
2013. szeptember 08., 16:262013. szeptember 08., 16:26
2013. szeptember 08., 16:592013. szeptember 08., 16:59
Szombaton a falu lakossága több mint kétszeresére nőtt – a környező településekről, meg a megyeközpontból érkezett vendégekkel együtt legalább hatszázan forgolódtak a református templom körüli falurészben.
Egy kicsit furcsának tűnhet, hogy most először rendezték meg a szilvaízfesztivált, hiszen a járaiakat már nagyon régen cefréseknek, kotyósoknak, szilvaízeseknek nevezték. Vagy gúnyolták – ahogy tetszik –, bár egy ilyen nemes és hasznos foglalkozás soha nem lehetett gúny tárgya. Ráadásul a falu zászlaján látható címerben benne van a szilva is.
Csak ki kellett találni
Kiss Gyuláné Kertész Katalin, a demecseri polgármester felesége úgy pattintotta ki a fesztivál ötletét, mint a járai asszonyok szilvából a magot. „Már ötödik éve testvér-települési kapcsolatban vagyunk Marosjárával. Kölcsönös keresztbenyaraltatás, látogatások után kezdtem el gondolkodni – mivel lehetne »feldobni« ezt a falut” – meséli. Aztán a tavasszal önmagától adódott az ötlet. Az éceszgéber polgármesterné felfigyelt a járai zászlón levő szilvára, utánaérdeklődött, s kiderült, hogy itt a szilvaízfőzésnek nagyon régi hagyománya van. S akkor ő jött a fesztivál ötletével. (Gyakorlata már van benne, hiszen Demecseren már régóta szervezik a káposztás fesztivált. Ott ez a zöldség a menő, itt a szilva.) Amit a járaiak és a gernyeszegi önkormányzat lelkesen fel is karolt.
Amit a Jóisten megadott
Kolcsár Gyula polgármester szerint egy településnek azt a lehetőséget kell kihasználni, amit a Jóisten megadott neki. Járának a szilvát adta, hát ebből kell sikert, pénzt kovácsolni. „Magyardécsének cseresznye jutott, a járaiaknak szilva. Ezzel kell híresnek tenniük magukat. És én nagyon remélem, hogy sikerül is. A szilvalekvár még nem hungarikum, de akár azzá is lehet tenni járai segítséggel. Hajnali öttől legalább kétszázötven kiló lekvárt főztek a falubeli asszonyok, délután két órakor már csak a kiürült üstöket lehetett nyalogatni” – mondja a község polgármestere.
Az igazsághoz tartozik, hogy ez a lekvár nem járai szilvából főtt. A fesztivál ötlete még a tavasszal született, aztán az időjárási viszonyok miatt kiderült, hogy szilva egy szem sem lesz Járában. Ám a fesztivált nem lehetett elnapolni. Elfutottak hát a derék járaiak az alig harminc kilométerre levő Bátosra – ott nem tette tönkre az időjárás a szilvát –, megvásároltak fél tonna beszterceit, s hazahozták. De ezt ne tessék elárulni senkinek, roppantul szégyenlik ugyanis, hogy nem a saját szilvájukból főztek.
Rezesbanda rézüst mellett
A falu bejáratánál az érkező demecseri buszt székely ruhás lányok, asszonyok, bocskais férfiemberek várták. No meg kínálták jóféle diós kaláccsal – a szilvás lepény a már említett okok miatt hiányzott – és szilvóriummal. Egy kicsit huncutul fogalmaztatott a rendezvény plakátja. A felirat szerint ez az I. Marosjárai Szilvafőző Fesztivál. Tetszik érteni – szilvafőző. Nem szilvaízfőző! Ezt a járai férfiak gyorsan meg is magyarázták a vendégeknek: a szilvából ugyanis nem csak lekvárt lehet főzni. És a vendégek értékelték is a találékonyságnak ezt a cseppfolyós változatát.
Utána a demecseri fúvószenekar az alszegtől vonult egészen a felszegi református templomig, az ünnepség színhelyére, oda, ahol a rézüstök alatt ropogott a tűz, koncsorgott a füst az ég felé, s hangolgattak már a dalosok. Végedes végig zeneszóval ment a fúvószenekar.
Titokzatos asszonyok
A művelődési ház melletti placcon hat rézüst alatt ropogott a tűz, kotyogott, bugyogott a sötétlila massza, amit fából készült keverőszerkezetekkel igyekeztek nem kozmálásra bírni, egy asztalnál korondi cserépfazekakba \"csomagolták\" a lekvárt, ami aztán azonnyomban el is tűnt a vendégek szatyraiban. Két órára már csak az üres kondért lehetett nyalogatni – kényszerű kóstolgatásból.
Nagy titokban elárulták nekem, hogy már előző nap kifőztek két üsttel, úgymond a „biztonság kedviért”. De titokból ennyi legyen elég nekem – döntöttek. És hiába faggattam a civil lekvárfőző asszonyokat – Nagy Miklósnét, Tamási Domokosnét, Elekes Péternét, Györfi Lajosnét, Nagy Margitot, meg a katolikus egyház üstje körül ügyködő Szkridon Irmát, Csíki Klárát, Nárovics Rozáliát, a reformátusok üstjének kezelőit, Kőműves Annát, Veress Marikát, Kapás Margitot, Tinti Ágit is. Valamennyien azt mondták: a szilvaíz úgy készül, hogy a szilvát addig főzik, amíg lekvár lesz belőle. Ennyi.
Elsuttogott titkok hangzavarban
Végül aztán egy férfiember, Szabó Mihály presbiter lebbentette fel a titkok fátylát a technológiáról. Azt mondja, kétféleképpen lehet főzni – vagy előbb kimagolják a szilvát, vagy nem. (Van aki le is darálja, de ez szerinte nem szerencsés műszaki megoldás. A szilva héja benne marad a lekvárban, ami gusztustalan.) Szóval: a vagy-vagy szilvát odateszik az üstbe, olyan huszonnégy órát főzik, közben folyton kevergetik. Huszonnégyből huszonnégyet. Aztán ha elkészült, a magolatlan szilvából főttet átpasszírozzák. A magoltat is. Sokan. Cserépbögrébe, fazékba, befőttesüvegbe, miegymásba teszik, lekötik ronggyal vagy papírral, s aztán eláll két-három évig. A titkok-titka pediglen: nem szabad cukrot tenni a szilvába. Mert ha igen, akkor a lekvár nem áll el, megromlik. Ha nem tesznek cukrot, bebőrödzik, s az tartósítja hosszú időre. Szóval hát, ha meg nem eszik közben.
S miközben az okítást hallgattam, sorra léptek színpadra a helybéli óvodások (ők elfújták azt is, hogy Hull a szilva a fáról...), kisiskolások, nagyiskolások, járai fiatalok, a demecseri fúvósok pedig kitartóan fútták a hangszereiket. Ugyancsak forrók lehetnek a szeptemberi napsütés miatt, ha ennyit kell fúni – állapította meg egy enyhén a-zó járai atyafi.
A vegyipari kombinát adásvételi szerződését a napokban kötik meg, a több mint nyolcszáz alkalmazott állása biztonságban van – nyilatkozta Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn Marosvásárhelyen, ahol a radnóti hőerőműről is beszélt.
Kigyulladt egy melléképület vasárnap este a Gernyeszeg községhez tartozó Kisszederjesen. A tüzet sikerült megfékezni, mielőtt átterjedt volna a lakóházra, egy nő azonban égési sérüléseket szenvedett.
Két férfi verekedett össze szombaton késő este Marosvásárhelyen, a helyszínre kiszálló rendőrök negyven személyt igazoltattak, húsz embert pedig bekísértek az őrsre kihallgatásra.
Idén is Marosvásárhely középkori várudvarában gyűltek össze a helyi magyar családok, barátok és az elszármazottak, hogy közösen ünnepeljenek. Noha számos helyszínen zajlanak programok, a rendezvény szívét idén is a várudvar jelenti a hétvégén.
A Németországból Marosvásárhelyre érkező repülőgép kényszerleszállását hajtott végre Budapesten szombaton este.
Nem tudják biztosítani az ivóvíz-szolgáltatást Gyulakuta magasabban fekvő otthonaiban, így korlátozásokat vezetnek be.
Eszméleténél volt és már a helyszínen megvizsgálták azt az áldozatot, aki szombaton délben kútba esett Maros megyében.
Májat, veséket, csontszövetet és szaruhártyát távolítottak el péntekre virradó éjszaka egy 49 éves, agyhalott betegtől a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban – számoltak be a kórház a közösségi oldalán.
Átszervezési terv miatt mulasztással és nemtörődömséggel vádolják a mikházi Felnőtt Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ vezetőségét az alkalmazottak. Szerintük nem néhány beteget helyeztek volna át, hanem teljesen ki akarták üríteni az intézményt.
Látványetetésekkel, sportvetélkedőkkel és rendhagyó divatbemutatóval ünnepli 62. születésnapját a marosvásárhelyi állatkert.
szóljon hozzá!