A felszólítás ellenére sem távolítják el a hármasfalui helységnévtáblákat

„Lucian Goga Maros megye prefektusa április nyolcadikán átiratban közölte Makfalva polgármesteri hivatalával, hogy a Hármasfaluban felállított, »útjelző táblákkal összetéveszthető«, egyébként a három falu hagyományos nevét magyarul és románul tartalmazó táblákat – Csókfalva/Cioc, Székelyszentistván/Ştefăneşti, Atosfalva/Hoteşti – távolítsák el, mert veszélyeztetik a forgalom biztonságát” – olvasható Kiss Károly református lelkipásztor, a Makfalvi Székely Tanács elnökének  hét végi közleményében. Megkeresésünkre Vass Imre alpolgármester megerősítette, helyesek a fenti információk, és elmondta: a kormánybiztosi hivatal utasítása a Maros Megyei Rendőrség közlekedési osztályának jelzése nyomán született.

„A táblák valóban nem szabvány szerinti útjelzők, turisztikai céllal magánterületre helyezték azokat, hogy az arra járók megismerjék a kommunizmusban eltörölt egykori helységneveket, s mint ilyen semmilyen módon nem veszélyeztethetik a Szováta–Balavásár országúton közlekedők biztonságát” – idéz Vass prefektúrához írott április 15-ei válaszából a Kiss-féle közlemény.

A községközpont ügyvivő polgármestere a Székelyhonnak is kifejtette: a hármasfalui helységnévtáblák semmiképpen nem jelentenek veszélyt a forgalomra, még egyetlen balesetet sem okoztak. A polgármester elmondta: a Fehér megyei Zalatna mellett is ki van írva, hogy Ţara Oaşului, pedig tudomása szerint hivatalosan ilyen ország nem létezik. „Nem a felirattal van bajom, sőt... Az ottaniaknak ez turisztikai szempontból nagyon megfelelő. Csak azt szeretnénk, ha mindez nálunk is lehetséges lenne” – hangsúlyozta a polgármester, aki megerősítette: mind a prefektusi átiratot, mind az arra küldött válaszát eljuttatja a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottsághoz.

Kérdésünkre, hogy mi fog történni a hagyományos településneveket tartalmazó táblákkal, Vass elmondta: egyelőre nem távolítják el ezeket, és mindent meg fognak tenni, hogy a helyükön maradjanak – tolmácsolva ezzel a hármasfaluiak kívánságát is. „Egyelőre nem tudjuk, hogy mi a következő lépés, ez a kormánybiztosi hivatal válasza után dől el” – tette hozzá.

Brassai Zsombor, a Maros Megyei RMDSZ elnöke aberrációnak tartja a történetet. „Tárgyaltam ez ügyben a prefektussal, elmagyaráztam neki, hogy  ezek a történelmi nevek fontosak, még élénken élnek a helyiek köztudatában,  identitástudatuk részei, amelyeket nem hiszem, hogy ilyen mesterkélt adminisztratív szempontok szerint kellene kifogásolni” – fogalmazott.

A megyei elnök a prefektúra érvét enyhén szólva nevetségesnek tartja, és mindez szerinte ahhoz hasonlatos, mint amikor Dorin Florea azt kifogásolta, hogy a gyógyszertárak melletti világító keresztek összetéveszthetők a jelzőlámpákkal. „Én azt gondolom, hogy a prefektúra hivatala van olyan tekintély, hogy amikor felszólítást küld, akkor komoly jogalappal alátámasztott felszólítást fogalmaz meg. Nem hiszem, hogy így kellene kezelni ezeket az ügyeket. Jelen körülmények között, amikor ilyen feszültségek vannak, sokkal érzékenyebben, óvatosabban kellene foglalkozni ezekkel az ügyekkel. Úgy érzem, hogy a megközelítés mesterkélt, és csak feszültségkeltésre alkalmas” – fejtette ki álláspontját Brassai.

Kérdésünkre, hogy milyen megoldást lát a probléma kezelésére, a megyei elnök  így fogalmazott: „A megoldás egyszerű. Nem kell levenni a táblákat. És amennyiben a prefektúra elindít egy fegyelmezési procedúrát, az igazságszolgáltatás szintjén kell a jogsérelemmel szemben védelmet keresni”.

„Ezekkel az ún. megszüntetett településekkel kapcsolatban nekem az a véleményem – Árpád-korabeli települések lévén szó –, hogy a régi elnevezéseket vissza kellene állítani” – fogalmazott Nagy Zsigmond alprefektus. Hogy a történelmi elnevezést ma is használják, erre az unitárius egyház marosi felügyelőgondnoki tisztségét is betöltő Nagy elmondta: az ő nyilvántartásukban Csókfalva  önálló egyházközségként szerepel. „A köztudatban és az egyházi dokumentumokban igen, közigazgatásilag azonban ez a három település nem létezik” – mutatott rá. A történelmi elnevezés visszaállításra hozta fel pozitív  példának azt, hogy az 1968-ban szülőfalujához, Nyárádgálfalvához csatolt Nyárádszentlászlón referendumot szerveztek, és ennek következtében a település visszakapta eredeti nevét. „A helyhatóságoknak, ahol ilyen esetek állnak fenn, ezt a megoldást javasolnám, mert egy referendumot megszervezni nem rettenetes dolog” – hangsúlyozta. Szerinte ezúttal nem az a probléma, hogy a táblák kétnyelvűek, és úgy vélekedett: mivel magánterületen vannak, az illetékesek hivatalos úton kellene kérjék, hogy ezeket turisztikai táblákként fogadják el.

Kifogások sorozata
Hármasfaluban 2013-ban helyezték ki a hagyományos településneveket tartalmazó táblákat. Akkor az illetékesek azt kifogásolták, nem jó helyen állnak, erre a táblákat magánterületre költöztették. Ezután újabb kifogás érkezett: tüntessék fel románul is a települések régi neveit. A felszólításnak a polgármesteri hivatal akkor is eleget tett, s jelenleg magyarul és románul is olvashatóak a korábbi önálló települések történelmi nevei.