Balla Antalra emlékeztek Jobbágytelkén

Embert próbáló kánikulában két marossárpataki huszár vezetésével, ima- és muzsikaszóval vonultak a jobbágytelki temetőbe a néhai Balla Antal barátai, tisztelői, a helyi egyházi elöljárók és a hagyományőrző néptáncegyüttes tagjai, szombat délelőtt. Mihály József plébános úgy emlékezett Balla Antalra, mint aki mindig újra tudta kezdeni és el tudta végezni a rábízott munkát, aki az Isten által ajándékozott tálentumokat értékesíteni tudta közössége javára.

Istenben megbékélt, megtisztult lelkét 2008-ban adta vissza Teremtőjének, szombaton pedig lelke üdvösségéért végeztek szertartást a sírkertben, majd a helyi táncosok koszorút helyeztek el sírján. A temetőből levonulóban kedvenc jobbágytelki népdalait énekelték.

Délután a kultúrotthonban ünnepi műsor keretében emlékeztek rá, a helyi néptánccsoport két korcsoportja mellett felléptek a magyaróiak is, továbbá mezőpaniti és vajdaszentiványi adatközlők, a küküllődombói Gilyén Miklós, Anti bácsi egykori barátai. A műsorszámok között a makfalvi Gyepesi László szórakoztatta a közönséget Széllyes Sándortól tanult monológokkal.

De nem múlt el nyomtalanul a hétvégi nap, a kultúrotthon falán egy féldomborművet, emlékplakettet helyeztek el, amely Balla Antalt egy budapesti fellépés utáni fénykép alapján ábrázolja. Ez a fal a művelődési otthon oltára lesz, és ez az emlékplakett figyelmeztessen mindenkit arra, hogy folytatni kell azt a műveltséget, amit tőle kaptak a jobbágytelkiek – mondta el az ünnepélyes pillanatban a tánccsoport tagja, Bereczki Éva. Ugyanakkor a falakon fényképeket is kiállítottak, amelyek az egykori szigorú és mégis mókás Balla Antal többféle arcát mutatják be.

Igazi népművelő volt

Balla Antal 1926. június 15-én született Jobbágytelkén egy hétgyermekes földműves családban, de tudásvágya és tehetsége a falu vezető egyéniségévé tette. Negyvenegy éven át volt tisztviselő és néptanácsi titkár, 1945-től vezette a jobbágytelki népi együttest, fáradhatatlanul szervezte a falu művelődési életét, évtizedeken át rakta a tüzet, hogy Jobbágytelke híre a Tarbükkön túl országot-világot bejárjon. Emlékét generációk őrzik, ha nem hagyják kialudni a tüzet – méltatta Balla Antalt barátja, a budapesti Stoller Antal (Huba) táncmester, koreográfus. Szabó György nyugalmazott iskolaigazgató személyes hangon emlékezett Balla Antalról, akinek idejében egyesítették a híres jobbágytelki tánccsoportot és dalárdát, de Nagy Ferenc zenetanár, karnagy távozta után őrá maradt a nagy együttes vezetése. Országos versenyek sokaságán vettek részt, a fővárosból második díjat hoztak – mert elsőt nem hozhatott el egy magyar együttes –, de vezetése alatt Franciaországban, Hollandiában is megfordultak a táncosok, Magyarországon számtalanszor felléptek, és már 1971-ben elhozták onnan a Dunamenti Folklórfesztivál első díját. De nemcsak a tánccsoportot vezette, hanem a művelődési életet is szervezte, a falu lakóit állandóan színházba, koncertekre vitte Marosvásárhelyre, Kolozsvárra, Temesvárra és Nagyváradra. „Vannak még fiatalok, akik ha megfogyatkozva is, de felemelték a kezedből kihullott zászlót és viszik tovább” – üzente egykori barátjának az igazgató. Ezen zászlóvivők egyike ifjabb Orbán Kálmán, Balla Antal unokaöccse, aki halála után átvette az együttes irányítását. A fiatalember személyes hangon emlékezett nagybátyjára, aki „igazi népművelő volt és akinek elévületlen érdeme, hogy ma Jobbágytelke az, ami.”

A szombati emléknapot a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) anyagi támogatásával szervezték. Kérdésünkre, hogy miért éppen ide nyújtottak támogatást, az Akadémia népművészeti osztályának tagja, Stoller Antal azt válaszolta: a történelem miatt. Bartók Béla 1914-ben Jobbágytelkén és környékén végzett gyűjtőmunkát, ennek százéves évfordulója kapcsán 2014-ben az MMA itt szervezte meg kihelyezett munkaülését és mindenki elámult Jobbágytelkétől. Kollegái biztatására tavaly Stoller jótékonysági estet szervezett Budapesten és félmillió forintot tudott átadni a jobbágytelkieknek. Régi baráti kapcsolatok fűzték Balla Antalhoz, akivel létrehozták a helyi falumúzeumot, de azt is sikerült elérni, hogy halála után, Anti bácsi házát megvásárolhassa a helyi kulturális egyesület és tájházat hozzon létre benne. Stoller azt sem tartja véletlennek, hogy ebben a faluban szervezik a marosszéki néptánctáborokat, bár úgy látja, akkor lenne az igazi, ha a falu és kulturális egyesülete annyira megerősödne, hogy átvehetné a szervezést a marosvásárhelyiektől.

Visszatanulják a régi táncokat

Mivel Anti bácsi 80. születésnapját nagyobb esemény keretében ünnepelték meg, Stoller Antallal úgy gondolták, hogy a 90. sem múlhat el nyomtalanul, illik azt egy hagyományőrző táncrendezvénnyel megünnepelni – mondta el érdeklődésünkre Varó Huba, a helyi néptáncegyüttes jelenlegi vezetője. Ezért szombatra csak kimondottan hagyományőrző néptáncegyütteseket és adatközlőket, Anti bácsi egykori barátait hívták meg. A jobbágytelki együttes újjáéledt, két korcsoport működik, és visszatanulják a kommunizmus előtti táncokat. Ugyanis titkári tisztsége ellenére Balla Antalnak is meg volt kötve a keze, csak bizonyos sablonok szerint dolgozhatott, lophatta be a táncműsorokba a helyi hagyományokat. Ezek a megkötések mára már eltűntek, most visszahozhatják a sok figurás, fiatalos, szabad, hagyományos táncot. Ezt pedig a fiatalok élvezettel és szívvel csinálják, megmutatják a nagyvilágnak, és egyre nagyobb sikerük van – mondta el a szakember a fiatal együtteséről.