
Ráduly Róbert Kálmán. A legfelsőbb bíróság szerint diszkriminálta a románokat. Archív
Fotó: Gecse Noémi
A legfelsőbb bíróság szerdán kimondott ítéletében jogerősen megerősítette: hátrányosan különböztette meg Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a székelyföldi város román lakosságát azzal, hogy a magyar nyelv ismeretét is megkövetelte bizonyos önkormányzati állások betöltésekor.
2019. március 21., 13:192019. március 21., 13:19
2019. március 21., 15:132019. március 21., 15:13
A legfelsőbb bíróság a honlapján közzétett ítéletkivonatban elutasította a polgármester fellebbezését, és megerősítette a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 2015 decemberében kimondott elmarasztaló döntését.
A Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) még 2015 májusában panaszolta be az elöljárót az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, mert 2014 novemberében
A tanács 2015 decemberében 2000 lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte a polgármestert, aki viszont pert indított a bírság érvénytelenítése érdekében. Keresetét 2016-ban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította, az elsőfokú ítélet ellen Ráduly a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nyújtott be fellebbezést. Erről szerdán hoztak döntést,
Hasonló módon 2013-ban is ugyanilyen okból bírságolta meg a csíkszeredai polgármestert az Országos Diszkriminációellenes Tanács 600 lejre, mert a város főépítészi posztjára kiírt versenyvizsgán jelentkezési feltételként szerepelt a magyarnyelv-tudás. A hatóság akkor a Hargita és Kovászna megyei Román Civil Szervezetek Fórumának feljelentése nyomán vizsgálta ki az ügyet.
Kérdésünkre Ráduly Róbert Kálmán kifejtette:
Ezért is természetes elvárás, hogy a hivatali alkalmazottak ismerjék, beszéljék a magyar nyelvet. Hozzátette, senkit sem akadályoztak meg abban, hogy a magyar nyelvet elsajátítsa, és egy kis akarattal, kitartással erre mindenkinek megvan a lehetősége. Úgy vélte, az Országos Diszkriminációellenes Tanács ilyen helyzetben magyarellenes tanácsnak is minősíthető, mert nem az emberek jogait védi, hanem azt befolyásolja, hogy ki hogyan tud elhelyezkedni.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
3 hozzászólás