Átgázolnak a kukoricaföldeken, narancssárga kábeleket helyeznek el utcára, járdára, több helyen a Nyárádon keresztül, s végig a Mezőségen is. Megyeszerte robbantanak, mérnek és keresik a gázmezőket.
2013. augusztus 20., 15:342013. augusztus 20., 15:34
2013. augusztus 20., 15:482013. augusztus 20., 15:48
Nem csoda, hogy a Nyárádmentén naponta találkozunk narancssárga ruhába öltözött szakikkal és a nagy, Prospecţiuni Rt. feliratú terepjárókkal, hiszen megyeszerte több százan dolgoznak, s félszáz nagykapacitású jármű áll rendelkezésükre.
A medgyesi Romgaz megbízásából végzett szeizmikus mérés során egy mély furatba elhelyezett robbanóanyag segítségével hanghullámokat bocsátanak a földbe, majd a különböző réteghatárokról visszaverődött hullámokat úgynevezett geofonok rögzítik. A megyeszerte lefektetett kábelek a földbe elhelyezett receptorokat kötik össze a digitális szeizmográffal. A mérések eredményét aztán szakértők – geológusok és geofizikusok – értékelik: azonosítják a nagy valószínűséggel földgázt vagy kőolajat tartalmazó rétegeket, és kijelölik a fúrásra alkalmas pontokat.
Nem történik környezetrombolás
A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Dănuţ Ştefănescu a Székelyhon.ronak elmondta, a Prospecţiuni nevű cég három esetben kért környezetvédelmi jóváhagyást arra, hogy felméréseket végezzen a megye területén. „Mezőmadarason és környékén, Csatófalva és Kund (Bonyha község) környékén, valamint Petelétől a megye Kolozs megyei határáig mindenhol végeznek méréseket, a medgyesi Romgaz megbízásából. Mivel a robbantások és a szeizmikus mérések során nem történik környezetrombolás, ezért mi csak tudomásul vettük a munkálatokat, külön engedélyt nem kellett e célból kibocsátanunk” – mondta a környezetvédő főfelügyelő, akitől megkérdeztük, hogy véleménye szerint mennyire valós a román sajtóban felröppentett hír, miszerint Maros és a környező megyékben is palagáz után kutatnak. Az igazgató elmondta, hogy időnként országosan közölnek híreket palagáz-kitermelésről, holott Romániában egyetlen cégnek sincs ehhez szükséges technológiája, s Erdélyben a földrajzi adottságok sem megfelelők a palagáz kialakulásához, tehát nyilvánvaló, hogy Maros megyében földgázt és/vagy kőolajat keresnek.
A gazdák többsége nem panaszkodik
A Székelyhon.ro által megkérdezett, földműveléssel foglalkozó Nyárádmenti gazdák elmondták, hogy valóban több helyen begázoltak kukoricaföldjeikbe traktorokkal, dzsipekkel, de minden esetben értesítést hagytak a helyszínen, telefonszámmal, elérhetőséggel és kárpótlást ígértek. „A településeken találkozót tartottak azokkal a gazdákkal, akiknek a földjében kárt okoztak, és reális árat ajánlottak a tönkretett kukoricatermését. Azt ígérték, hogy másfél hónap múlva postán kapjuk meg az összegeket. Persze voltak olyanok, akik elégedetlenkedtek, de alapvetően mindenki elfogadta az ajánlatot, hiszen ha értékesítené az idei termést, akkor sem kapná meg korábban érte a pénzt” – mondta az egyik gazda.
A szászok elégedetlenek
Maros megyében egyelőre nincsenek különösebb panaszok a Prospecţiuni szakemberei által végzett mérések miatt, Szeben megyében viszont aláírásokat gyűjtenek a munkálatok leállítása érdekében, sőt olyan gazda is volt, aki összegyűjtötte és kivitte földjeiről az engedély nélkül elhelyezett narancssárga huzalokat. A fogarasi Neuer Weg szervezet augusztus 12-én nyílt levéllel fordult a közvéleményhez és a cég vezetőségéhez, amelyben azt sérelmezte, hogy a cég alkalmazottai önkényesen bementek a termőföldekre, többek között Charles brit herceg egyik uradalmára is, a kártérítésként felajánlott összegek nevetségesen kevesek, az általuk végzett robbantások miatt régi szász házak repedtek meg, s miután elmentek, huzaldarabokat, szemetet hagytak maguk után.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
Elpusztult halakat láttak csütörtökön kora délután a Kis-Küküllőben Parajd után, Sóvárad, illetve Szováta környékén.
Felfüggesztik a vízellátást több Maros megyei településen. A lakosságnak ugyan biztosítanak vizet, de azt javasolják, hogy tartalékoljanak lehetőségük szerint.
szóljon hozzá!