és nem is az ő kezdeményezésükre, továbbá hogy csupán helyszűke miatt volt korlátozott a meghívottak száma. Ugyanakkor határozottan tiltakozik azon gyanúsítgatások ellen, miszerint a ravatalozóra gyűlt pénzt más célokra használták volna a tanácsosok vagy a helyi református egyházközség gondnoka.

Nevetve utalt a tavalyi újságcikkre Bereczki Jenő, aki Fodor Lajos gondnokkal együtt fogadott a szentannai volt iskolaépületnél. Az egyház által visszakapott ingatlan oktatási célokra már nem volt megfelelő, ezért az egyházközség a helyi lakosság igényeit figyelembe véve úgy döntött: az épület pincerészében ravatalozót alakít ki. Erre indítványoztak gyűjtést a településen. Első lépésben 2013 decemberében, majd 2014 tavaszán is végiglátogatták a lakosságot az önkéntes adományokért. Általában mindenki adakozott, nem vetődött fel az a kérdés, hogy a nem református vallásúak nem járulnának hozzá, hiszen a ravatalozó az egész közösséget szolgálja. A begyűlt összeget a kivitelező munkadíjának fedezésére fordították, míg a szükséges építkezési anyagot a nyárádszeredai önkormányzat biztosította számukra. A helyi kivitelező tavaly nyáron befejezte a munkálatok nagy részét, kialakította a ravatalozó helyiséget, majd egy fedett előteret is kiépítettek. A munkálatokat a helyiek közmunka-hozzájárulással is segítették – részletezte a tanácsos és a gondnok.

A volt iskolaépület nagytermét is feljavították a szentannaiak közösségi helyiség kialakítása céljából. Ugyanis a kultúrotthonuk egyelőre használhatatlan állapotban van, ezért bármilyen kisebb eseményt itt meg lehet rendezni, de a templom téli fűtése miatt imateremként is használható a terem. Eddig télen a parókián gyűltek össze, de ott éppen az iskolások használják a termeket, amíg a folyamatban levő szentannai iskolabővítést befejezi az önkormányzat. Így mindig át és vissza kellett rendezni a termet istentisztelet miatt. Így most ez a kérdés is megoldódott.

A terem feljavítása megtörtént a második gyűjtésből származó pénz felhasználásával, vakoltak, feljavították a padlót és a kályhát, szigetelték a mennyezetet, kicserélték az elektromos hálózatot, meszeltek. A termet március óta használják is, de még apróbb munkálatokat el kell végezni rajta, amihez természetesen a szükséges építőanyag biztosított. De nemcsak a nagyterem feljavítását célozták meg, hanem az egész épület tatarozását. A tetőzeten cserepet forgattak, a következőkben a kistermet szeretnék konyhává alakítani, majd az épület külső javítását is elvégezni. Ez még 8-10 ezer lejt fog igényelni, ezért újabb gyűjtést kell indítani – véli Fodor Lajos. Az elöljárók hozzátették: az elképzelésért és annak megvalósításáért köszönet illeti Gecző András tiszteletest és Tóth Sándor polgármestert is.

Tóth Sándor polgármester dicsérő szavakkal szól Gecző András tiszteletesről, aki a szentannaiak és andrásfalviak körében kezdeményezte és irányította a ravatalozók megépítését. Mivel Szentannán kisebb beruházás volt, itt az önkormányzat biztosította az építkezési anyagokat, a lakosság közmunkával és a munkadíj fedezéshez pénzadománnyal járult hozzá. Andrásfalván ennél nagyobb erőfeszítést igényelt a ravatalozó megépítése, itt az önkormányzat az anyagok egy részét biztosította. A lakosság is adományozott, de az messziről sem volt elégséges, így itt néhány helyi vállalkozó támogatásával sikerült kivitelezni a tervet.