
A hat ezrelékes fertőzési rátájú településeken is visszatérhetnek az iskolába a tanulók, ha osztályukban nincs igazolt fertőzött
Fotó: Veres Nándor
Alig több mint három héttel a vonatkozó minisztériumi rendelet érvénybe lépése után módosította az oktatás módjára vonatkozó járványügyi előírást az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU): nem kell áttérjenek az online oktatásra a tanintézetek akkor sem, ha a településen a fertőzési ráta eléri a 6 ezreléket. Ezzel párhuzamosan bevezetnék a nyálból vett minták antigénteszttel történő elemzését az oktatási rendszerben. Fejér Szilárd kémikus-kutató szakmailag elhibázottnak tartja az utóbbi döntést.
2021. október 04., 09:012021. október 04., 09:01
2021. október 04., 09:482021. október 04., 09:48
Folytathatják a jelenléti oktatást a tanintézetekben akkor is, ha a településen a fertőzési ráta eléri a 6 ezreléket – erről döntött csütörtök este az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU), egyszersmind felhatalmazva az oktatási, illetve egészségügyi szaktárcát az oktatás módjára vonatkozó közös rendeletük módosítására.

Az országos vészhelyzeti bizottság jóváhagyta felhatalmazta az oktatási és az egészségügyi minisztériumot a közös rendelet módosítására, hogy az iskolákban folytatódhasson a jelenléti oktatás a 6 ezrelékes fertőzöttségi ráta túllépése esetén is.
A CNSU döntése értelmében a település fertőzési rátájától függetlenül folytathatják a jelenléti oktatást a tanintézetek,
A vészhelyzeti bizottság ugyanakkor javasolja a nyálból vett minták antigénteszttel történő rendszeres szűréseket a napközisek, iskolások, valamint az oktatási egységek teljes személyzete esetében. Felhatalmazza ugyanakkor az egészségügyi szaktárcát arra, hogy
Minden diák, aki online tanrendben tanul, mert a településen, ahol él, a fertőzési ráta meghaladta a 6 ezreléket, hétfőtől visszatérhetett a tanintézetbe, amennyiben az osztályában nincs igazolt koronavírus-fertőzött – jelentette be Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Nem a gyerekek felelősek a beoltatlan szüleik és nagyszüleik egészségéért, ez éppen fordítva van – érvelt a CNSU döntése mellett a tárcavezető, aki a nyálmintás antigénteszteléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy
Maradhatnak a diákok az iskolapadokban. Csak akkor függesztik ezt fel, ha egy közösségben igazolt fertőzés történik
Fotó: Jakab Mónika
Szakmailag nagyon elhibázottnak tartja a nyálmintából végzett gyorstesztelés bevezetésére tett javaslatot Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont vezetője. „Egy laikusnak ez még értelmesen is hangzik, hiszen ha többet tesztelnének az iskolákban, hamarabb ki lehetne szűrni a fertőzötteket, és így idejében megállítani a fertőzési láncolatokat. Na de ezt úgy szeretnék elérni, hogy megkérik a Nemzeti Gyógyszerügynökséget, hogy engedélyezze a nyálból végzett gyorstesztek használatát szűrésre.
– írja a közösségi hálón közzétett bejegyzésében a szakember. Ahhoz, hogy nyitva lehessen tartani az iskolákat,
A kémikus-kutató négy pontban foglalja össze, hogy véleménye szerint milyen protokollt kellene kövessenek a magas fertőzöttségi rátájú települések tanintézeteiben:
az első a kötelező lázmérés, nem csak akkor, amikor a gyerek beér az iskolába, hanem az első szünetben is.
a második a tanárok heti rendszerességű PCR-tesztelése orrgaratból vett mintából, függetlenül attól, hogy be vannak oltva vagy nem.
a harmadik a hőemelkedéses diákok vagy tanárok kötelező antigén- vagy PCR-tesztelése.
az utolsó pedig néhány teljes osztály tesztelése, hetente más osztályokat kiválasztva erre, a hiányzó gyerekek számának függvényében (ott kellene tesztelni, ahol a legtöbb gyerek hiányzik). Ez esetben a tesztelésnél elegendő, ha garatból vett mintából gyorstesztelnek (hetente kétszer), vagy PCR tesztelnek (hetente egyszer).
Fotó: Jakab Mónika
Fejér Szilárd arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben beigazolódik egy fertőzés egy osztályban, nem elegendő áttérni az online tanrendre, hanem
Meglátása szerint így 6 ezrelékes incidencia fölött is biztonságosan lehetne iskolába járni. Ez azonban nem tartana sokáig – fűzi hozzá –, mert
„Ezt kellene megérteni már végre, a több tesztelés végeredménye kevesebb haláleset és kevesebb nyomás az egészségügyön.
Arról nem is beszélve, hogy a megfelelő beoltottsági arány mennyit segített volna ezen a helyzeten, és nem kellene most az iskolák nyitva tartását ilyen veszélyes stratégiával biztosítani” – fogalmazott a kémikus-kutató.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
2 hozzászólás