
Fotó: Bakó Zoltán
Három napig zajlott Erdőszentgyörgyön az ötödik Marosszéki Lófuttatás, és mondhatni minden helybéli a hétvégi lovasrendezvény lázában égett. Így van ez, mióta Erdőszentgyörgy ad otthont e marosszéki rendezvénynek.
2017. június 26., 15:152017. június 26., 15:15
Erdély minden tájáról érkeztek lovasok, sokan voltak Magyarországról is – lovassportok művelői és egyszerű nézők egyaránt. Szinte minden megye rendszámai képviseltették magukat a Padnak nevezett dombon, ahol a versenypályát berendezték. De voltak ott kézműves sátrak, lacikonyhák és nagyszínpad is.
Csontos János hagyományőrző huszár százados, a Debreceni 2. Honvéd Huszárezred Egyesület vezetője volt a rendezvény szakkommentátora. Emlékeztetett arra, hogy a württembergi huszárok voltak azok a hazafiak, akik 1848-ban Galíciából indultak haza, hogy a forradalom és szabadságharc ügye mellé álljanak. Május 29-én már Máramarosszigeten voltak. Vezetőjük, Lenkei utóbb megtébolyult a fogságban. Az ő hagyományukat követi az Erdőszentgyörgyi Württembergi Hagyományőrző Huszárcsapat. Egyébként a Württembergi szó más vonatkozásban is híres Erdőszentgyörgyön. Így hívták az angol királyi család szépanyja, Rhédey Claudia férjét, Sándort is.
Csontos János tudatta, a lóval való versenyzés hagyománya idén már 190 évre tekint vissza, 1827-ben szervezték az angolok az első lovas futamot. Amit aztán nemsokára mi, magyarok követtünk gróf Széchenyi István jóvoltából, aki már 1829-ben szervezett „állatmutatást”.
Az egy nappal korábbi viharos eső feláztatta a pályát, ezért a szervezők halogatták szombaton a futamok kezdetét. Néhány perc is sokat számított a szikkadáshoz. Közben a színpadon Kis-Küküllő menti és vajdaszentiványi gyerektánccsoportok szórakoztatták a közönséget. A Farkasnyom barantacsoport bemutatója lenyűgözte a közönséget, de még ennél is nagyobb sikere volt a hortobágyi csikósok műsorának. A rögzítetlen nyeregben száguldó bő, kék ruhás lovasok karikás ostorral, borospohárral, sálrablással végzett gyakorlatait minden alkalommal erős tapssal jutalmazta a néhány ezres nézősereg.
... illetve asszonyi dolog is lehet. Végre elérkezett az első futam. Gidófalvi, csíkszentkirályi, gernyeszegi és zetalaki lovas – köztük egy lány is – állt a rajthoz, és a hajrára vágtába kezdtek.
Valósággal úsztak a levegőben a ló-lovas „egységek”, a paták dobbanása szolgáltatta a látványhoz a kísérőzenét. Ám a pálya még mindig nedves, lágy volt imitt-amott, így aztán a hölgylovas nem sokkal a cél előtt bukott. Lova, ruhája merő egy sár lett, de a sportszellem felülkerekedett. Nem okolta a lovat, a szervezőket sem, csupán egy kicsit szomorkásan kocogott el a lóállások irányába. Aztán következett a többi elő- és középfutam.
Fotó: Bakó Zoltán
Vasárnap elsőként a Marosszéki Lófuttatás legjobbjai álltak rajthoz, majd ezt követően a huszárfutam kezdődött, végül az angol telivérek futottak. Sokan nagy kíváncsisággal várták a híres fajlovak versenyét. A tízezer lejes fődíjat a futam győzteseként Domokos Magor vihette haza, aki először ülte meg azt a paripát, amely a győzelemhez segítette. A futam érdekessége az volt, hogy Magor mindvégig az utolsó helyen futott, majd a cél előtt néhány méterrel megelőzte az előtte versenyző három társát. A szervezők az angoltelivér-futamot kimagasló eredményként értékelték, ugyanis közel hatvan év után, Erdélyben ismét Erdőszentgyörgyön futhattak ezek a lovak. A második helyezett Toth Szabolcs egy nyereggel, míg a harmadik Bagoly Szabolcs egy kantárral gazdagodott.
Az ünnepélyes díjátadás a hétvégi programok fénypontjának számított, lovas és közönség együtt izgult a nyertesekért. A 2017-es Marosszéki Lófuttatás győztese Fazakas Géza lett, a dobogó második fokára Andrei Augustin állhatott, a harmadik helyezett pedig Orbán István lett. A huszárfutam első díjazottja Jakab Gábor, második Kovács Attila, a harmadik pedig Borbély Tamás lett. A szervezők minden benevező lovast könyvvel ajándékoztak meg.
Díjak
A Marosszéki Lófuttatás ezúttal emelt díjakkal zajlott. Az első három helyezett 5000, 3500 és 2500 lejes elismerésben részesült. A huszárfutamok első három helyezettje 1500, 800 és 500 lejt kapott elismerésként.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi (Chirpăr) családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
szóljon hozzá!