Ráduly Róbert Kálmán. A legfelsőbb bíróság szerint diszkriminálta a románokat. Archív
Fotó: Gecse Noémi
A legfelsőbb bíróság szerdán kimondott ítéletében jogerősen megerősítette: hátrányosan különböztette meg Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a székelyföldi város román lakosságát azzal, hogy a magyar nyelv ismeretét is megkövetelte bizonyos önkormányzati állások betöltésekor.
2019. március 21., 13:192019. március 21., 13:19
2019. március 21., 15:132019. március 21., 15:13
A legfelsőbb bíróság a honlapján közzétett ítéletkivonatban elutasította a polgármester fellebbezését, és megerősítette a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 2015 decemberében kimondott elmarasztaló döntését.
A Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) még 2015 májusában panaszolta be az elöljárót az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, mert 2014 novemberében
A tanács 2015 decemberében 2000 lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte a polgármestert, aki viszont pert indított a bírság érvénytelenítése érdekében. Keresetét 2016-ban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította, az elsőfokú ítélet ellen Ráduly a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nyújtott be fellebbezést. Erről szerdán hoztak döntést,
Hasonló módon 2013-ban is ugyanilyen okból bírságolta meg a csíkszeredai polgármestert az Országos Diszkriminációellenes Tanács 600 lejre, mert a város főépítészi posztjára kiírt versenyvizsgán jelentkezési feltételként szerepelt a magyarnyelv-tudás. A hatóság akkor a Hargita és Kovászna megyei Román Civil Szervezetek Fórumának feljelentése nyomán vizsgálta ki az ügyet.
Kérdésünkre Ráduly Róbert Kálmán kifejtette:
Ezért is természetes elvárás, hogy a hivatali alkalmazottak ismerjék, beszéljék a magyar nyelvet. Hozzátette, senkit sem akadályoztak meg abban, hogy a magyar nyelvet elsajátítsa, és egy kis akarattal, kitartással erre mindenkinek megvan a lehetősége. Úgy vélte, az Országos Diszkriminációellenes Tanács ilyen helyzetben magyarellenes tanácsnak is minősíthető, mert nem az emberek jogait védi, hanem azt befolyásolja, hogy ki hogyan tud elhelyezkedni.
Úgy döntött, hogy tesz egy kört az autójával Csíkszeredában, amelyre kitűzte az egyik politikai párt jelképeit tartalmazó zászlót. Nem volt jó ötlet, a rendőrök meg is büntették.
Arról, hogy ki mennyire lelkiismeretes állampolgár, mindent elmond a személyazonossági igazolványának hátsó oldala. Ide ragasztják ugyanis minden választási részvétel után az aktuális dátummal ellátott Votat-matricát.
Délután kettő és három óra között sehol nem voltak sorok a gyergyószentmiklósi szavazókörzetek előtt, de folyamatosan mennek az emberek szavazni a romániai elnökválasztás második fordulójában.
A 15 órás részvételi adatok szerint már a 40 százalékhoz közelít a részvételi arány Hargita megyében a romániai elnökválasztás második fordulójában, ott ugyanis már a választópolgárok 38,72 százaléka járult az urnák elé.
Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.
Nem marad el sokkal az országos átlagtól a székelyföldi választási kedv: a választásra jogosultak egynegyede élt is állampolgári jogával a délelőtti órákban a legfrissebb részvételi adatok szerint.
Ha nem olvasnánk újságot, talán nem is vennénk észre, hogy választás zajlik, annyira csendes a város. Azonban a „fű alatt” csak van mozgás Kézdivásárhelyen is, bár egyelőre kisebb a részvétel az országos átlaghoz képest.
A Központi Választási Iroda (BEC) vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás napján tilos az elnökjelöltek valamelyikének támogatására vagy elutasítására közvetlen vagy közvetett módon buzdító tartalmak online terjesztése.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
3 hozzászólás