
Fotó: Bakó Zoltán
Három napig zajlott Erdőszentgyörgyön az ötödik Marosszéki Lófuttatás, és mondhatni minden helybéli a hétvégi lovasrendezvény lázában égett. Így van ez, mióta Erdőszentgyörgy ad otthont e marosszéki rendezvénynek.
2017. június 26., 15:152017. június 26., 15:15
Erdély minden tájáról érkeztek lovasok, sokan voltak Magyarországról is – lovassportok művelői és egyszerű nézők egyaránt. Szinte minden megye rendszámai képviseltették magukat a Padnak nevezett dombon, ahol a versenypályát berendezték. De voltak ott kézműves sátrak, lacikonyhák és nagyszínpad is.
Csontos János hagyományőrző huszár százados, a Debreceni 2. Honvéd Huszárezred Egyesület vezetője volt a rendezvény szakkommentátora. Emlékeztetett arra, hogy a württembergi huszárok voltak azok a hazafiak, akik 1848-ban Galíciából indultak haza, hogy a forradalom és szabadságharc ügye mellé álljanak. Május 29-én már Máramarosszigeten voltak. Vezetőjük, Lenkei utóbb megtébolyult a fogságban. Az ő hagyományukat követi az Erdőszentgyörgyi Württembergi Hagyományőrző Huszárcsapat. Egyébként a Württembergi szó más vonatkozásban is híres Erdőszentgyörgyön. Így hívták az angol királyi család szépanyja, Rhédey Claudia férjét, Sándort is.
Csontos János tudatta, a lóval való versenyzés hagyománya idén már 190 évre tekint vissza, 1827-ben szervezték az angolok az első lovas futamot. Amit aztán nemsokára mi, magyarok követtünk gróf Széchenyi István jóvoltából, aki már 1829-ben szervezett „állatmutatást”.
Az egy nappal korábbi viharos eső feláztatta a pályát, ezért a szervezők halogatták szombaton a futamok kezdetét. Néhány perc is sokat számított a szikkadáshoz. Közben a színpadon Kis-Küküllő menti és vajdaszentiványi gyerektánccsoportok szórakoztatták a közönséget. A Farkasnyom barantacsoport bemutatója lenyűgözte a közönséget, de még ennél is nagyobb sikere volt a hortobágyi csikósok műsorának. A rögzítetlen nyeregben száguldó bő, kék ruhás lovasok karikás ostorral, borospohárral, sálrablással végzett gyakorlatait minden alkalommal erős tapssal jutalmazta a néhány ezres nézősereg.
... illetve asszonyi dolog is lehet. Végre elérkezett az első futam. Gidófalvi, csíkszentkirályi, gernyeszegi és zetalaki lovas – köztük egy lány is – állt a rajthoz, és a hajrára vágtába kezdtek.
Valósággal úsztak a levegőben a ló-lovas „egységek”, a paták dobbanása szolgáltatta a látványhoz a kísérőzenét. Ám a pálya még mindig nedves, lágy volt imitt-amott, így aztán a hölgylovas nem sokkal a cél előtt bukott. Lova, ruhája merő egy sár lett, de a sportszellem felülkerekedett. Nem okolta a lovat, a szervezőket sem, csupán egy kicsit szomorkásan kocogott el a lóállások irányába. Aztán következett a többi elő- és középfutam.
Fotó: Bakó Zoltán
Vasárnap elsőként a Marosszéki Lófuttatás legjobbjai álltak rajthoz, majd ezt követően a huszárfutam kezdődött, végül az angol telivérek futottak. Sokan nagy kíváncsisággal várták a híres fajlovak versenyét. A tízezer lejes fődíjat a futam győzteseként Domokos Magor vihette haza, aki először ülte meg azt a paripát, amely a győzelemhez segítette. A futam érdekessége az volt, hogy Magor mindvégig az utolsó helyen futott, majd a cél előtt néhány méterrel megelőzte az előtte versenyző három társát. A szervezők az angoltelivér-futamot kimagasló eredményként értékelték, ugyanis közel hatvan év után, Erdélyben ismét Erdőszentgyörgyön futhattak ezek a lovak. A második helyezett Toth Szabolcs egy nyereggel, míg a harmadik Bagoly Szabolcs egy kantárral gazdagodott.
Az ünnepélyes díjátadás a hétvégi programok fénypontjának számított, lovas és közönség együtt izgult a nyertesekért. A 2017-es Marosszéki Lófuttatás győztese Fazakas Géza lett, a dobogó második fokára Andrei Augustin állhatott, a harmadik helyezett pedig Orbán István lett. A huszárfutam első díjazottja Jakab Gábor, második Kovács Attila, a harmadik pedig Borbély Tamás lett. A szervezők minden benevező lovast könyvvel ajándékoztak meg.
Díjak
A Marosszéki Lófuttatás ezúttal emelt díjakkal zajlott. Az első három helyezett 5000, 3500 és 2500 lejes elismerésben részesült. A huszárfutamok első három helyezettje 1500, 800 és 500 lejt kapott elismerésként.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!